Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban. Orbán Viktor a találkozóval kapcsolatban közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: “azt fogom támogatni, hogy a NATO térjen vissza eredeti szelleméhez. Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában, de maradéktalanul eleget tesz a védelmi képességeink fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek”.
A washingtoni NATO-csúcson az Egyesült Államok és Németország bejelentették: 2026-tól a jelenleginél nagyobb hatótávolságú amerikai rakéták telepítését kezdik meg Németországba, ami azt jelenti, hogy a hidegháború óta nem látott erejű amerikai fegyverek érkezhetnek Európába. Mindez válasz az Oroszország jelentette, a NATO-t célzó fenyegetésre. A NATO-csúcs után kiadott közös közleményben a tagországok első alkalommal Kínát is elítélték Moszkva támogatásáért.
Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt – írja a Magyar Nemzet.
A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába
– tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Jens Stoltenberg kifejtette, hogy
az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette, hogy
40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy
minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani.
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Orbán Viktor: Magyarország nem vesz részt a NATO-Ukrán misszióban
A mai NATO-csúcson megerősítem, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO-ukrán misszióban, de továbbra is teljesítjük a magyar védelmi képességek fejlesztésében kitűzött céljainkat, ezzel is erősítve Szövetségünket
– írta Orbán Viktor az X-en közzétett bejegyzésében.
At today’s NATO Summit, I will reaffirm that Hungary will not participate in the NATO-Ukraine mission, but we will continue to meet our objectives in the development of Hungarian defense capabilities, thus strengthening our Alliance. pic.twitter.com/whISAhPrgf
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) July 10, 2024
A miniszterelnök arról is írt, hogy a NATO 75 évvel ezelőtt jött létre, ő pedig Magyarország nevében amellett érvel, hogy meg kell őrizni a NATO-t védelmi szövetségnek.
75 years ago, #NATO was created as a peace project. On behalf of Hungary, I will argue that we should preserve NATO as it was meant to be: a defence alliance. #NATOSummit pic.twitter.com/AyCJm6TvAO
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) July 10, 2024
Azt fogom támogatni, hogy a NATO térjen vissza eredeti szelleméhez. Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában, de maradéktalanul eleget tesz a védelmi képességeink fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek
– mondta.
Nem akarnak konfliktust Oroszországgal
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23. Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A francia és a holland miniszterelnök szerint Ukrajna támogatása Európa békéjének záloga
Emmanuel Macron szerint döntő pillanat volt Európa békéje, valamint biztonsága szempontjából a szövetségesek által elfogadott nyilatkozat. Az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmaz: “Szövetségesek. Egységesen és szolidárisan Oroszország brutális ukrajnai agressziós háborúja ellen. Döntő pillanat Európa biztonsága és békéje szempontjából.”
Allies.
United and in solidarity against Russia’s brutal war of aggression in Ukraine. A crucial moment for Europe’s security and peace. pic.twitter.com/wOuvm4G3o8
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) July 10, 2024
A holland miniszterelnök is megerősítette, hogy országa kiáll Ukrajna védelméért. Dick Schoof szerint “az orosz fenyegetést nem lehet és nem is szabad alábecsülni. Oroszország Ukrajna elleni háborújával megmutatta a világnak ambícióit. És ezek az ambíciók messze túlmutatnak Ukrajnán. A hollandok kiállnak Ukrajna támogatásáért. Ez volt a fő üzenetem a NATO-csúcs nyitóülésén. NATO-ként erősítjük a hidat a szövetség és Ukrajna között – tette hozzá.
De dreiging van Rusland kan en mag niet onderschat worden. Met zijn oorlog tegen Oekraïne heeft Rusland de wereld zijn ambities getoond. En die ambities reiken veel verder dan Oekraïne. De Nederlandse steun aan Oekraïne staat dan ook rechtovereind. Dat was mijn belangrijkste… pic.twitter.com/FmAmEWLkrs
— Dick Schoof (@MinPres) July 11, 2024
Zelenszkij: nagyon boldog vagyok!
Közben az ukrán elnök is posztolt a találkozót követően. Ebben azt írja, hogy megtartotta első személyes találkozóit az Egyesült Királyság és Hollandia újonnan megválasztott miniszterelnökeivel, Szlovákia elnökével, és “fontos megbeszéléseket folytattam más megbízható szövetségesekkel, köztük Luxemburg miniszterelnökével, Németország kancellárjával, az Egyesült Államok szenátusi küldöttségével, a házelnökkel, az Egyesült Államok Képviselőházának tagjaival, Kanada miniszterelnökével és cseh elnökkel. Az euro-atlanti közösség számára soha nem látott biztonsági kihívások idején, amikor Európa a második világháború óta a legnagyobb invázióval néz szembe, erős és bátor döntésekre van szükség. Mélyen hálás vagyok partnereinknek, akik megértik ezt, és készek velünk együtt cselekedni. Köszönjük minden szövetségesünknek megingathatatlan támogatását és olyan döntő fontosságú döntések meghozatalát, amelyek közelebb viszik Ukrajnát népünk biztonságának erősítéséhez.” – fogalmazott.
Finishing the second intense day in Washington.
It was a very busy day with numerous meetings, working to strengthen Ukraine and the entire Euro-Atlantic community. We continue to bolster Ukraine’s air defense and Air Force to protect our people from Russian terror.
I held my… pic.twitter.com/iqsBkgBvqf
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2024
Zelenszkij egyébként Kanada miniszterelnökével Ukrajna védelmi szükségleteiről és a vadászgépek koalícióján belüli összehangolt együttműködésről tárgyaltak, de szóba került az ukrán pilóták kiképzési küldetésének bővítése és a kanadai repülő szimulátorokon való továbbképzés lehetősége is.
Keir Starmer és Zelenszkij nagyon örültek, az ukrán elnök szinte az új brit elnök nyakába borulva rebegett köszönetet a támogatásért
A brit elnökkel való megbeszélés központi témája pedig az volt, hogy engedélyezték a Storm Shadow rakéták katonai célpontok elleni alkalmazását orosz területen.
I held my first meeting with the new UK Prime Minister @Keir_Starmer.
I thanked Prime Minister Starmer for all the UK’s military and financial assistance provided to our country. This morning, I learned about the permission to use Storm Shadow missiles against military targets… pic.twitter.com/zEHHpLh105
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 10, 2024
Mint ismert, a Kreml óva intette az Egyesült Királyságot attól, hogy jóvá hagyja a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetését Oroszország ellen. A Storm Shadows precíziós irányítású cirkáló rakétarendszer, melyek lőtávolsága meghaladja a 250 kilométert (155 mérföldet).
A Kreml reagált: megtesszük a megfelelő intézkedéseket
A Kreml bejelentette, hogy válaszolni fog arra, ha Starmer megengedi, hogy “Ukrajna lecsapjon Oroszországra az Egyesült Királyság által szállított fegyverekkel.” Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott: abszolút felelőtlen lépés lenne a feszültség fokozása és a helyzet súlyos eszkalációja felé, ha megengednénk Kijevnek, hogy brit fegyverekkel csapjon le Oroszországra. Hozzátette: “Mindezt gondosan rögzítjük, és természetesen megtesszük a megfelelő intézkedéseket.”
A NATO nem lépte át a vörös vonalat
Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádióban hívta fel arra a figyelmet, annak ellenére, hogy elhangzott, Ukrajna NATO-tagsága visszafordíthatatlan, a szövetségnek mégis sikerült megállnia a „vörös vonal” előtt. Mint kifejtette, a NATO-nak lényegében sikerült megállnia, hogy mélyebben belekeveredjen az ukrajnai háborúba, minden többi csak a szavak szintjén értelmezhető. Kitért arra is, az oroszok biztosan nem örülnek annak, hogy a NATO-tagállamok katonai költségvetése jelentősen nőtt, két új tagországgal is bővült a szövetség,
vagyis több olyan dolog is történt az orosz agresszió hatásaként, arra való reakcióként, ami gyengíti Oroszországot, így nyilván negatívan értékelik a csúcsot.
Úgy vélte, olyan kompromisszum született a csúcsértekezleten, amelyet még Magyarország is alá tudott írni, és amelyben a NATO olyan más kihívásokra is reagált, mint a keleti tagállamok támogatása, továbbá a déli kihívások jelentette probléma, vagyis az afrikai és közel-keleti instabilitás és az illegális migráció kérdésköre.
Zelenszkij tarthat Trump megválasztásától
A Bloomberg eközben arról írt, Zelenszkij ugyan elégedetten nyilatkozott a NATO-csúcs eredményeiről, egyes források szerint Ukrajna újabb konferencia összehívását tervezi még az amerikai elnökválasztások szerint. A portál forrásai szerint Zelenszkijnek azért lehet szüksége egy újabb békekonferencia megrendezésére, a svájcitól eltérően már az oroszok meghívásával, mivel most a NATO erejét érezheti a háta mögött, Donald Trump megválasztásával ez ugyanakkor megváltozhat.
Forrás: Magyar Nemzet, X., fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS