Stratégiai változásokra van szükség Brüsszelben – forradalmi javaslatot tett le Nagy Márton

A célunk az volt, hogy feltegyük az asztalra az autóipar érintő legnagyobb kérdéseket – foglalta össze Nagy Márton azt, hogy a magyar soros uniós elnökség keretében a tárcája az elektromos autózás felgyorsításáról szól javaslatot készített. A 11 pontos csomagban elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos problémákat szeretnék megoldani, hiszen ennek hiányában nincs jövője Európában az elektromos autózásnak.

Az első tanácsülés, a versenyképességi tanács kedden lezárult, itt az volt a feladata, hogy decemberre az informális ülésre egy versenyképességi paktumot készítsen elő – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A magyar elnökség egy olyan javaslatcsomagot tett le, ami az elektromos autózás felgyorsításáról szól. Nagy Márton szerint új stratégiára és megközelítésre van szükség – írja az Index.

A magyar uniós elnökség első tanácsi ülését Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezette, és három fókusztéma került szóba: az elektromobilitás, a mesterséges intelligencia és az európai versenyképesség. Nagy Márton bejelentette, hogy szerdán érkezik az elektromos autózást érintő 11 pontos csomag. Kedden már ismertettük, hogy az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tervezetét a kabinet várhatóan a decemberi uniós csúcson mutathatja be.

Ennek keretében több prioritást is kijelölt a kormány:

• a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása,

• a belső piac elmélyítése,

• a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása,

• a zöld- és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben,

• a nemzetközi együttműködések előmozdítása,

• illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása.

Nagy Márton szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy az autóiparban a tagállamok különböző stratégián vannak. Szerinte uniós és magasszintű beavatkozásokra van szükség, amik célzottan segítik az autóipart. A tárcavezető szerint az elektromos autózás Kínában, Európában és Amerikában eltérő ütemben zajlik, de összességében jelentős a növekedés ezen a területen. Az autóipar az egyik legkomolyabb változását éli, és a zöldátállás következtében a szektor páratlan átálláson megy keresztül. Ugyanakkor Németországban határozottan visszaesés látható. Nagy Márton szerint „a bizalom, ami az elektromosautózásban van, remegni látszik.”

1. a tárca szerint a könnyű tehergépjárműveket érintő AFIR-szabályozás (alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet) szigorítása szükséges és minden egyes töltőállomás kapacitását 900 kilowattra kell növelni;

2. az Európai Unióban működő üzemanyagtöltő állomások 80 százalékán biztosítani kell legalább 150 kilowatt, de lehetőleg 300 kilowatt teljesítményű gyorstöltőt;

3. nyilvános töltőhálózatokat kell fejleszteni;

4. a tárca szerint egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárásokat;

5. az állami szabályzások enyhítését javasolják az uniós tagállamoknak;

6. az Európai Unió polgárainak 4500 eurós tisztán elektromos járművek vásárlására fordítható támogatás;

7. az elektromos járművek használtautó-piacának egyedi támogatása;

8. az európai flottafelújítási rendszer bevezetése szükséges;

9. javasolt az akkumulátorok vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológiasemleges eljárások előmozdítása;

10. A használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása;

11. a közlekedés fenntarthatóbbá tétele: a vasúti közlekedés előtérbe helyezése.

A minisztérium szerint egy uniós munkacsoport létrehozása is szükséges, illetve kifejezetten törvényt is kell alkotni a szektornak, „amelyben ezt az egészet egységes keretrendszerbe lehet helyezni” – összegezte Nagy Márton.

Korábban már szóba került, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.

Az akkumulátorhulladékok kezelésével kapcsolatban Magyarországon zöldszempontból több aggály is felmerül

– így kezdte az Indexnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője. A szakmai szereplők szerint a legtöbb jelenleg alkalmazott újrahasznosítási megoldás energiaigényes, balesetveszélyes, és sok mérgező anyag keletkezik a folyamatokban.

Az elmúlt időszakban sokat dolgoztam azon, hogy megértsem az akkumulátorok újrafelhasznosításának a folyamatát

– ezt már Nagy Márton mondta az Index a témával kapcsolatos kérdésünkre. A tárcavezető szerint az a technológia már adott, hogy feldolgozzuk ezeket a veszélyes anyagokat. Majd arra is kitért, hogy jelenleg gyártási selejtről az Unióban még beszélhetünk, de az első igazi kihívás 3-4 év múlva az első akkulátorokkal felszerelt autók feldolgozása valóban kihívást jelentenek majd.

Ez az ipar úgy fog kialakulni, hogy elválik majd az előzetes kezelés és a darálás, amit ott fognak végezni, ahol ennek lesz piaci. Az Unió megtiltja majd, hogy ezeket kivigyék, ezt az térségen belül fogjuk feldolgozni, hiszen rengeteg ritka földfémet tartalmaznak

– összegezte. Nagy Márton szerint ezeknek a feldolgozása a gyárak közelében zajlik majd le. Az Index korábban megkereste ezzel a témakörrel az Energiaügyi Minisztériumot. A lapunknak küldött válaszában a tárca leszögezte:

A kormánynak minden beruházó irányában határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat be kell tartani. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az ilyen létesítményeket, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak és az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, úgy a hatóság a környezet és a magyar emberek védelme érdekében megteszi a megfelelő lépéseket.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Balogh Zoltán