Súlyos, másodfokon orvosolhatatlan megalapozatlansága miatt a Veszprémi Törvényszék nem jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását kezdeményezi a fellebbviteli főügyészség a vörösiszapperben – értesült az ügyre rálátó vádhatósági forrásaitól a Magyar Idők. A Győri Ítélőtábla várhatóan az őszre tűzi ki az ügy tárgyalását.
A Veszprémi Törvényszék idén januárban valamennyi vádlottat felmentette a 2010. október 4-én történt, tíz ember életét követelő, valamint megközelítőleg 40 milliárd forintnyi kárt okozó katasztrófa miatt indult bűnvádi eljárásban. A határozat óriási felháborodást váltott ki: egy héttel később az érintett települések lakói a bíróság előtt tartottak demonstrációt, míg a parlamenti pártok képviselői az Országházban vitáztak a döntésről.
A vádhatóság azonnal fellebbezést jelentett be, a bíróság pedig kikérte magának a sajtóban megjelenő kritikákat, illetve visszautasította a „nyomásgyakorlás” vádját. A törvényszék egyebek közt azzal érvelt, hogy a hatóság nem a felelősök ellen emelt vádat, így nem volt kit elítélnie. A vörösiszap-tározót üzemeltető Mal Zrt. ellen számos polgári eljárás is indult: 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését, amelyben tízmillió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. A kormány tavaly februárban 400 millió forintos pénzalapot hozott létre a károsultak megsegítésére.
Ki a felelős?
Amikor a Veszprémi Törvényszék Szabó Györgyi vezette büntetőtanácsa kimondta a tizenöt vádlott ártatlanságát, a katasztrófa elszenvedői közül volt, akit a felháborodott bekiabálása miatt kivezettek a teremből. Az indulatokat, csak fokozta, amikor elhangzott, hogy a katasztrófa oka az „altalaj okozta stabilitásvesztés” volt. Eszerint a tározók alatt fekvő talaj a kationcsere néven ismert vegyi reakció hatására ment tönkre, ezzel pedig nem számoltak a tervezés időszakában. A bíróság végül arra jutott, hogy a tározók és a később átszakadt X. számú kazetta építési tervei nem voltak megfelelőek, s a tervezők, bár egyértelműen tudták, hogy a tároló lúgos lesz, ezt figyelmen kívül hagyták. A vádlottak padján viszont nem a tervezők, hanem a Mal Zrt. vezetői – köztük Bakonyi Zoltán korábbi vezérigazgató – és munkatársai ültek.
A vádat képviselő fellebbviteli főügyészség ügyésze szerint a tizenöt terhelt mindegyike felelősséggel tartozik az üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt, ugyanakkor a hatóság személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, kit és milyen mértékben terhel a felelősség, ezért nem emelt vádat – mondta Fejes Péter.
Félretolt szakértői vélemények
Az elsőfokú bíróság munkáját amiatt is kritizálták, mert a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács több szakértőt kizárt az eljárásból. Az ügyészség ezt jogi úton is megtámadta, a Győri Ítélőtábla pedig helyt adott a fellebbezésnek. Ez azt jelenti, hogy a három szakértő és szakvéleményük a fellebbvitel során bizonyítékként felhasználható lesz. Polt Péter legfőbb ügyész úgy vélekedett, hogy a rendőrség és az ügyészség is abban a szellemben járt el, hogy a felelősök elnyerjék a büntetésüket, és meggyőződése, hogy azokat állították bíróság elé, akiket büntetőjogi felelősség terhel a történtek miatt.
Az ajkai timföldgyárat egyébként a Horn-kormány idején tízmillió forintért vehette meg a Gyurcsány Ferenchez több szálon kötődő Tolnay Lajos és Bakonyi Árpád (Bakonyi Zoltán édesapja) nevével fémjelezhető csoport. A már 1997-ben is 1,7 milliárd forintra értékelt, jól működő üzem jelképes vételárát a privatizációs szerződésben azzal indokolták, hogy Tolnayék hárommilliárd forint értékű környezetvédelmi kármentesítést és négymilliárd forint értékű technológiai fejlesztést vállaltak. A törvényszék ítélete szerint viszont úgy tűnik, ezt nem megfelelően végezhették el.
magyaridok.hu
kép: vtvszeged.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS