A magyar gazdaság az utóbbi hónapokban egyre jobb eredményeket ér el, és úgy tűnik, már jócskán túljutottunk a koronavírus-válság mélypontján. Teljes körűen akkor leszünk túl a nehézségeken, ha majd sikerül beoltani a társadalom legalább felét. Ha ez megtörténik, akkor extrém erős fellendülés várható. A magyar gazdaság helyzetéről, gondjairól és kilátásairól beszélgettünk Suppan Gergellyel, a Takarékbank makrogazdasági elemzőjével.
Az utóbbi hónapokban a magyar export beindult és havonta mintegy egymilliárd euró aktívumot produkál. Minek köszönhető ez a kissé meglepő eredmény?
Az októberi külkereskedelmi aktívum egymilliárd euró volt, amely rekordközeli adat. A járműgyártás nagyon felpörgött és az szinte teljes mértékben exportra megy. Augusztusban és szeptemberben óriási megrendelések érkeztek Magyarországra és az autóipar lényegében teljes kapacitáson termel. Ennek hátterében egyrészt a járvány miatt elhalasztott megrendelések húzódnak meg, de ennél fontosabb, hogy Kínában nagyon veszik az autókat és a kínai export húzza a német autógyártást, és ezzel együtt a magyart is. Németországban például az autóipar novemberben kilenc százalékkal növelte az eladásait.
Az elektromos autóipar és ezen belül az akkumulátor-gyártás teljes erővel beindult. Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság szakít azzal a hagyományával, hogy mindig csak kullog az élen járó technika bevezetésével; hatalmas akkumulátorgyárak épülnek több helyen is. Látszik ennek az eredménye?
Magyarországon a válság ellenére dinamikus az akkumulátorgyártás felfutása. Már elindult a termelés Komáromban, és a gödi Samsung-gyár is fellendülőben van. Az európai autógyártók egyre inkább átállnak az elektromos és hibrid meghajtásra; erre a szigorú, új környezetvédelmi normák kényszerítik őket. Egyre több és egyre jobb akkumulátorokra van szükség. 2026–27 táján már lehetetlen lesz a hagyományos robbanómotorok eladása. Nagy-Britannia már ott tart, hogy bejelentette, hogy 2030-tól már tilos lesz eladni belsőégésű motorokat. Például a Peugeot már közölte, hogy felhagy a benzinüzemű motorok fejlesztésével. Ami már megvan, azt hagyják kifutni, de új fejlesztéseket már nem indítanak, de tulajdonképpen az összes autógyártó ezt teszi, ezért hatalmas kereslet lesz akkumulátorokra és ebben a szektorban mi jól állunk. A magyar iparban még a számítástechnika is nagyon jól teljesít, de például a fémipar vergődik. Gondoljunk csak a Dunaferr helyzetére, és mára már odáig jutottunk, hogy a cég jövője is kérdéses.
Azért sajnos még csak az ipar érte el a korábbi szintet, sok más ágazat még alatta van. A kiskereskedelmi forgalom, ami jobbára a lakosság vásárlásaival azonos, még nem az igazi.
Az, hogy a külkereskedelmi egyenleg rekordméretű, nemcsak az autóipar felfutásának köszönhető, hanem annak is, hogy belső fogyasztás még mindig igen gyenge. A kiskereskedelmi forgalom és beruházások még nem érik el a válság előtti szintet. Számunkra még egy igen lényeges szempont az, hogy olcsó az olaj. Nyilvánvaló, hogy ez fordulni fog, azonban jelenleg még mínuszban vannak az olajárak, ami nagyban javítja a magyar cserearányokat.
Az utóbbi hetekben a forint tétován erősödni kezdett. Ez mennyiben köszönhető az exportnak és mennyiben a kilátásba helyezett uniós helyreállítási alapnak?
A forint árfolyamát nagyon ritkán befolyásolja a magyar export, a mostani erősödés oka egyértelműen az uniós megállapodás. A forint az utóbbi két hétben a kilátásba helyezett vétóra, illetve a megállapodásra reagált. Jelenleg úgy tudjuk, hogy ezt a pénzt jövő év második felétől lehet majd lehívni. Ez már pozitív hatással lesz a gazdaságra, bár ez még nem egyértelmű. Gondolok arra, hogy a helyreállítási alapból olyan projekteket lehet majd támogatni, mint digitális átállás vagy zöld beruházások; ez a körülmény a pozitív hatásokat időben kitolhatja. Nekünk azonban az is pozitív lehet, hogy a dél-európai államok gazdasága jelentősen javul, és ezek az országok is jelentős piacai a magyar termékeknek. Azt tudjuk, hogy a magyar kormány erőteljesen előfinanszírozza az uniós projekteket, és utólag nyújtjuk be a számlát az uniónak. A mostani költségvetési ciklus 2020-ban jár le, és Magyarországnak ebből még van tizenegymilliárd eurója Brüsszelben, ami a következő két évben fog megérkezni hozzánk.
A Magyar Nemzeti Bank kijelentette, hogy az idén és jövőre a költségvetési deficit alakulása nem elsődleges szempont. Ez azért nagy változás a korábbi politikához képest.
Igen, ez így van, de sehol máshol sem az, a költségvetési hiányt mindenhol elengedték. A németeknél például most emelték a kétszeresére a jövő évi hitelfelvételi tervet. Amerikában a hiány az idén elérheti a GDP tizenöt százalékát. Ehhez képest a magyar kilenc százalék nem is olyan magas. Ennek finanszírozását úgy oldják meg, hogy a jegybankok vásárolják meg az állampapírokat. Nyilvánvaló, hogy majd egyszer a jövőben el kell kezdeni rendbetenni az adósságokat, de ez még odébb van.
Az olasz gazdaság, de a többi déli tagállam is elég rosszul muzsikált már a pandémia előtt is. Ez a helyreállítási alap – amelyből kétszázmilliárd eurót egymaguk az olaszok kapnak – segíteni fog?
Olaszország már évtizedek óta vergődik, és már százötven-százhatvan százalékos adósságrátáról beszélnek. Ez már az euróválság idején, 2011–12-ben is óriási gondokat okozott. Az olaszok kezét nem lehet elengedni, mert akkor rögtön felborulnak. Más választás nincs, mint az unió folyamatos segítsége, az Európai Központi Bank ismétlődő beavatkozása. Az eurózóna tehát belement abba az utcába, amiben a japánok már évtizedek óta benne vannak. A japán jegybank megveszi a japán államkötvényeket és kész. Ugyanez lesz az eurózónában is. A hollandok és a többiek meglennének enélkül is, de az olaszok, spanyolok, görögök aligha élnék túl enélkül.
Ha jól értem, azt mondja, hogy nem a mostani hatszázkilencvenmilliárd euró az utolsó helyreállítási alap? Lesznek még ilyenek?
Igen, ennek a hatszázkilencvenmilliárdnak a fedezetét is a Központi Bank biztosítja, úgy, hogy másodlagos piacokon megveszi az államkötvényeket, vagy a közös uniós kötvényt. Ezt csinálják Amerikában is, de a Magyar Nemzeti Bank is ezt teszi. Nálunk ezt feltehetően nem kell huzamosabb ideig fenntartani, de Európában a déli államok miatt életben marad a mostani rendszer.
Beszéljünk egy kicsit Magyarországról. Az az állítás van érvényben, hogy akkor leszünk túl a válságon, ha majd lesz oltás.
Teljes körűen akkor, de az autóipar már kijutott a válságból. Oltás nélkül a turizmus nem fog beindulni, a fesztiválok és a szórakoztatóipar pangani fog. Az ezekben a szektorokban lévő munkahelyeket állami támogatással fent lehet tartani egy ideig, de azért ezt a végtelenségig nem lehet csinálni. Visszanyitni az üzleteket, éttermeket csak akkor lehet, ha a társadalom felét legalább beoltottuk. Ha ez megtörténik, és a járványveszély elmúltával szépen kinyitnak az üzletek, akkor várhatóan eufória lesz, az emberek megrohamozzák a vendéglátóhelyeket, kocsmákat, a fiatalok szerintem három hónapig bulizni fognak. Ha egyszer majd meg lehet tartani a Sziget Fesztivált, akkor szerintem háromszor annyian lesznek, mint a legutóbb voltak. Arra számítok, hogy jövő év második felétől robbanás lesz a gazdaságban, feltéve, ha addigra sikerül oltásokat végrehajtani.
Amennyiben a mostani vakcinák hatékonyaknak bizonyulnak?
Állítólag a Pfizer vakcinája jó és hatékony, de ezt majd meglátjuk. A britek ugye már elkezdték a lakosság beoltását, ami annyiból jó, hogy legalább letesztelik és nem nekünk kell.
Tehát úgy gondolja, hogy 2021 második felében az oltás és a helyreállítási alap egy nagy pozitív löket lesz a magyar gazdaság számára.
Igen, a GDP kapcsán valami elképesztően extrém adatok várhatók, bőven elképzelhetőek majd a tíz százalék feletti számok.
Fotó: MTI/Beliczay László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS