A magyar nemzettudat tekintetében talán egyetlen olyan terület és korszak sincs, amelyik olyan indulatokat váltana ki ma is, mint a magyar őstörténet. A „honnan jöttünk?” kérdések napjainkban legalább annyira foglalkoztatják a magyar társadalom jelentős részét, mint az, hogy hová tartunk. És ez egy sajátosság, hiszen gondoljunk arra, körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Mindenkit csak a jelen és a jövő érdekel, a múltat le tudják néhány mesével és legendával, és ez semmilyen zavart, megingást nem okoz az adott társadalom önbecsülése számára. (Szakács Árpád írása.)
Egyszóval körülöttük egyetlen nép sem szenved ilyen problémától. Nem úgy nálunk! Az elmúlt tíz évben több őstörténettel is foglalkozó rendezvény kommunikációs szervezőjeként próbáltam átlátni az átláthatatlant. A különböző szektaszerű képződmények, egymással vetélkedő csoportok a tét nélküli vagdalkozások arénájában egymás ellen vívott csatáikkal döbbenetes benyomást tettek rám. Akik próbáltak már ezzel a területtel kapcsolatba lépni, azok tudják, miről van szó. A magyar őstörténet szó szerint elszektásodott a társadalomban. Vannak csoportok, hívek, vezérek, önjelölt próféták tézisekkel és kinyilatkoztatásokkal, és a jó ég tudja még mennyi minden fokozza a zavart. Természetesen más a hagyományőrzők szubkultúrája és más a tudományos közélet, még ha van is némi átjárás.
Az elmúlt száz év sok-sok sikertelensége közepette rengetegen keresték és keresik azt a pontot, amihez oda tudják kötni létezésük alapját. Mert kell legyen egy biztos pont, ami tényleg biztos, és mi lehet más, mint a múlt. És ez logikus és bizony indokolt. Csakhogy a mai Julianus barátok nem a lényeget keresik, hanem romantikus elképzeléseiket próbálják igazolni. Legalábbis jó részük.
Mindez egy jelenség. Azzal áll összefüggésben, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a nemzetárulás kategóriájába tartozó tevékenységének égisze alatt az utóbbi 150 évben az őstörténettel kapcsolatos ismereteket szó szerint meghamisítva próbálják átültetni a magyarok fejébe. És pontosan ez van ma is. A társadalomtudományok ugyanis megpróbálják elhitetni magukról, hogy egzakt tudományok. Pedig ez Magyarországon sokszor semmi más, mint politika. Egyszerű politika, szekértáborokkal, egzisztenciákkal, tudományos fokozatokkal, no és rengeteg pénzzel. Ennek okait most hosszadalmas lenne kivesézni, a Magyar Nemzetben már foglalkoztam a témával, de most maradjunk annyiban, hogy kazalszámra lehetne elégetni és ledarálni a sok-sok tudós életpályát kikövező könyveket, cikkeket, amelyek a magyarság őstörténetének meghamisítása jegyében íródtak. Aztán kiderülne, hogy a tudomány felkent papjai pucéran állnának a nagy nyilvánosság előtt. És a hazugság be van épülve a tudományosnak nevezett globális hálózatrendszerekbe, külföldi finnugor elméletet oktató kutatóintézetekbe. Mert az pontosan ugyanolyan politika, mint a mi lábvízmeleg provinciális világunk.
Mivel nem volt hiteles kép, így sokan laikusként próbálták azt megalkotni. Ez pedig pontosan az MTA malmára hajtotta a vizet. Volt összehasonlítási alap, a mesékben hívők és a komoly kutatóknak beállított társaság között. Miközben például egy finnugrista Szentgyörgyi Rudolf semmivel nem különb, mint bármelyik eszelős, aki vad elméletekkel kereskedik, csak éppen Szentgyörgyi úr egyetemen oktat.
Az elmúlt tíz év kultúrpolitikai törekvéseinek tekintetében kevés sikerrel büszkélkedhetünk. Van viszont egy olyan terület, ahol Kásler Miklós miniszter nem egyszerűen szembe ment mindennel, ami blokkolta a múltunk megismerését, hanem a Magyarságkutató Intézet létrehozásával konkrétan megpróbálja a lehetetlent. A sok-sok mulasztást helyretenni.
Nincs ennél nehezebb történelmi feladat. Nemcsak az MTA szervezett múlthamísító hálózatával megy szembe, hanem azokkal is, akik elszektásították a magyar őstörténetet. A tanokat pedig egyik helyen sem fogják visszavonni, hanem inkább megpróbálják eretneknek kikiáltani a Magyarságkutató Intézetet. No és ott a harmadik nagylétszámú csoport, amely azt várja, hogy máról holnapra megoldják az elmúlt 150 év minden problémáját. Egy magyar átlagember el sem tudja képzelni, ilyen körülmények között milyen dolgozni. De hogy az Intézet állja a sarat, arra példa az a bámulatos szakmai anyag, könyv, egyéb publikáció, konferencia, stb., amit eddig letettek az asztalra. Hasonlítsák csak össze más intézetekkel!
Kezdeményezőnek és úttörőnek lenni nem a leghálásabb feladat. A ember háta mögött ezrek „jótanácsait” hallja abban a formában, hogy „de ne így, ne úgy, ne amúgy, nem emígy, de mégse, inkább amúgy”. Persze döntően olyanoktól, akik egy ásót sem tudnak lenyomni a földbe és persze azokét, akik a múltfeltárás terén rengeteget dolgoztak, de a korábbi rendszerek nem adtak nekik lehetőséget és igazságtalanul lesodródtak a pályáról, most pedig úgy élik meg, ezt ők is megcsinálhatták volna. Persze nem így, hanem úgy. Most pedig sértettségből, frusztrációból erősítik a fanyalgók és a csepűrágók táborát.
“Mindig azt támadják, aki csinál valamit”
Mindig azt támadják, aki csinál valamit. A legkönnyebb helyzetben mindig az van, aki nem csinál semmit, vagy megpróbál besimulni, nehogy észrevegyék. A Magyarságkutató Intézet jól látható, hiszen tevékenységével egyre több helyen tűnik fel. A pozsonyi csatáról is készített egy animációs ismeretterjesztő kisfilmet, amely kiemelt figyelmet érdemlő próbálkozás. Mindebbe olyan népszerű művészeket sikerült bevonni, mint Kőházy Ferenc, azaz FankaDeli és Tóth Gabi énekes. És egy tény arra, hogy fillérekből, minimális költségvetésből mit lehet kihozni. Képzeljék el, ha ilyen próbálkozásokra érdemi forrást is biztosítana a magyar állam.
A pozsonyi csata kisfilm azt bizonyítja, hogy valakik, valamivel próbálkoznak, építkeznek. Hogy ez jó épület lesz-e, abban én biztos vagyok, de ezt ténylegesen a jövő munkája dönti el. És ehhez kapcsolódik a kisfilm legfontosabb üzenete: soha nem hátrálunk meg! A legjobb védekezés a támadás! Valamint az, hogy csak akkor vagyunk sikeresek, ha tudunk építeni egymás munkájára.
Most is lesz egy pozsonyi csatánk…
Ma a helyzet sokkal bonyolultabb. Most is lesz egy pozsonyi csatánk: 2022-ben! A külső ellenséget, most a belső ellenség is segíteni fogja. Ezért 2022-ben nehezebb lesz, mint 907-ben.
Ha vesztünk, konkrétan Magyarország meg fog semmisülni. Ezt kellene felfogni! Mert minden odavész, nemcsak a múltunk, hanem a jelenünk és a jövőnk is. Legyen intő példa Trianon: 1918 tavaszán a magyar katonák Konstancán, a román tengerben áztatták a lábukat. Ha akkor azt mondja valaki, hogy fél év múlva egy szedett-vetett román alakulat bevonul Kolozsvárra, legjobb esetben kinevetik. Hát bevonultak! Az összeomlás olyan mint egy tűzvész. Órák alatt leég az, amit évszázadok alatt felépítettünk.
Ideje a sorainkat rendezni, mert minden csepűrágás, okoskodás, gáncsoskodás, ami gyengít, az a vesztünket fogja okozni. Mindenki meg tudja találni a helyét a közelgő sorsdöntő ütközetben. Ideje beállni a sorba, nem okoskodással, hanem tényleges munkával. Mához két évre nem lesz hazánk! Ez a tét. A másik oldalon nem a balfék finnugristák lesznek, hanem a globális világ szervezett zsoldosai. A vélt vagy valós kibékíthetetlen ellentéteket a 2022-es pozsonyi csata után is meg tudjuk beszélni. Akkor még lesz rá lehetőségünk.
Ébresztő, magyarok! Ébresztő, Magyarország!
(A pozsonyi csatát bemutató animációs filmről bővebben itt olvashatnak, Varga-Bíró Tamás kritikus blogbejegyzése pedig itt található.)
Andre Sarkany
2021-11-09 at 18:15
Hat igen erdekes hogy nagyon sokan ugy beszelnek, ugy jajonganak hogy nem is lehet megerteni mit akarnak mondani. A nyelv arra valo hogy tisztan es egyenesen mondjuk ki amit ki akaarunk mondani. Akkor nem lenne felreertes. A magyaroknak eggyesulten kell gondolkozni, fellepni ugy ahagyan cselekszunk es ugy ahogyan politizalunk. Mert ha nem ugy cselekszunk akkor bisztossan megbukunk a nagyvilagban. Minekunk ugy kell kapcsolodnunk mas nemzetekhez, ahogyan azok eggyet ertenek mivelunk. Ugy Lengyelorszag. Kell hogy legyen elismert barati kozosseg, talan politikai kozosseg, vagy eppen katonai szerzodes is, hogy medtudja a nyugati vilag hogy mi mgyarok nem allunk egyedul, a korulvett szlav orszagokkal szemben. Nem arrol beszelek hogy direkt megtamadjunk valakit, hanem hogy eggyesulten mutassuk be magunkat mint egy eros resze europanak. Politizalnunk kell a nagyvilagban, ugy Amerikaval, Angliaval, es a keleti orszagokkal is. Az az igazsag az hogy tenyleg egyedul allunk Eoropaban, mint egy kis sziget a nagy tengerben. Ha jol csinalunk politikat, akkor kozelebb jutunk, a meg elerheto veghez, nem csak a magyarsag tovabb letehez, hanem szaporadasahoz is, emberszamban es teruleti reszekben is. Mindig kell kimondani a Trianoni Bekedictatura jogossagtalansagat, az okozta magyar ellenes politikat az ujjonnan megteremtett orszagokban akik nem is tudtak egyesultek lenni, kulonvaltak, es ugy megdontettek a Trianon altal kiirt jogossagukat.
Hat itten vagyunk
Esküdt
2021-01-04 at 14:38
A tudomány sem mindenható, akik pedig művelik, éppúgy gyarló emberek, mint bárki közülünk.
A magyar nyelv rokonsága attól függ, milyen más nyelvekkel hasonlítják össze. Biztosíthatok mindenkit, ha csak finn, ugor és szamojéd nyelvekkel vetik össze, jeleseink csakis finn, ugor és szamojéd párhuzamokat fognak találni. Ha csakis szláv nyelvekkel hasonlítják össze, akkor csakis szláv kapcsolatokra lelnek. Ha a török nyelvek kerülnek sorra, és csakis azok, akkor nyelvünk török rokonságot fog mutatni. És így tovább.
Az elfogadható megoldás az lenne, ha anyanyelvünket – részrehajlás nélkül – nagyszámú különböző nyelvvel hasonlítanák össze. Akkor kiderülne „hány nyolc kalács”. Vagyis hogy melyik vizsgálatba bevont nyelvhez áll legközelebb. Az efféle megoldás azonban, gondolom, csak úgy hiányozna finnugristáinknak, mint üveges tótnak a hanyatt esés.
Klima László szerint a közös magyar–uráli szókincs kevesebb mint 600 szótövet számlál. Más eredetű tőszavaink ennél legalább egy nagyságrenddel többen vannak. Ha aszerint sorolnánk be nyelvünket, milyen gyökerű legtöbb szavunk, akkor a magyar nem finnugor, török stb., hanem ismeretlen eredetű nyelv lenne. Aki nem hiszi, járjon utána.
K
2021-01-03 at 01:55
A pozsonyi csatáról készített animációs ismeretterjesztő kisfilmet én el tudom fogadni, hiszen a történelmi feljegyzések is tartalmazzák,Sváb évkönyv,Salzburgi évkönyv,Johannes Aventinus ,korabeli nekrológok ,halottas könyvek,stb.
A magyar győzelem szívet melengető, jó érzést keltő.
A magyarellenes erőknek a labbancoknak nem tetszik a magyar győzelemről szoló Pozsonyi csata.
K
2021-01-03 at 01:40
“Árpád háziak a legújabb DNS kutatások alapján egyértelműen türk eredetűek, ami igazolja az ősi hun-magyar legendákat.”
::::::::::
A megyer törzsnevet leggyakrabban a finnugor nyelvrokonság alapján próbálták eredeztetni, a magyar népnévhez hasonlóan. Van azonban török etimológiája is, amelyik jobban illeszkedik a többi törzs eredetének rendszerébe, és ez a törzsszövetség kialakulásának folyamatához is ad támpontokat.Török eredet esetén a meg(y), mog(y), mag(y) tőszó és a törökös er főnévképző alkothatja a szó elemeit.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Megyer_(t%C3%B6rzs)
::::::::::::
Részedről feltételezem a jóindulatot,…..
de Hunfalvy János (eredeti neve Johann Hunsdorfer), Sajnosvics János és Hell Miksa , piszkos labbancok nyelvészeti kontárkodása csak az ostoba magyar tudományos akadémia számára lehet hihető.???
K
2021-01-02 at 18:36
Javítás:
A magyar nyelv török eredete valószínű, de a finnugor eredet kizárt.
Na ez
2021-01-02 at 17:58
…. Illene egyeseknek a génkutatások eredményeit figyelembe venniük. Többek között németekkel együtt végezték a vizsgálatokban ,kutatásokban …… stb..
Na ez
2021-01-02 at 17:53
Sokan vannak akik mint az agyhalottak nem veszik figyelembe a génvizsgálatok kutatások vizsgálati eredményeit .
Na ez
2021-01-02 at 17:49
@Lette Ne fröcsögj te hazug mert anélkül nem engednek be a németekhez muszlimisztánodba is. Ne hazugságaiddal fröcsögj mert ilyenek mint a németek is nem fognak téged beengedni hozzájuk. Te aztán egy nagy szart kererő vagy.
K
2021-01-02 at 11:37
Hunfalvy János sem volt nyelvész, hanem szakterülete a a földrajztudomány.
Eredeti neve Johann Hunsdorfer, nem volt magyar, kötve hiszem hogy magyar érdekeket szolgált, ugyanúgy mint Sajnosvics János és Hell Miksa csillagászok, akik szintén belekontárkodtak a nyelvészetbe.
Esküdt
2020-12-29 at 12:31
Aligha lehet kierőszakolni gyors változást. Apró lépésekkel kell elérni. A hunfalvyzmus tehetetlenségi ereje közel akkora, mint egy csatahajóé. Csak akkor mozdul, ha sokan, kitartóan és nagy erővel próbálják letaszítani trónjáról.
trma
2020-12-28 at 16:24
Sajnálom, de ezt a pizsonyicsatás történet sikerült árforgatni gagyiba. (nem csak ez a cikk, de az egész kutatás/animációs film)
Vagy vannak bizonyítékok, vagy hagyni kell a csudába.
Ha meg történelmi oktatófilm kell vagy mozifilm, akkor vanak sokkal jobban dokumentált korok események.
Piri
2020-12-26 at 21:52
Nem kell ezt a finnugor kapcsolatot egy az egyben eldobni. Valamikor -senki sem tudja mikor- egymas mellett , egyutt eltunk , onnan a kapcsolat. Mi a terulet deli , a finnugorok az eszaki reszen.
A baloldali finnugor elmelettel az a baj , hogy azt akarjak bemagyarazni , hogy mi voltunk egy kis resze a nagy finnugor csaladnak es onnan eredunk.
Nem . Mi onallo nep voltunk , onallo nyelvvel , csak termeszetes hogy kozos kifejezesek , szavak jottek letre amikor egymassal kereskedtunk , talalkoztunk, de hogy ez pontosan mikor es hol jatszodott le , senki nem tudja.Pontosan nem tudja , mert korulbelul igen , valahol az Ural deli reszen lehetett , de ez a terulet tulnyult persze a hegysegen , nyugatra es delre .
K
2020-12-26 at 11:48
Az első magyar kutató Sajnovics János volt, aki megvetette nyelvünk finnugor rokonságának tudományos alapjait, de nem is volt nyelvész, de kontár annál inkább. Ennek a kontárnak jelenleg lelkes követője teljes mértékben a Magyar Tudományos Akadémia.Szép kis Magyar Tudományos Akadémiánk van, nekik csak a kontárok véleménye a döntő.
jUHASZ JENŐ
2020-12-25 at 11:37
Jo az irány csak előre magyarság kutato intézet.Már tőbb régész is hagattam PL:AZ m5 ŐN
Letti
2020-12-24 at 21:20
Nos igaz, a tét a hazánk.De ha egy párt nem akar győzni, nincs mit tenni. Mi itt küzdünk, de azzal, hogy most bevezeti az “önkéntes”-kötelező oltást, könyvecskét és nem mehetek jó pár helyre ha nincs, ezzel egy nagy adut adott az ellenség kezébe és elvesztett jó sok szavazót. Korlátozzák a szabadságjogaimat felelősségvállalás nélkül. Átvertek elég csúnyán. Persze kifogásokat találhatunk, de akkor is így van. Lefeküdtek Brüsszelnek. Sok a belső ellenség is és most veszítenek emiatt a döntés miatt is sok szavazót. Végül is mindent megtesznek, hogy bukjanak. Már régen így érzem, de főleg az önkormányzati de az eu-s választás miatt is. Nem csináltak semmit, nem kampányoltak. Vagy ennyire nem megy a dolog v a belső árulókra hallgatnak. Aki veszíteni akar, fog is.Rengeteg a hiba és nem hallgatnak senkire aki jót akar. Már régen elvesztették a néppel a kommunikációt, élnek a saját világukban és nem hallják meg a segélykiáltásainkat. Bukás lesz, csak örülhetünk ha a fele-fele összejön. Hosszú lenne itt bizonyítékokat felsorolni, de vannak.