Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a haderő fejlesztéséhez szükség van a táplálkozás- és élelmiszertudomány legújabb kutatásaira is

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a haderő fejlesztéséhez szükség van a táplálkozás- és élelmiszertudomány legújabb kutatásaira is

A magyar haderő fejlesztéséhez szükség van a táplálkozástudomány és az élelmiszertudomány legújabb kutatásaira is, mind a toborzás, mind a megtartás, mind a személyi állomány támogatásának tekintetében - mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Gödöllőn. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Agrárium és nemzetbiztonság című konferenciáján - ahol a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) és a MATE együttműködési megállapodást írt alá - arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség egy a rendszerváltás óta nem látott fejlesztésen megy keresztül, amely a haderő minden elemét érinti.

Hozzátette, hogy a fejlesztések nemcsak a hadfelszerelést, a humán és az infrastrukturális viszonyokat, hanem a szervezeti viszonyokat is érintik.

- mondta a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy a megváltozott biztonsági környezetben, "amit gyakran, méltán a veszélyek korának is szoktunk nevezni", erős kihívásokkal kell szembenézni, a kihívások pedig érintik a magyar nemzetbiztonságot is. Emlékeztetett:

PestiSracok facebook image

Gyuricza Csaba, a MATE rektora arról beszélt, hogyan kapcsolódik egymáshoz az agrárium és a nemzetbiztonság területe. Hozzátette, hogy az agrárium szerepe a nemzetbiztonság területén az elmúlt években erősödött fel, először, amikor kitört a Covid-járvány és szembesülni kellett azzal, hogy ha lezáródnak a határok, akkor gondok lehetnek az élelmiszerellátással. Ezután jött az ukrajnai háború, amely újabb problémákat idézett elő, és felvetette az agrárium nemzetbiztonságban játszott szerepének jelentőségét.

- hangsúlyozta. Ennek feladata, hogy az agrárium, a mezőgazdaság és az élelmiszertudományok azon vetületeit kutassa, amelyek mind békeidőben, mind krízishelyzetben részét képezik a nemzetbiztonságnak - fűzte hozzá a rektor. Az együttműködési megállapodást Gyuricza Csaba, a MATE rektora és Tajti Norbert, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója írta alá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.