Akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok világháborút akarnak kirobbantani – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden, Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) konferenciáján. A MAT a NATO megalakulásának 75. és Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
Előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország 25 éve a szövetség tagja, ezért joggal lehet és van is véleménye, ez pedig az, hogy a legfontosabb prioritás a béke. Kiemelte: az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások érdekében. Hozzátette: Magyarország régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP 2 százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését. Hangsúlyozta: szuverén, erős nemzeti haderő nélkül “nincs értelme a NATO-nak”, ezért nevezte rendkívül fontosnak, hogy minden ország fejlessze haderejét. Elmondta: a NATO képes volt adaptálódni a megváltozott világpolitikai helyzethez, és bebizonyította, hogy képes és alkalmas arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes hatékony elrettentést és védelmet nyújtani az aktuális fenyegetések ellen. Szólt arról is: Magyarország igyekszik aktívan alakítani a nemzetközi környezetet, a második félévben esedékes európai uniós soros elnökségben a védelem kérdése kiemelt prioritást fog élvezni.
A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelempolitikája mellett, és fontosnak tartja, hogy az ebben rögzített célok megvalósuljanak, az európai katonai reagálóképesség pedig növekedjen. Szükséges, hogy az EU képes legyen válságokra reagálni, határain belül vagy kívül
– mondta, megjegyezve: a képességfejlesztés és hatékonyságnövelés mellett rendlívül fontos a védelmi–technológiai bázis fejlesztése is.
Európa védelmi ipara nem áll készen arra, hogy bármilyen biztonsági kockázat megjelenése, növekedése esetén stratégiai készleteiről gondoskodni tudjon
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok stratégiai tartalékai kiürültek, amivel nőttek biztonsági kockázataik. A miniszter elmondta: olyan Európára van szükség, amely önállóan is képes garantálni állampolgárai biztonságát, amely erős és szuverén nemzetállamokra, valamint versenyképes európai védelmi iparra épít. Szavai szerint a blokkosodás helyett konnektivitásra van szükség, és olyan Európára, amely inkább előbb, mint utóbb, magába foglalja a Nyugat-Balkánt is.
Ennek érdekében a magyar kormány azon dolgozik, hogy erősítse az ország védelmi képességeit. Prioritássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, és a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulóivá váltunk
– jegyezte meg. Megemlítette a védelemre fordított költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását.
Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet–orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre
– mondta.
Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővé kíván válni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására
– emelte ki. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelmi ipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.
Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára, és ez érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra is. De ez nem zárja ki, hogy együttműködést folytassunk más térségekkel – jegyezte meg, hozzátéve: ehhez azonban szükséges az erős és tartalmas transzatlanti együttműködés.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Facebook
Twitter
YouTube
RSS