Szövetségbe hívom a magyar fiatalokat, legyenek részesei a Magyar Honvédségnek, ennek a bátor, high-tech, a haza védelmének magasztos feladatát végző közösségnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a honvédség toborzását támogató kampány nyitórendezvényén, hétfőn a Bálna Budapestben. A miniszter szerint hazánknak jól képzett, a XXI. századi kihívásokhoz méltó felkészültségű honvédelmi állományra van szüksége, ennek első lépéseként indították el a Honvédség átszervezését. Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök pedig úgy vélekedett, a legjobb toborzó az elégedett katona, ő pedig ilyeneket lát a Honvédség kötelékében. A toborzás mellett a technológiai korszakváltás is kiemelt szerepet kap a Honvédség újraszervezésében, ez pedig a korszerű fegyverrendszerek beszerzése mellett a civil szakágakban is hasznosítható innovációk számára is lehetőséget, illetve keretet biztosít.
Magyarországnak megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly, tiszteletreméltó hadseregre van szüksége, ehhez jól kiképzett, megfelelően felszerelt, magas morálú, fizikailag fitt, nyelveket beszélő fiatalokra van szüksége
– nyitotta meg a toborzó eseményt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki a hadügy megreformálásához szövetségre hívta a fiatalokat, akikkel egy megújult, high-tech alapú hadsereget kíván építeni. Ennek kapcsán szólt arról is, zajlik a honvédség fiatalítása, ami lehetőséget ad a fiatal tisztek, altisztek pozícióba kerülésére.
A bátorság a magyarság nemzeti erénye, fegyverrel foglaltunk ezer évvel ezelőtt hazát és azzal is védtük meg sok évszázadon keresztül, és nincs ez másként ma sem, amikor a magyar katonák ott vannak a KFOR-misszióban, Boszniában, Irakban és ott voltak Afganisztánban is
– folytatta a miniszter kifejtve, ezekkel a NATO-standardok szerint képzett, a XXI. század kihívásaira felkészült, műveleti tapasztalattal rendelkező fiatal tisztekkel képzelik el a Honvédség megújítását. Emlékeztetett arra: folyamatos a haderő fejlesztése, a GDP 2 százalékát fordítják védelmi kiadásokra és ezen belül 20 százalékot az új eszközök beszerzésére. A miniszter ezzel magyarázta, hogy az európai országok haderejét értékelő egyik nemzetközi szervezet az leütőképesebbek között tartja számon a magyar haderőt a napokban megjelent értékelésük szerint.
A honvédségnél végbement állományi racionalizáció kapcsán a miniszter ismertette, az állam méltó, és versenyképes juttatásokat biztosít a katonáknak, egy idén megjelent kormányrendelet pedig lehetővé teszi, hogy aki 45 éves kora után, 25 év szolgálatot követően a honvédségen kívül akarja folytatni életét, az megteheti, egy méltó és előnyös juttatáscsomaggal.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, a toborzókampány az egész évben tart, hogy minél többen megismerhessék a honvédség által kínált szolgálati formákat és életpálya-lehetőségeket. A fiatalok jelentkezését a megújult iranyasereg.hu oldalon várják.
Mi készen állunk, az a kérdés, magyar fiatalok, és ti készen álltok-e?
– tette fel a kérdést a miniszter, utalva a kampány szlogenjére.
Mutassuk meg, hogy nem vagyunk pudingok!
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, a magyar katonák több mint ezer éve harcolnak, hogy a Kárpát-medencében Magyarországnak ne csak otthona, hanem hazája legyen. Ennél magasztosabb cél és hivatás nem létezik – emelte ki.
Ruszin-Szendi Romulusz arról is beszélt, “a legjobb toborzó az elégedett katona”. Amellett, hogy szinte csak elégedett katonákkal találkozik, ő is szeret katona lenni, annak ellenére, hogy ez nehéz, embert próbáló feladat, szerinte azonban mindenki megtalálhatja a számítását. Hangsúlyozta: minden magyar büszke lehet a magyar katonákra, akikre a szomszédos országok és a NATO-szövetségesek is számíthatnak. Ennek kapcsán megjegyezte, Magyarország volt az első ország, amely elérte a műveleti készség szintjét az orosz-ukrán háború kitörésekor.
Az altábornagy szólt a haderő újjászervezéséről is, melynek kapcsán elmondta, régóta nem nyúltak hozzá a Magyar Honvédség szervezetéhez, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterrel úgy döntöttek, minél több kiképzett, bevethető, harcoló katonára van szükség, ezért drasztikusan csökkentették a bürokráciát, az adminisztrációt.
Ruszin-Szendi Romulusz emlékeztetett arra: április 7-én lesz a 175. évfordulója annak, hogy Mászáros Lázárt hadügyminiszterré nevezték ki. Ennek apropóján egy kihívást indított el a vezérkari főnök, ebben négyfős csoportoknak kell lefutniuk 175 kilométert április 7-éig. A vezérkari főnök egyben felhívta Szalay-Bobrovniczky Kristófot, csatlakozzon hozzá, és Pálinkás Szilveszterhez, a toborzókampány egyik arcához, valamint Rozs Gergelyhez, aki januárban kezdte meg alapkiképzését, és együtt teljesítsék a távot.
Mutassuk meg, hogy nem vagyunk pudingok, nem vagyunk tejszínhabok
– fogalmazott a vezérkari főnök.
A honvédelmi miniszter elfogadta a kihívást, így hamarosan négy egyenlő részletben, fejenként nagyjából egy maraton hosszának megfelelő távot futhatnak le a négyes tagjai.
A magyar innovációt is hajtja a technológiai fejlődés
Dr. Hetényi Roland kutatóorvos a PestiSrácok.hu-nak arról beszélt, hogy a honvédséggel együttműködve egy olyan rendszert építenek, amely Magyarország vírusügyi reakcióképességét jelentősen növelni képesek.
Tíz-húsz kórokozóval megépítünk egy olyan rendszert, amelybe ha betöltünk egy járvány kórokozóját, akkor a gépsor végén kicsöpög egy vakcina alapanyag, amelyet néhány hónap alatt le tudunk tesztelni
– ismertette a honvédséggel együttműködésben készült, de a civil egészségügy számára is jelentős kutatást Hetényi. Mint elmondta, a projektet a koronavírussal kapcsolatos kutatások során elért sikerek alapján dolgozták ki, melynek során a egy teljesen újfajta antitest mérési eljárást hoztak létre, amivel megállapítható lehet az, hogy a komplexens plazma donorok, azaz aki már meggyógyult, és a betegségben aktuálisan szenvedő személynek adja a plazmáját, azok közül ki az, akinek valószínűleg képes gyógyító hatást kiváltani a plazmája. A másik eredmény a sejtes immunválasz kutatásához kapcsolódik, amelynek lényege, hogy megmondja, kinek mennyire ellenálló a vírus ellen a szervezete, vagy éppenséggel, hogy egy vakcina milyen immunválaszt váltott ki.
A harmadik, ami pedig a legizgalmasabb, az UV- sugárzással deaktivált vírus, mivel egy elölt kórokozó, ezért rögtön vakcina alapanyagként használható
– ismertette Hetényi.
A kutatás kapcsán kiemelte, bár számos külföldi megkeresést kaptak, a projekt teljesen hazai innováció, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriummal, Jakab Ferenc professzorral dolgozták ki az eljárásokat. Ehhez a csapathoz csatlakozott most a Honvédség.
Sokszor kerestek meg minket külföldre, hogy vigyük ki ezt a technológiát, fejlesszük ott ki, hogy gyorsabban, nagyobb anyagi támogatással, de ezt egy hazafias kötelességnek éreztük, hogy ezt itthon fejlesszük ki. Pont ezért vagyok ma itt ezen a rendezvényen is, hogy egyrészt támogatókat keressek így a honvédelmi vezérkarban, másrészt pedig hogy maradjon ez magyar technológia, mert óriási biológiai védelmi képességet ad az országnak
– fogalmazott a kutatóorvos. Hozzátette, a technológia teljesen NATO-konform, hiszen semmilyen veszélyes anyagot nem tartalmaz, csupán az elölt víruson alapul. Az innováció óriási előrelépést jelenthet a biológiai védelmi képesség fejlesztése terén, ezért tartotta a kutatócsoport kiemelt célnak, hogy hazai fejlesztésként valósuljon meg.
Szeretnénk, ha ez valóban egy magyar siker sztori lenne, de úgy látszik, nincs is olyan nehéz dolgunk, hogy ebből siker sztorit kovácsoljunk
–jegyezte meg Hetényi.
Vezetőkép: MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS