Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: történelmi esély előtt áll a Magyar Honvédség

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: történelmi esély előtt áll a Magyar Honvédség

Történelmi esély előtt áll a Magyar Honvédség, hogy megújulva egy ütőképes, elszánt haderővé válhasson - mondta a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, a honvédelem napja alkalmából tartott központi ünnepségen.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Bálna honvédelmi élményközpontban arról beszélt, a haza fegyveres ügyének most van egy nagy, de talán utolsó esélye, mert ugyan korábban sokat beszéltek erről és sokat is tettek érte, de a több mint egy éve kitört háború és minden ebből következő változás "különleges helyzetet teremtett". Hozzátette: a háború legkeményebb, legdurvább, legvéresebb arcát mutatja meg Magyarországtól néhány száz kilométerre, ez pedig "mindent megváltoztatott".

- mondta. Megjegyezte: eddig részeiben, elemeiben sok jót tartalmazott a magyar hadsereg, de még "nem volt az, amit mindannyian látni szeretnénk", egy olyan haderő, ami képes a magyar emberek biztonságát száz százalékban garantálni a NATO keretein belül. Most minden "együtt áll" ehhez - mondta.

PestiSracok facebook image

Kiemelte: Novák Katalin köztársasági elnök a hadsereg főparancsnokaként, Orbán Viktor miniszterelnök a kormány vezetőjeként, és személyesen ő is miniszterként elkötelezett a magyar haderő megújítása mellett. Hozzátette: az átalakításhoz most a források is rendelkezésre állnak, a háború jelentette nehéz gazdasági helyzet ellenére a honvédelmi tárca a jövő évi költségvetés győztese, jövőre is a GDP két százalékát fordíthatják a honvédség fejlesztésére, üzemeltetésre. Emlékeztetett rá: az év elején toborzókampányt indítottak, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, a haza fegyveres védelme mindannyiunk ügye.

A tárca vezetője hangsúlyozta, a szomszédban zajló háború miatt a társadalom is támogatja a magyar katonákat, akik esküjükben azt ígérik, életük árán is megvédik az embereket. Jelezte: el akarják érni, hogy a magyar katona azzal a megbecsültséggel, tisztelettel, példával álljon a társadalom előtt, amit megérdemel, és amit a 175 éves múlt alatt kivívott. A miniszter szólt arról is, milyen feladatok állnak a Magyar Honvédség előtt. Kiemelte az új eszközök beszerzésének fontosságát, hogy a sok elemében használhatatlan eszközöket modern, 21. századi, digitális, NATO-kompatibilis eszközökre cseréljék le.

Hozzátette: emellett mélyreható szervezeti kultúraváltásra van szükség a honvédségen belül, hogy "egyenruhás munkavállalók" helyett harcképes, harci szellemmel átitatott, bátor katonák alkossák, ennek az átalakításnak pedig fontos eleme a fiatalítás. Megjegyezte: azzal, hogy Böröndi Gábor vezérőrnagy lett a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség legjobbjai állnak ennek a szervezeti kultúraváltásnak az élén.

A harmadik fejlesztendő területnek a hadsereg szervezetét jelölte meg, mint mondta, ennek része a MH Területvédelmi Erők Parancsnokságának megalakítása. Mint mondta, a területvédelmi erők eddig nem kapták meg az őket megillető figyelmet, holott ez az erő biztosítja a hadseregnek az ország területi lefedettségét, a helyi jelenlétet, és a katonai értékén túl fontos szerepe van a társadalmi kapcsolatokban is. Hozzátette: a Magyar Honvédség az elmúlt 175 évben számtalan átalakuláson ment keresztül, de most történelmi esély van arra, hogy ütőképes haderővé váljon. A miniszter szerint az átalakulás nem egyszerű, nagy áldozatokkal jár, de azt kérte, mindenki segítse, hogy könnyebben menjen végbe.

- zárta beszédét a miniszter. A Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén elismeréseket és kitüntetéseket is átadtak. A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.