Kapósabb az MSZP elnöki címe, mint azt a párt helyzete alapján gondolhatnánk, hiszen négyen próbálnak a párt élére állni. Tóbiás József, Molnár Gyula, Harangozó Tamás és Szanyi Tibor annyira más karakterek, hogy igazi castinghangulatra lehet számítani a június 25-i kongresszuson. Szanyi lát esélyt a saját elnökségére, baloldali összefogásra viszont a maga részéről nem. Kormányfő sem akar lenni, másnak tartogatja ezt a tisztséget, de előtte azt tervezi, „beledöglik”, hogy győzelemre vezesse 2018-ban a szocialista pártot. A szocialisták szabadszájú megmondóemberével közölt interjút a 24.hu.
Egyszer már indult a címért, de négy éve kikapott Mesterházy Attilától az elnökválasztáson. Most a 2014-es parlamenti választásba belebukó egykori elnöktől is merít a saját pályázatában, noha állítása szerint nincs köztük szövetségesi viszony, és a Mesterházy–Szanyi alkut is cáfolta, amely szerint az EP-lista első helyéért cserébe nem vált a belső ellenzék vezetőjévé.
Szanyi Tibor indul az MSZP elnöki tisztségéért Fotó: PS
Az MSZP-s törésvonalak makacs dolgok
A parlamenti választások előtt viszont valóban lakatot tettek a szájára:
Megegyeztünk, hogy én nem fogok nyíltan szembemenni az összefogással, cserébe nem is kellett ezt a szót kiejtenem a számon.
Nem lesz irigylésre méltó helyzetben Szanyi, ha a Gyurcsány Ferenccel való ismételt összeborulásra hajló Molnár Gyula lesz az MSZP új vezetője. Azé az MSZP-é, amely Szanyi szerint most nem teljesen hű a párt a nevéhez és múltjához. Az általa szorgalmazott baloldali fordulatnak ugyanakkor – elmondása szerint – „olyan »na végre« típusú a fogadtatása” a tagság körében.
Eközben a régi motorosok már helyezkednek: „Egyelőre még senki nem támogat senkit” – mondta Szanyi, de aztán csak elismerte, hogy Lendvai Ildikó Molnár Gyula mögött áll, és Hiller István hasonló irányú helyezkedését sem cáfolta egyértelműen. A regnáló Tóbiás helyzeti előnyéről és Molnár korrupciós ügyéről igencsak szűkszavűan szólt, ahogy az esélyekről is. Szanyi is úgy érzékeli, hogy a két említett vetélytársát várja befutónak a sajtó, ám állítása szerint „bentről ez máshogy néz ki, nem mernék tuti tippeket mondani”.
Királycsináló lenne
Globális szinten jelentkező, és így az MSZP figyelmében is központi helyet érdemlő kihívásnak tartja az egészségügy és az oktatásügy problémáinak megoldását. A megoldást viszont nem vállalná egymaga, hiszen csak pártelnök akar lenni, miniszterelnök nem, ám azt nem árulta el, hogy kinek a királycsinálója lenne. „Vannak nevek a fejemben, de teljesen mindegy, hogy mi van az én fejemben, amíg nem beszéltem velük. Nem mondok neveket. Két név van a fejemben, az egyik egy belsős jelölt, a másik kívülről jönne, ennyi.” Így azt sem lehet megállapítani, hogy igazi vagy bábkirályban gondolkozik a Kapitány. Úgy nyilatkozott, hogy miközben a fideszes oligarchák kimaradnak a pártpolitikából, de „masszívan viszik a pénzt”, azért az MSZP-ben is érzi „az oligarchák ólálkodását”. Éppen ezért a tagsággal és a támogatókkal tartatná el a pártot. „Én ebben nem akarok olyan szégyenlős lenni, mint a többiek” – fogadkozott.
Az elszánt akcióhős
A Fidesz Szanyi szerint már megindult a lejtőn, és „csak szappanozni kell, hogy jobban csússzon”, viszont az MSZP elé olyan célt tűzne ki, amelynek 1994 óta a közelébe sem tudott jutni: a választókerületek megnyerésével győzné le Orbánt.
Szavazóköri felelősökben gondolkodom (…) Az vállaljon ilyet, aki a következményeket is képes viselni adott esetben.
Az új választási rendszert annak idején egyébként akár a strasbourgi bíróságon is támadta volna a bármire elszánt akcióhős szerepébe helyezkedő Szanyi, aki saját elmondása szerint „bele fog dögleni”, hogy 2018-ban győzelemre vezeti az MSZP-t, de vállalja. „A gladiátornak sincs sok esélye az arénában, aztán néha mégis győz” – spannolta magát az elnökjelölt. A „gladiátor” most a kisemmizett tömegekkel nyerné meg a következő választást; azokkal, akiknek az éppen regnáló hatalomtól függetlenül, „így is, úgy is rossz”.
Szanyi Kapitány győzelemre vinné az MSZP-t 2018-ban. Fotó: Népszava
A vasárnapi pihenőnap nem rossz, a Jobbik nem ellenfél
A kormány által bevezetett vasárnapi pihenőnap mellett ugyanakkor szinte egy KDNP-s politikus határozottságával állt ki Szanyi. Úgy gondolja, a boltzár eltörlésénél hibázott az MSZP, mivel „lényegében a munkásmozgalom első, és mindmáig legnagyobb vívmányát (amelyet a KDNP bölcsőszervezete egyébként már egy-két évezreddel korábban kivívott – a szerk.), a vasárnapi pihenőnapot támadta”. A többi pártról is sarkos véleménye van. A Jobbikot nem tartja versenytársnak, és úgy véli, csak pillanatnyi állapot, hogy fej-fej mellett van vele az MSZP.
A Jobbik a mai változatában semmiképp nem tud kormányzati szereplő lenni. Mi igen.
– foglalta össze tömören.
A többi baloldali pártot meg egyszerűen nem tartja baloldalinak, bármit is mond az alapszabályuk, és emiatt az összefogás is értelmezhetetlen számára.
Osztályharcos demokrata önkényuralkodó
Az interjú végére lendült csak bele igazán a Kapitány, és jött az erős tartalom. Előbb a 2012-es MSZP „balliberális fertőzöttségéről” értekezett, majd elmondta, hogy nagyon szereti ugyan a demokráciát meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, de a következő parlamenti választásokig azért, biztos ami biztos, teljhatalmat akar magának a pártban. Hamarjában azt is felvillantotta, hogy ez a teljhatalomra ácsingózó demokrata gazdaságilag „erős marxista alapokon” nyugszik, a kapitalizmust pedig intézményesített lopásnak tartja. Innen már csak egy lépés lett volna megkapirgálni, hogy miért nem a Munkáspártban vívja az osztályharcot Szanyi Kapitány, de ez sajnos végül kimaradt a beszélgetésből.
A teljes interjú ITT olvasható.
Címlapfotó: alfahir.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS