Újabb, történelmi jelentőségű felvidéki honvédszobor került elő az ismeretlenségből, gyűjtés indul állapotának méltó helyreállításáért – adta hírül Orosz Örs tudományos kutató, a Sine Metu Polgári Társulás tagja hétfői Facebook-bejegyzésében. Az egyedülálló, eredetileg aranyozott lőcsei Honvéd-emlékművet a cseh megszállás idején a város polgárainak erőteljes tiltakozása ellenére törték több darabra 1919-ben, majd ismeretlen helyre szállították. A szobor talapzatára később durva fricskaként a szlovák nemzeti ébredés egyik vezéralakját, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkénteseket is toborzó Ľudovít Štúrt állították. Orosz Örs a bejegyzésben hozzáteszi: két évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a szobor torzója mégsem tűnt el a történelem süllyesztőgödrében.
Még idén júniusban adtunk hírt arról a szakmában is szenzációsnak számító eseményről, amelynek során a felvidéki Sine Metu Polgári Társulás kiásta az egykori kassai Honvédemlékmű egyik megmaradt feliratos darabját. Mint megírtuk, a kassai polgárok közadakozásából 1906-ban felállított szoborcsoport az 1848-1849-es szabadságharc hőseinek állított emléket, a cseh megszállók azonban 1919-ben megcsonkították, végül a talapzatot is teljesen szétverték. Az emlékezet azonban megőrizte, hová is temették a felvidéki magyarság történelmének egyik darabját, amelyet a feltárást követően a kassai Magyar Jelenlét Házának főbejáratában helyezték el. (A magyar emlékek felkutatásában és megmentésében élenjáró szervezet képviselőjével, Orosz Örs tudományos kutatóval tevékenységükről a Gombaszögi Nyári Táborban is készítettünk videót, amelyet itt tekinthetnek meg.)
1919. augusztus 12.Ma van 100 éve annak, hogy a szokolisták tömegbelövetés mellett ledöntötték a Kárpát-medence első…
Közzétette: Orosz Örs – 2019. augusztus 12., hétfő
Negyven évig állt az egyedülálló, aranyozott honvédszobor
Orosz Örs hétfői Facebook-bejegyzésében újabb örömteli hírről számolt be, ezúttal a lőcsei, szintén a csehek által tönkretett honvédszoborral kapcsolatban. Mint a bejegyzésben felidézi:
száz éve annak, hogy szokolisták tömegbelövetés mellett ledöntötték a Kárpát-medence első köztéri, 1875-ben emelt honvédszobrát, mely az 1848-49-es szabadságharc dicső branyiszkói ütközetének állított emléket.
Mint hozzáteszi, Guyon Richárd 170 évvel ezelőtt győzelemre vezette a jelentős részben szlovák nemzetiségű honvédekből álló hadosztályát a kétszeres osztrák túlerővel szemben. Az egyedülálló, aranyozott öntöttvas szobor –Faragó József munkája – negyvennégy évig állt Lőcse főterén, hirdetve “az itt elő nemzetek összefogását – mely már mint annyiszor, akkor is a siker kulcsát jelentette”.
Mégis megmaradt
Az I. világháborút követően a város lakói sikertelenül próbálták megóvni a bevonuló cseh katonáktól a szobrot, annak ellenére, hogy az emlékművet előbb bedeszkáztatták, majd a lőcsei polgárok élőláncot alkotva, a Szózatot énekelve próbálták megmenteni. A szobornak, amelyet öt darabra törtek és elszállítottak, nyoma veszett; talapzatára a szlovák nemzeti ébredés egyik vezéralakját, Ľudovít Štúrt állították. Mint Orosz Örs felidézi, két évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a szobor torzója egy múzeumi raktárban mégis fennmaradt.
Nekem adatott meg az a felemelő pillanat, hogy sok évtized után egyesíthettem a kiszakított fejet a testével.
Hozzáteszi: a Sine Metu társulás szakértők bevonásával szoborbizottságot alapított, és közgyűjtést hirdet a “Kárpátok alatt egyedülálló aranyszobor” újraállítása érdekében.
Forrás: facebook.com; Fotók: Orosz Örs/Facebook
zolatiguszti
2019-08-12 at 23:33
Valaki oldja már fel nekem azt az problémát, hogy hogy lehetnek a nemzeti (vagyis szuverenitási) mozgalmak nagy alakjai olyan fgurák, mint Stúr, Avram Jancu., Jelassics? Akik ugye a mindenkit megszálló Habsburgok mellett harcoltak, ezek szerint azért hogy maradjanak továbbra is Habsburg elnyomás alatt? Ebben mi a nemzeti, meg szuverén? Ráadásul mikor “ébrednek” az okosok?
Azon ritka pillanatokban amikor a Magyarok a hosszú megszállás alatt néha össze tudták kapni magukat.Ennek mi értelme? Egyik megszállt gyenge megtámadja a másik kicsit magához tért gyengét?
Értelmes nemzeti mit csinál ilyenkor?
a, Megegyezik a Magyarokkal a támogatásról cserében függetlenségért.
b, Kivárja míg a Habsburgok is meggyengülnek a Magyarokkal lement harcban és nevető harmadikként kiharcolják a függetlenséget.
c, keresnek egy 3-ik hatalmat és az ő segetségével harcolják ki a függetlenséget.
De hogy segíti a nezetté válást az ha az erős megszálló oldalán avatkozunk be már az elején?
Hát mi szabadabbak lettünk azzal hogy bevonultunk Csehszlovákiába?
Ezek sima seftes tolvaj köcsögök akik jogokat akartak a Magyarok rovására ugyanababban a megszállásban meg pénzt birtokokat.Éppen az hogy az első perctől a megszállókat támogatták mutatja lófaszt se gondoltak ezek nemzetre és függetlenségre, megszállás konzerválásásában gondolkodtak tovább inkább.Ennyit a nagy “nemzeti” hősökről.
Teljesen tisztában voltak vele, hogy ha sikerülne is a függetlenség egy Habsburg birodalom mellett azt a Habsburgok az első adandó alkalommal felfalnák újra.Esélyük nem volt a függetlenségre.Ezért inkább elbaszták a miénket mert tőlünk akarták lopni a területüket és ha mi függetlenek és erősek leszünk akkor abból semmi se lesz.
Ezt a cehet még egyszer vissza kell fizetni.
zolatiguszti
2019-08-12 at 23:37
Vagy ha nincs igazam akkor definálja már valaki a hazaárulás fogalmát pontosan, mert nézetem szerint a Hansburg-orosz koalíciót bárhogy támogatók ziher hogy a saját népük függetlensége és területi szuverenitása ellen harcoltak.Ez meg tudomásom szerint nem igen érdeke egy országnak se.Valami rohadtul nem kerek ezzel a nemzeti hősséggel.
Hesslerezredes
2019-08-13 at 16:36
100/100!
Hesslerezredes
2019-08-13 at 17:43
A szlovákok a 48-49-es szabadságharcban számarányuknál nagyobb arányban vettek részt magyar oldalon a harcokban. Stur egy érdektelen, semmirekellő, habsburg-ügynök volt. Batthyánynénak volt igaza, amikor “kígyói nemzetségnek” minősítette a habsburgokat.
Benedek Károly
2019-08-12 at 23:27
Örömhír!