Az európaiak az orosz–ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását – olvasható a Századvég Alapítvány 28 uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásában.
Az úgynevezett Európa Projekt kutatásban – április 26. és június 22. között 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg – az áll, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke “megingathatatlan támogatásáról biztosította” Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is. Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait.
A csomag hátterében álló brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot. Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető – fogalmaztak. A Századvég kutatásának eredményei alapján mindössze az uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak. Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a bizottság stratégiájával, Észtország. A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot; a leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85–85 százalék).
A brüsszeli elképzelés sikerére semmilyen garancia sincs; könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes legyőzni Oroszországot. Úgy tűnik tehát, hogy az azonnali béketárgyalások valódi alternatíváját nem Ukrajna győzelme, hanem egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háború jelenti, így a konfliktus lezárására vonatkozó törekvést önmagában is célszerű vizsgálni
– olvasható az elemzésben. A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban, és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget. Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56–56 százalék), míg Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék), Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) a legnagyobb – közölte a Századvég Alapítvány.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-EFE/Fernando Villar
Facebook
Twitter
YouTube
RSS