Pesti Srácok

Százszázalékos teljesítménnyel aranyérmes a magyar női junior kézilabda-válogatott

Százszázalékos teljesítménnyel aranyérmes a magyar női junior kézilabda-válogatott

A magyar női junior kézilabda-válogatott százszázalékos teljesítménnyel lett aranyérmes a romániai korosztályos Európa-bajnokságon, amelynek vasárnapi döntőjében 35–26-ra verte Dániát. A magyarok sorozatban harmadszor nyerték meg az U19-es korosztály kontinenstornáját, így az összmérlegük immár három arany-, három ezüst- és egy bronzérem.

A két csapat már szerdán, a középdöntő utolsó fordulójában is találkozott egymással, akkor 41–23-ra nyertek a magyarok, bár az a mérkőzés mindkét együttes számára tét nélküli volt a továbbjutás szempontjából. Ezúttal a dánok játszottak jobban az első félidőben: volt egy tízperces időszak, amelyet 7–2-re megnyertek, a szünetben pedig három góllal vezettek. A második felvonás elején támadásban és védekezésben is nagyot változott, sokkal pontosabbá vált a magyar együttes teljesítménye, ennek köszönhetően öt perc alatt 6–0-s sorozatot produkált, így a meccs kétharmadánál 23–19-es előnyben volt. A lendületet az ellenfél időkérései sem tudták megtörni, a 46. percre (28–21) már eldőlt a mérkőzés. A hátralévő időben tovább nőtt a különbség, a második félidőt 21–9-re, a finálét 35–26-ra nyerték meg a magyarok. Varga Emília 11, Csíkos Luca és Simon Petra nyolc–nyolc találattal, Zaj Klára kilenc, Imre Szofi egy védéssel járult hozzá a sikerhez.

Szilágyi Zoltán szövetségi edző csapata a csoportkörben Franciaországot 30–29-re, Szerbiát 32–26-ra, Norvégiát 28–20-ra győzte le, a középdöntőben a dánok elleni sikert megelőzően Montenegrót 28–25-re verte, majd az elődöntőben 34–26-ra nyert a házigazda Románia ellen. A csapat legeredményesebb játékosa Simon Petra volt a tornán, aki összesen 43 gólt lőtt. A torna álomcsapatába a kapus Zaj Klára és az irányító Simon Petra került be, az Európa-bajnokság legértékesebb játékosának (MVP) pedig Simont választották.

PestiSracok facebook image

– idézi a magyar szövetség honlapja Szilágyi Zoltánt.

Az aranyérmes magyar válogatott névsora: Imre Szofi (Ferencváros), Zaj Klára (NEKA), Mészáros Virág (Ferencváros), Gém Léna (NEKA), Papp Dorka (Ferencváros), Kovalcsik Bianka (NEKA), Kurucz Aida (Praktiker–Vác), Csernyánszki Liliána (Debrecen), Simon Petra (Ferencváros/MTK), Farkas Júlia (Győr), Kostyó Panni (Debrecen), Kövér Luca (Győr), Szabó Lili (NEKA), Csíkos Luca (NEKA), Szabó Aida (Ferencváros), Varga Emília (NEKA), Panyi Krisztina Anna (Debrecen), Szabó Anna (NEKA), Makó Zoé (Debrecen). Szövetségi edző: Szilágyi Zoltán, edző: Kudor Kitti.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.