Pesti Srácok

Székelyföldi polgármesterek: magyar kulturális intézmények kerülnek veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt

Székelyföldi polgármesterek: magyar kulturális intézmények kerülnek veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt

Magyar kulturális intézmények léte kerül veszélybe a román kormány költségcsökkentő tervei miatt, amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a vonatkozó jogszabálytervezetet – figyelmeztetett csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.

A székelyföldi elöljárók szerint a bukaresti kormánynak a közigazgatási rendszer megreformálását célzó sürgősségi kormányrendelet-tervezete jelenlegi formájában súlyosan sérti az önkormányzatok autonómiáját, és veszélyezteti a kulturális intézmények, sportlétesítmények fenntartását, működtetését, összességében a városok közösségi életét. A romániai kisvárosokban ugyanis a helyi önkormányzatok működtetik a kulturális és sportlétesítményeket, csupán a nagyvárosok színházait tartja fenn Bukarest.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében rámutatott: amennyiben a tervezetet jelenlegi formájában fogadják el, bezárhatják a színházat, a múzeumot, az uszodát, "búcsút inthetnek" a tömegrendezvényeknek. A tervezet szerint az önkormányzatok a bevételük legfeljebb 7,5 százalékát költhetnék kultúrára, sportra, egyházakra, ami Csíkszereda esetében a 112 millió lejes (8,9 milliárd forint) idei bevételekből kiindulva 8,4 millió lejt jelent (666 millió forint), holott jelenleg csak a kulturális, sport- és egyházi támogatások 9 millió lejre (714 millió forint) rúgnak, amiben az intézményi apparátus költsége nincs benne. Az előírt összegből nem lehetne fenntartani a múzeumot, a színházat, a táncegyüttest, a sportlétesítményeket. A jogszabály arra kötelezi a városok vezetőit, hogy szüntessék meg, vagy vonják össze ezeket. Korodi Attila rámutatott, hogy miközben európai uniós forrásokból zajlik ezek felújítása, a működtetésük veszélybe került.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett. Hozzátette, hogy más romániai városhoz hasonlóan Hargita megye székhelye is elveszítheti vonzerejét, ha a "tartalmat kiölik belőle".

Hasonlóan nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A Maszol.ro beszámolója szerint elmondta: zajlanak az egyeztetések a romániai municípiumok szövetségében, hogy meggátolják a jogszabálytervezet elfogadását. Kifogásolta, hogy Bukarest nem konzultált előzetesen a polgármesterekkel. Elmondta: a 7,5 százalékos küszöb mellett a tervezet azt is előírja, hogy az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményeket át kell szervezni, vagy össze kell vonni. Kovászna megye székhelyén ez a magyar és román színház összevonását eredményezné.

– tette hozzá. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat jelenleg a büdzsé 28,5 százalékát költi a kulturális intézmények fenntartására, sport- és szabadidős tevékenységekre, zöldövezetekre. Véleménye szerint ezekkel a kiadásokkal lehetetlen beleférni a 7,5 százalékba.

– idézte a Maszol Antal Árpádot, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke. Hozzátette: Bukarest költségcsökkentő intézkedései a versenyszférát is negatívan érintenék, a kis- és közepes vállalkozásokat is megnyomorítják.

Romániában hétfőn az állami kiadások "lehető legnagyobb mértékű" csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az "indokolatlan" pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes (468 milliárd forint) megtakarítást akarnak elérni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.