Bár a 2021–2027-es uniós ciklus beindítása és a hazánknak kijáró helyreállítási források kifizetése még mindig nem lezárt vita Magyarország és Brüsszel között, egyelőre még a 2014–2020-as elszámolási időszakot időszakot is le kell zárni. Ebben a kérdésben azonban hazánk jelentős előnyben van a többi tagállammal szemben, hiszen a hét plusz három éves elszámolás során október végén Magyarország 94 százalékon áll, míg az EU-átlag mindössze 85 százalékon.
Hosszú átmenet jellemzi az uniós társfinanszírozású programokat, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte. Amíg a 2014–2020-as ciklus elszámolásának végére nem került pont, addig a legtöbb helyen a 2021–2027-es projektek sem lendültek be igazán. Az előző hétéves programozási időszakra is az n+3-as szabály vonatkozik, így papíron idén decemberben csukódik be a kockás füzet, egyes esetekben ugyanakkor átlóg az adminisztráció a jövő évre – írja az Index.
Magyarországra szűkítve a kört: nekünk 32,11 milliárd euró jár, ebből 27,15 milliárd jön a brüsszeli pénztárcából, a fennmaradó 4,96 milliárd pedig a tagországi hozzájárulás, vagyis a magyar állam költségvetési terhe. A felhasználás terén 375 forintos euróárfolyamot alkalmazunk; ez rögzítve van, a plafonérték eszerint tehát meghaladja a 12 ezer milliárd forintot. A 2014–2020-as ciklusban az EU-tagok együtt 479,22 milliárd euróból fejleszthetnek, ebből 353 milliárdot folyósít számukra az Európai Bizottság, a többi pedig a nemzeti önrész.
A nyilvános bizottsági adatbázisban azt látjuk, hogy október végéig Magyarország a rendelkezésre álló források 94 százalékát hívta le, miközben a tagországi átlag 85 százalék. Tekintélyt parancsoló a kilenc százalékpontos fór, de ugyanezt elmondhatja magáról Finnország és Portugália is. Ennél is előrehaladottabb részeredményeket képes felmutatni a fejlesztéspolitika Észtországban (100 százalék), Lengyelországban és Litvániában (98–98), illetve Görögországban és Csehországban (95–95), így tehát Magyarország jelenleg holtversenyben a hatodik helyen áll. Legutóbb a harmadik negyedév végén, tehát egy hónapja pillantottunk rá a táblázatra, amelyen akkor ötödikek voltunk. Azóta a magyar mutató és az EU-átlag is 1–1 százalékponttal kúszott feljebb, vagyis a versenyelőny megmaradt. Ennél is fontosabb, hogy a jelek szerint még ha vitákkal terhelt is a Budapest–Brüsszel-tengely, a kifizetések folytatódtak.
Bár a hírek elsősorban arról szólnak, hogy a magyar kormány tagjai közül Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter mikor kivel tárgyal az EU-s intézményrendszerben, ezek az egyeztetések a 2021–2027-es forrásokról, illetve a helyreállítási pénzekről szólnak. Legutóbb Navracsics minisztériumánál arról tájékoztattak, hogy akadálymentes a 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása. A nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt, a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.
Az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Navracsics Tibor stábjánál kiemelték: ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely az Európai Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott programok esetében 2023. december 31-e. Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek. Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS