Pesti Srácok

Szijjártó: a magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az élvonalba tört

Szijjártó: a magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az élvonalba tört

A magyar gazdaság a sorozatos válságok ellenére 2010 óta az Európai Unió szégyenpadjáról az élvonalba tört – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Salgótarjánban, aki arra is emlékeztetett, hogy 2010-ben az ország a tönk szélén állt. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Fort-Bau Therm Zrt. beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a magyar tulajdonú építőipari cég két ütemben megvalósuló, 500 millió forint értékű kapacitásbővítő fejlesztéséhez a kormány 200 millió forint támogatást adott, így "bebetonozva" 110 munkahelyet.

– emlékeztetett a miniszter. Beszédében aláhúzta, hogy Magyarország tavaly, a válság ellenére is a rendszerváltást követő időszak legsikeresebb évét zárhatta gazdasági szempontból, ugyanis megdőlt a GDP-növekedés, a foglalkoztatottság, a beruházások és az exportteljesítmény rekordja is. Szijjártó Péter kiemelte, hogy ezen csúcsok megdöntésében nagy szerepe volt a gazdaság egyik húzóágazatává váló építőiparnak is. Mint mondta, a szektor 2017-ben meredek növekedési pályára állt, amelyet ugyan a koronavírus-válság valamelyest megtört, de termelési értéke tavaly 13 százalékos bővülés után ismét 5400 milliárd forint körül volt. Rámutatott, hogy a krízis során a kormány a munkanélküliség finanszírozása helyett annak megelőzésére fókuszált, és meghirdette minden idők legrobosztusabb beruházásösztönzési programját.

PestiSracok facebook image

– mondta. A miniszter bátornak nevezte a programban részt vevő 1434 vállalatot. Mint mondta, ezek mintegy 80 százaléka hazai tulajdonban van, ami ugyancsak a magyar gazdaság erejét mutatja. Hozzátette: Nógrád megyében 18 cég vett részt a programban, amelyek összesen 13 milliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat a kormány 4,5 milliárd forintos támogatásával, így segítve 5300 munkahely megmentését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.