A világ számára jelenleg a koronavírus-járvány jelenti a fő kihívást, de nem szabad megfeledkezni a biztonsággal kapcsolatos kihívásokról sem – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden az ENSZ Békeépítési Alapjának online konferenciáján. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az egyre komolyabbá váló háborúk és konfliktusok tömeges migrációs hullámokat idéznek elő. A tárcavezető egyúttal bejelentette: Magyarország 15 katonával növeli hozzájárulását az ENSZ libanoni békefenntartó missziójához.
Szijjártó Péter – a Facebook-oldalán is közzétett – beszédében azt mondta: mióta megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, sok minden történt. Az elmúlt 75 évben ugyan számos változás ment végbe, de ezek és az események, fejlemények
bizonyították az ENSZ egyedülálló szerepét a béke építése, és különösen a béke fenntartása szempontjából
– jelentette ki.
Jelenleg a globális közösség előtt álló fő kihívás a koronavírus és a világjárvány által előidézett helyzet, de most sem szabad megfeledkezni azokról a biztonsági kihívásokról, amelyekkel világszerte szembe kell nézni
– hangsúlyozta a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a biztonsággal kapcsolatos kihívások, háborús konfliktusok egyre komolyabbakká válnak.
A MIGRÁCIÓ EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZAT IS
Szijjártó kifejtette: a háborúk és a konfliktusok tömeges migrációs hullámokat idéznek elő, amelyek nemcsak biztonsággal kapcsolatos kockázatokat jelentenek, hanem napjainkban már egészségügyi kockázatokat is. A további migrációs hullámok megelőzéséért, a vírus felgyorsult terjedésének megfékezéséért és a legsúlyosabb biztonsági kihívásokat jelentő konfliktusok megoldásáért mindenképpen egyesíteni kell az erőket és kapacitásokat. Szijjártó Péter azt mondta: meggyőződése, hogy ebben az ENSZ óriási szerepet tölt be és meg kell erősíteni a szervezet ezen funkcióját, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha valóban meg kívánják erősíteni az ENSZ-nek ezt a szerepét, növelni kell a költségvetési forrásokat. Emellett, illetve ezen túlmenően pedig az ENSZ terrorellenes tevékenységének a rendes költségvetés részévé kell válnia – tette hozzá, megjegyezve: fel lehetne tenni a kérdést, “hogy mi egyéb legyen része” az ENSZ rendes költségvetésnek manapság, ha nem a terror elleni küzdelem?”.
HELYTÁLLNAK A MAGYAR KATONÁK
Szijjártó kiemelte: Magyarország semmiképpen sem sorolandó a legnagyobb országok közé, de elkötelezte magát a mellett, hogy otthont ad az ENSZ Regionális Terrorellenes Központjának, és annak minden költségét állja. A magyar katonák részt vettek az ENSZ három békefenntartó missziójában, beleértve Ciprust, Libanont és Nyugat-Szaharát. Erről szólva a miniszter bejelentette, hogy Magyarország februártól 15 katonával növeli az ENSZ libanoni békemisszióhoz való hozzájárulását. Emellett Magyarország anyagilag továbbra is hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez a Közel-Keleten és Afrikában.
Eddig 50 ezer kereszténynek nyújtottunk segítséget abban, hogy saját hazájukban maradhassanak a Közel-Keleten, ahol – sajnálatos módon – a közösségeik súlyos üldöztetésnek vannak kitéve
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a Magyarország által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás a közelmúltban elérte a 316 millió dollárt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben több mint kétszeresére nőtt az e célra fordított összeg.
KÜLFÖLDI DIÁKOKAT FOGADUNK
A miniszter közölte továbbá, hogy Magyarország több mint 10 ezer hallgatót fogad – állami ösztöndíjat biztosítva – a világ különböző, konfliktusok sújtotta területeiről. Szijjártó Péter megjegyezte: “a program sikerének bizonyítéka”, hogy idén a 10 ezer helyre 49 ezren jelentkeztek. Az ENSZ Békeépítési Alapjának online miniszteri konferenciáját Sierra Leone, Szudán, Kanada, Németország és az ENSZ Békeépítő Bizottságának közös rendezésében tartották kedden, a tanácskozás célja a kiszámíthatóbb és tartósabb források biztosítása a nemzeti béketeremtő erőfeszítések támogatásához.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/KKM/Borsos Mátyás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS