Brüsszeli szégyen, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban, pedig a Nyugat-Balkán integrációja egyszerre járna a biztonsági helyzet és a gazdasági versenyképesség javulásával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Podgoricában.
A minisztérium a tárcavezető Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az EU súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború és a szankciók nyomán az infláció, a kamatok, illetve az energia- és nyersanyagárak is az egekbe szöktek. Rámutatott, hogy ebben a helyzetben a közösségnek mindent el kellene követnie a biztonsági kockázatok csökkentése és az európai gazdaságok versenyképességének életben tartása érdekében.
Mi tudunk olyan intézkedést, amely ezt a két célt egyszerre elégítené ki, ez pedig a Nyugat-Balkán integrációja lenne, ami mindig is európai érdek volt, de ebben a helyzetben szó szerint életbevágóvá vált
– fogalmazott. Szijjártó Péter kijelentette: ennek biztonsági aspektusát a NATO már felismerte, és jóváhagyta három térségbeli ország csatlakozását, de ideje lenne, hogy az EU is felismerje a dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező régió jelentőségét.
Mi őszintén szólva szégyennek tartjuk, brüsszeli szégyennek, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat nem haladt előre az elmúlt időszakban
– húzta alá, hozzátéve, hogy Montenegróval például mind a harminc tárgyalási fejezetet megnyitották, azonban az elmúlt öt évben egyet sem zártak le.
Ezt tiszteletlenségnek tartjuk Montenegróval, a montenegrói emberekkel szemben, mint ahogy azt a nagy adag képmutatást is tiszteletlenségnek tartjuk, amit néhány európai ország bemutat ezen a területen. Szóban mindig támogatják a bővítést, aztán amikor magunk maradunk huszonheten zárt ajtók mögött, akkor elmondják, hogy az miért nem lehetséges a következő években
– mondta. Leszögezte, hogy az ország felvétele egyszerű lenne, semmilyen kockázatot nem jelentene, mivel egy eurót használó NATO-tagállamról van szó, amelynek lakossága a közösség népességének nagyjából 0,12 százalékát teszi ki.
A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy Montenegró közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz; jelentős magyar vállalati beruházások történtek az országban, az Eximbank pedig 35 millió eurós hitelkeretet nyitott ennek további előmozdítására.
Végezetül arra is kitért, hogy az ukrajnai háború miatt nehezen használhatóvá váltak a kelet–nyugati közlekedési folyosók, és ez minden bizonnyal így lesz a következő években is, ezért felértékelődnek a délről északra vezető kereskedelmi útvonalak, így például a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása is. Elmondta: ennek új dimenziót adna a vasútvonal folytatása Belgrádtól a legnagyobb montenegrói kikötőig, Barig. Mint közölte, ez stratégiai érdek lenne Magyarország számára, a kormány így kész részt venni a projektben, amiről már megkezdték a megbeszéléseket.
Ha ezt a fontos tengeri kikötőt vasúton össze tudjuk kötni Belgrádon keresztül Budapesttel, akkor Magyarország még nagyobb szerephez jut az új európai gazdasági korszakban a kelet-nyugati tranzitútvonalak kiszolgálása tekintetében
– összegzett.
Szijjártó Péter később Aleksandar Damjanović pénzügyminiszterrel, Ervin Ibrahimović regionális fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettessel és Goran Đurović gazdaságfejlesztési és turisztikai miniszterrel is egyeztet Montenegróban.
Forrás: Facebook; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS