Az észak- és nyugat-európai, illetve balti országoknak be kellene végre fejezniük a ‘Kész átverés show-t’, és őszintén kellene beszélniük az Európai Unió bővítésének kérdéséről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Timcho Mucunskival rendezett közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy mind a két ország igen nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, különösen a mostani időszakban, amikor a kontinenst súlyos kihívások tömkelege terheli, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió nem találta meg a helyes válaszokat ezekre a nehézségekre.
Ha megtaláltuk volna, akkor most Európa nem gyengélkedne. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzet bizonyítja, hogy itt az ideje, hogy az Európai Unió visszatérjen a józan ész talaján folytatott politikához, és be kellene látni azt, hogy Európa nem lehet stabil akkor, ha a közvetlen szomszédságunk nem stabil, ezért az Európai Unió szomszédságával a párbeszédet meg kell erősíteni
– szögezte le. “És azt is be kellene látni végre Brüsszelben és a nyugat- és észak-európai és baltikumi fővárosokban, hogy az Európai Uniónak igenis szüksége van a Nyugat-Balkánra, sőt nem túlzás azt sem mondani, hogy az Európai Uniónak ma már nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva” – tette hozzá. Aláhúzta: az EU-nak új energiára van szüksége, ami leginkább a Nyugat-Balkánról tud jönni, a térségbeli államok ambíciója és gyors fejlődése ugyanis be tudná hozni azt a lendületet, aminek jelenleg híján van a közösség.
Ezután úgy vélekedett, hogy a bővítés területén óriási a képmutatás az EU-ban, mindenki támogatólag nyilatkozik a nyilvánosság előtt, de zárt ajtók mögött a kollégái többsége inkább ez ellen foglal állást. Kiemelte, hogy ha ez nem így lenne, akkor Észak-Macedónia sem kerül volna olyan méltatlan helyzetbe, hogy idén immár tizenkilenc éve tagjelölt, és a csatlakozási tárgyalások még mindig nem kezdődtek el. “Ha az Európai Unióban bővítéspárti lenne a hangulat, akkor ilyen nem fordulhatna elő” – mutatott rá.
És ezért arra szólítjuk fel az észak- és nyugat-európai, valamint baltikumi barátainkat, hogy ezt a ‘Kész átverés show-t’ fejezzék be, s végre kezdjenek el őszintén beszélni a bővítés kérdéséről, és támogassák a bővítés felgyorsítását
– mondta. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy még a magyar EU-elnökség alatt kormányközi konferenciát rendezzenek Észak-Macedóniával, amelynek nyomán meg lehetne nyitni a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit. “Emellett arra is felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy még a magyar elnökség alatt kezdje el kifizetni az úgynevezett Reform- és Növekedéstámogató Eszköz keretében Észak-Macedónia fejlesztésére járó, ahhoz szükséges forrásokat” – közölte. Majd kiemelte, hogy bár a szkopjei kormány ehhez minden feltételnek eleget tett, az EU forrásutalásai “nem minden esetben nélkülözik a politikai előítéleteket, és nem is minden esetben objektív feltételek szerint történnek”. Illetve köszönetet mondott a nyugat-balkáni vezetőknek, amiért közös levélben álltak ki Várhelyi Olivér mellett, kérve, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős magyar biztos folytathassa a munkát.
Hát most majd megláthatjuk, hogy a demokráciafelfogás hogyan gyűrűzik be Brüsszelbe, és az Európai Bizottság régi-új elnöke hajlandó-e figyelembe venni a nyugat-balkáni országok kérését
– fogalmazott. A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, emlékeztetve rá, hogy a két ország szorosabbra fűzte az együttműködését az észak-macedóniai gazdasági reformok támogatása érdekében. Megjegyezte, hogy az utóbbi években ötszörösére nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és például a 4iG is prioritásként tekint az észak-macedóniai jelenlétének megteremtésére. “Magyarország kormánya továbbra is támogatja a hazai vállalatokat abban, hogy stratégiai területeken beruházásokat hajtsanak végre Észak Macedóniában, mint ahogy az is örömteli számunkra, hogy a Wizz Air a polgári légiközlekedésben piacvezető Észak-Macedóniában” – tudatta.
Illetve arra is kitért, hogy a felek megerősítették elhatározásukat amellett, hogy megállítsák az illegális bevándorlást, amely a Nyugat-Balkán biztonságát alapvetően veszélyezteti. “Az a brüsszeli hozzáállás is veszélyezteti a Nyugat-Balkán biztonságát, amely arról szól, hogy az illegális bevándorlókat megállító országokat büntetik” – figyelmeztetett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Facebook
Twitter
YouTube
RSS