Az észak- és nyugat-európai, illetve balti országoknak be kellene végre fejezniük a ‘Kész átverés show-t’, és őszintén kellene beszélniük az Európai Unió bővítésének kérdéséről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Timcho Mucunskival rendezett közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy mind a két ország igen nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, különösen a mostani időszakban, amikor a kontinenst súlyos kihívások tömkelege terheli, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió nem találta meg a helyes válaszokat ezekre a nehézségekre.
Ha megtaláltuk volna, akkor most Európa nem gyengélkedne. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzet bizonyítja, hogy itt az ideje, hogy az Európai Unió visszatérjen a józan ész talaján folytatott politikához, és be kellene látni azt, hogy Európa nem lehet stabil akkor, ha a közvetlen szomszédságunk nem stabil, ezért az Európai Unió szomszédságával a párbeszédet meg kell erősíteni
– szögezte le.
És azt is be kellene látni végre Brüsszelben és a nyugat- és észak-európai és baltikumi fővárosokban, hogy az Európai Uniónak igenis szüksége van a Nyugat-Balkánra, sőt nem túlzás azt sem mondani, hogy az Európai Uniónak ma már nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva
– tette hozzá.
Aláhúzta: az EU-nak új energiára van szüksége, ami leginkább a Nyugat-Balkánról tud jönni, a térségbeli államok ambíciója és gyors fejlődése ugyanis be tudná hozni azt a lendületet, aminek jelenleg híján van a közösség.
Ezután úgy vélekedett, hogy a bővítés területén óriási a képmutatás az EU-ban, mindenki támogatólag nyilatkozik a nyilvánosság előtt, de zárt ajtók mögött a kollégái többsége inkább ez ellen foglal állást.
Kiemelte, hogy ha ez nem így lenne, akkor Észak-Macedónia sem kerül volna olyan méltatlan helyzetbe, hogy idén immár tizenkilenc éve tagjelölt, és a csatlakozási tárgyalások még mindig nem kezdődtek el.
Ha az Európai Unióban bővítéspárti lenne a hangulat, akkor ilyen nem fordulhatna elő
– mutatott rá.
És ezért arra szólítjuk fel az észak- és nyugat-európai, valamint baltikumi barátainkat, hogy ezt a ‘Kész átverés show-t’ fejezzék be, s végre kezdjenek el őszintén beszélni a bővítés kérdéséről, és támogassák a bővítés felgyorsítását
– mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy még a magyar EU-elnökség alatt kormányközi konferenciát rendezzenek Észak-Macedóniával, amelynek nyomán meg lehetne nyitni a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit.
Emellett arra is felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy még a magyar elnökség alatt kezdje el kifizetni az úgynevezett Reform- és Növekedéstámogató Eszköz keretében Észak-Macedónia fejlesztésére járó, ahhoz szükséges forrásokat
– közölte.
Majd kiemelte, hogy bár a szkopjei kormány ehhez minden feltételnek eleget tett, az EU forrásutalásai “nem minden esetben nélkülözik a politikai előítéleteket, és nem is minden esetben objektív feltételek szerint történnek”.
Illetve köszönetet mondott a nyugat-balkáni vezetőknek, amiért közös levélben álltak ki Várhelyi Olivér mellett, kérve, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős magyar biztos folytathassa a munkát.
Hát most majd megláthatjuk, hogy a demokráciafelfogás hogyan gyűrűzik be Brüsszelbe, és az Európai Bizottság régi-új elnöke hajlandó-e figyelembe venni a nyugat-balkáni országok kérését
– fogalmazott.
A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, emlékeztetve rá, hogy a két ország szorosabbra fűzte az együttműködését az észak-macedóniai gazdasági reformok támogatása érdekében.
Megjegyezte, hogy az utóbbi években ötszörösére nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és például a 4iG is prioritásként tekint az észak-macedóniai jelenlétének megteremtésére.
Magyarország kormánya továbbra is támogatja a hazai vállalatokat abban, hogy stratégiai területeken beruházásokat hajtsanak végre Észak Macedóniában, mint ahogy az is örömteli számunkra, hogy a Wizz Air a polgári légiközlekedésben piacvezető Észak-Macedóniában
– tudatta.
Illetve arra is kitért, hogy a felek megerősítették elhatározásukat amellett, hogy megállítsák az illegális bevándorlást, amely a Nyugat-Balkán biztonságát alapvetően veszélyezteti.
Az a brüsszeli hozzáállás is veszélyezteti a Nyugat-Balkán biztonságát, amely arról szól, hogy az illegális bevándorlókat megállító országokat büntetik
– figyelmeztetett.
Forrás: MTI, fotó: Facebook
Rajzos
2024-09-06 at 19:12
Nem szabad egyetlen egy nyugat-balkáni országot se felvenni! Mert mind olyan iszlám,muzulmánszerű országok! Ha tagok lennének EU-s útleveléllel jöhetnének a migránsok!
Grimmbusz
2024-09-06 at 17:37
mindeközben Bajnaiék meg azzal riogatják a szavazókat, hogy ki fogunk lépni az unióból . Pedig “a lakosság egyértelműen EU-párti, így a kormány mögött nem áll a kilépést támogatók többsége”
Most épp ezzel próbálkoznak…..
Érdekes,eddig az volt a mese, hogy Orbán hatalmát csak az EU-s pénzek tartják fenn… Akkor miért akarna kilépni?
pm
2024-09-06 at 17:27
Ki akarunk mi cseszni a balkániakkal hogy az eu ba csábítgatjuk őket?? Mint kiderült a mi csatlakozásunk sem volt olyan jó ötlet.
Az eu bővítése érdekében két szalmaszálat nem tennék keresztbe. Ha ezekben az országokban van keresnivalónk és jók a kapcsolataink velük, inkább állítsunk fel mi egy gazdasági szövetséget. Attól mert az eu nem akar fejlődni, mi még megtehetjük. vagy nem?
Kárpáti
2024-09-06 at 17:25
Ki játszik itt kész átverés showt? Hogy hívják a bővítési biztost Színváltó uram? Ki jelölte őt erre a posztra?
Freund
2024-09-06 at 17:10
Még legalább 10-szer nyomjátok be ezt a putyinista cikket, akkor biztos elhiszi valaki, hogy az EU-nak szüksége van még egy trójai falóra, ami belülről bomlasztja. 😀