Szijjártó Péter: ha az USA kétszer annyi uránt vásárolhatott Oroszországtól az idén, az EU is növelheti nukleáris kapacitásait
A nukleáris kapacitások radikális megnövelése nélkül nem javítható az Európai Unió versenyképessége, nem garantálható az energiabiztonság és nem érhetőek el a klímacélok - figyelmeztetett a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
A tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén hangsúlyozta, hogy az EU ma az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságával, óriási gazdasági, biztonsági és energiaellátási kihívásokkal néz szembe. Felszólalásában rámutatott, hogy a blokk versenyképessége sokat romlott, a földgázért a kontinensen hétszer többet kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, az áramért háromszor többet, mint Kínában.
Fel kell tennünk azt a kérdést, hogy hogyan lehetne javítani Európa versenyképességét, garantálni az energiabiztonságot, és mindeközben továbbra is ambiciózusnak maradni a környezetvédelem terén
-jelentette ki.
Erre egyetlen válasz van, mégpedig a nukleáris energiatermelés felpörgetése, a kapacitások radikális növelése. A nukleáris technológia révén sokkal több energiát tudunk termelni, sokkal olcsóbban, sokkal biztonságosabban
-mondta. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezáltal ráadásul a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető, amit szavai szerint jól példáz az, hogy a világon jelenleg működő körülbelül 440 atomreaktornak köszönhetően 180 milliárd köbméternyi földgáz kiváltása lehetséges nagyjából.
Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy 2050-re karbonsemlegességet akarunk elérni, akkor legalább a kétszeresére kell növelni a kapacitásokat
-hangsúlyozta. Majd nyilvánvalónak nevezte, hogy az EU enélkül nem lesz képes javítani a versenyképességét és nem tudja tartani a klímacéljait.
Ezért be kell fejezni a nukleáris energiafelhasználás körüli ideológiai és politikai vitákat, le kell állítani az atomenergiát érő ideológiai és politikai támadásokat, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, felszámolva a hátrányos megkülönböztetést
-fogalmazott. Továbbá aláhúzta, hogy örömmel csatlakozott ahhoz a nukleáris energia "kétségtelen" előnyeit taglaló levélhez, amelyet a NAÜ főigazgatója küldött az ENSZ idei klímakonferenciájára (COP28). A miniszter ezután beszámolt a paksi bővítés állásáról, s ennek kapcsán leszögezte, hogy az energiamix összeállítása fizikai kérdés, ráadásul nemzeti kompetencia, amelybe senkinek nincs joga beleavatkozni.
Az energiaellátás számunkra szuverenitási kérdés, így szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük az általunk folytatott nukleáris beruházás bármifajta akadályozását vagy támadását
-figyelmeztetett. Kiemelte: Magyarország soha nem fog támogatni olyan szankciókat az EU-ban, amelyek ártanának a nukleáris együttműködésnek Oroszországgal, ugyanis ez ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel. Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében a korábbinál kétszer több uránt importált Oroszországból. Szijjártó Péter végül leszögezte, hogy a kormány sokat tett a versenyképesség javításáért, hazánk mára fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati beruházók számára, ami egyúttal nagy áramigénnyel is jár. Ezért - mint közölte - a két újabb blokk megépítése mellett a jelenlegi négy paksi reaktor élettartamát is meghosszabbítják húsz évvel.
Ez garanciát jelent a környezet védelmére, illetve arra, hogy elegendő energiánk legyen a gazdasági növekedés fenntartásához
-mondta. Aláhúzta, hogy a magyarországi energiatermelés 65 százaléka karbonsemleges jelenleg, aminek a paksi erőmű a 80 százalékát adja. Tájékoztatása szerint a 2030-as cél a 90 százalék, a 2050-es pedig a teljes karbonsemlegesség, ehhez azonban szükség van az új blokkokra, amelyek révén évi 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása előzhető meg. Arra is kitért, hogy nemzetközi beruházásról van szó, az orosz Roszatom mellett jelentős szerepük van amerikai, német és francia vállalatoknak is, és a projekt során a legfejlettebb technológiákat használják a létező legszigorúbb biztonsági előírások mellett.
Forrás/fotó: MTI
