Pesti Srácok

Szijjártó Péter: minél jobb a magyar–román kapcsolat, annál jobb az erdélyi magyar közösségnek

Szijjártó Péter: minél jobb a magyar–román kapcsolat, annál jobb az erdélyi magyar közösségnek

A lehető legjobb kapcsolatokat kell fenntartani a szomszédos országokkal, ez ugyanis hasznára válik a határon túli magyar nemzeti közösségeknek is, ami jól látható Magyarország és Románia esetében is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, a határon túli közösségek helyzetének javítása, ennek pedig fontos eszköze a lehető legjobb kapcsolat fenntartása a szomszédos államokkal. Rámutatott, hogy a kormány a nemzeti közösségekre összekötő kapocsként és erőforrásként tekint, ami igaz az erdélyi és székelyföldi magyarságra is. Majd kiemelte, hogy az RMDSZ teljesítménye önmagában is bizonyítja ezen megközelítés helyességét, minthogy a párt szerepvállalása jelentősen hozzájárult a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez.

– fogalmazott.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a következő időszak a nagy közös építkezések éveiként lesz majd jellemezhető, ugyanis két új autópálya-kapcsolat épül meg 2025-re és 2030-re, illetve a múlt héten is két új határátkelőhely építéséről született megállapodás.

– szögezte le. Közölte: Románia schengeni csatlakozásának blokkolása ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, hosszú kerülőre kényszeríti a határ két oldalán élő közösségeket, megnehezíti a kapcsolat fenntartását, illetve szembemegy a gazdasági érdekekkel is. A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly Románia esetében Ausztria, Bulgária esetében pedig Hollandia blokkolta a döntést.

– mondta.

– tette hozzá. Végül kijelentette, hogy a kormány továbbra is támogatja az RMDSZ tevékenységét annak érdekében, hogy sikeres legyen az erdélyi, székelyföldi magyar nemzeti közösség megerősítésének terén.

– összegzett.

Kelemen Hunor ugyancsak lényegesnek nevezte a romániai magyarság életfeltételeinek javítását, hogy így megállítsák a közösség fogyását. Ehhez szavai szerint az is szükséges, hogy jó legyen a két állam közötti viszony, pragmatikus legyen az együttműködés.

– emelte ki.

– mutatott rá. Az elnök köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásáért a schengeni csatlakozás ügyében, amely szerinte fontos lenne, ráadásul időszerű, hiszen Románia rég teljesítette az előírt kritériumokat. Reményét fejezte ki, hogy a jövő évi soros magyar EU-elnökség alatt előrelépés történik ebben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.