Trianon tragédiája nemcsak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna halálának 100. évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben, pénteken.
A Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén a politikus úgy fogalmazott: mi, magyarok nemcsak kiálltuk, de ma is kiálljuk ezt a próbát.
Trianon valósága nem múlt el, Magyarországot ma is nemzeti közösségeink veszik körbe a Kárpát-medencében
– mutatott rá. Szilágyi Péter elmondta: Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna egy felvidéki költőnő volt, ő írta a Magyar Hiszekegy című verset, amely egy nemzet imádságává vált.
Egy nemzetévé, amely hitte és bizakodott a történelmi igazságtételben
– húzta alá. Hozzátette: a Magyar Hiszekegy pontos lenyomata egy olyan kornak, amikor a nemzeti öntudat és a magyarság összetartozása meghatározó volt. Beszédében a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a nemzeti összetartozás napját 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés. Kijelentette: a magyarság ma egységesen eltökélt a nemzeti értékközösség megőrzésében.
A nemzeti összetartozás gondolata azt üzeni, hogy akkor boldogulunk, ha a nemzet gyarapodik
– állapította meg, majd úgy folytatta: ezzel szemben a baloldal nemcsak a nemzet értelmét, de még az egység lényegét sem tudja megragadni.
Nekik annál jobb, minél rosszabb a hazának
– jelentette ki. Szilágyi Péter kitért arra, hogy a háború és a szankciók okozta terhek alatt most újra a megmaradás és a túlélés került előtérbe, “különösen a kárpátaljai nemzetrészünknek”.
Nekik már az is nagy előrelépés lenne, ha visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel pár évvel korábban még rendelkeztek. Ehelyett ma a jogfosztottság a hétköznapi valóság
– mondta, hozzáfűzve: a szülőföldön boldogulásukhoz és így megmaradásukhoz békére van szükség.
Legyünk mi is ennek a békének az emberei! A nemzeti összetartozás ma ezt kívánja
– hangoztatta.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni Papp-Váry Elemérnének az őt megillető helyet a magyar kultúrtörténetben, hogy ne csak méltán híres sorait ismerje mindenki, de a nevét is. Megjegyezte: a költőnő halálának évfordulója novemberben lesz, ám “egy percig sem volt kérdéses”, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékezzenek meg róla. Felidézte, hogy amikor Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát, Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel minden magyar tudott és azóta is tud azonosulni:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában.
Hozzátette: ma, száz évvel később is “hiszünk az egy hazában”; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt heti csíksomlyói búcsú, amelyen évről évre megtelik a Hármashalom-kápolnának helyet adó “nyereg”.
Móczár Gábor beszámolt arról is, hogy a Fiumei úti sírkert “több mint temető”: kulturális tér, amely versszínháznak, színháznak, irodalmi koncerteknek, rendkívüli irodalomóráknak és tematikus sétáknak is otthont ad. A főigazgató jelezte: most vasárnapra, a nemzeti összetartozás napjára két tematikus sétát is meghirdetnek. A Szép város Kolozsvár című sétán olyan emberek sírjait kereshetik fel a résztvevők, akik életében Kolozsvár meghatározó jelentőséggel bírt. Az elcsatolt területeken születtek – sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak című sétán pedig azokról a trianoni határokon túl született írókról, költőkről, művészekről, államférfiakról és katonákról esik szó, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része – mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS