Szlávik János aggódik a majomhimlő miatt

A majomhimlős betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a vírust, ami aggasztó – ezt mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek. A Nyugat- és Közép-Afrikában jelen lévő betegség május elején jelent meg Európában egy olyan páciensnél, aki Nigériából érkezett vissza nem sokkal korábban. A betegség azóta Európa-szerte terjedni kezdett, és vasárnap már Bécsben is találtak egy pácienst, aki elkapta a fertőzést.

Szlávik János a Mandinernek hangsúlyozta, hogy a majomhimlőt a 2000-es években több alkalommal is behurcolták Európába és az Egyesült Államokba. A betegek még a lappangási fázisban utaztak haza, de hazaérkezésük után másnak nem adták át a fertőzést. Ezzel szemben Szlávik János szerint a mostani páciensek közül csak egyről lehet biztosan tudni, hogy előtte járt Afrikában. Emiatt a tudósok attól tartanak, hogy a vírus mutálódhatott, és ennek következtében gyorsabban terjedhet az emberek közt.

Az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál

– tette hozzá. Az infektológus szerint egyelőre kicsi az esély arra, hogy a majomhimlő a koronavírushoz hasonló járványt fog eredményezni, de nem árt figyelni a vírusra, mivel a legtöbb országban – például a portugáloknál és a spanyoloknál – még mindig nem tudják, hogy melyik páciens vihette be az országba a vírust.

Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintettet is találtak, aki nem az

– hívta fel a figyelmet Szlávik János. Az infektológus főorvos azt is elmondta, hogy a majomhimlő – a feketehimlőhöz hasonlóan – egy hosszú, akár 21 napos lappangási idővel kezdődik, és ezt követik a tünetek (láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség). Különbség a feketehimlőhöz képest, hogy ennél a betegségnél a nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen is. A kiütésekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak.

Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlő halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású

– mondta Szlávik János a vírus ismert variánsairól beszélve. Szlávik János azt is elmondta, hogy a vírus vélhetően apró sebeken keresztül terjed, nedvekkel, nyálkahártya-érintkezéssel, vagyis szoros kontaktus kell a vírus továbbadásához.

Ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy tuti nem lehet elkapni

– mondta az infektológus főorvos, hangsúlyozva, hogy a betegség még nem is jelent meg Magyarországon. Hozzátette azt is, hogy mivel a vírus főként a homoszexuálisok között terjed, elképzelhető, hogy szexuális úton is tovább lehet adni, de ezt még be kell bizonyítaniuk a kutatóknak. Arra vonatkozóan, hogy Magyarországon mit lehet tenni a majomhimlő ellen, Szlávik János azt mondta: a bőrgyógyászoknak figyelembe kell venniük, hogy ez a betegség lehet a háttérben, ha gyanús kiütéseket észlelnek valakin. Ha pedig felmerül a betegség gyanúja, az érintettet azonnal izolálni kell otthonában, vagy – súlyos tünetek esetén – a kórházban. Azoknak, akik Afrikába utaznak, Szlávik János azt tanácsolta: ne simogassanak ott kisállatokat, mert a fertőzést leggyakrabban tőlük lehet elkapni.

Szombatig bezárólag tizennégy országban mutatták ki a majomhimlő jelenlétét. Vasárnap már Ausztriában is találtak egy pácienst, és ugyanez megtörtént Görögországban és Norvégiában is. Vasárnap estig az osztrák páciensnél megerősítették, hogy valóban a majomhimlő fertőzte meg. A másik két országban még csak a tünetek alapján valószínűsítik, hogy majomhimlő fertőzhette meg a beteget, vizsgálati úton náluk még nem erősítették meg a kórokozó jelenlétét. A betegség ellen a feltételezések szerint jó védelmet jelenthet a feketehimlő elleni vakcina is, de ha a majomhimlő gyors terjedésbe kezd, akkor nem kizárt, hogy egy arra specializált vakcinára is szükség lesz.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Kovács Attila