Pesti Srácok

Szlovéniában a kormány eltörölte a kommunizmus áldozatainak emléknapját

Szlovéniában a kormány eltörölte a kommunizmus áldozatainak emléknapját

A szlovén kormány egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt, kedden késő este visszavonta az előző kormány rendeletét az emléknap kinyilvánításáról, azzal az indokkal, hogy nem volt róla "nyilvános és szakértői vita".

A nemzeti emléknapot Janez Janša kormánya rendelte el 2022. május 12-én, néhány nappal mandátumának lejárta előtt, amikor már ügyvivői minőségben látta el feladatait. Az akkori érvelés az volt, hogy a kommunista erőszak több ezer halottat hagyott maga után Szlovéniában 1941 és 1946 között, és további százezreket érintett a kommunista uralom a következő évtizedekben. A dátumot 49 ember, köztük 44 roma meggyilkolásának évfordulója alkalmából választották, akiket a Ljubljanától délre fekvő Iška-szorosban öltek meg 1942-ben. Az emléknap kihirdetését a baloldal bírálattal fogadta, és azzal érvelt, hogy a jobboldali kormány "a nemzetet egy véget nem érő kultúrharcba akarja keverni". A szlovén lapok szerint a kormány jelenlegi döntése várható volt, mert a kisebbik koalíciós párt, a Szociáldemokraták (SD) illetékesei a múlt héten kijelentették: a rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az "leginkább a revizionizmusról szól, és nem tesz semmit az emberek megbékítésére".

Janša a Twitteren-oldalán úgy jellemezte a döntést, mint "a független Szlovénia történetének egyik legundorítóbb és legszégyenletesebb cselekedetét", amely szerinte "sérti mindazokat, akik legalább egy szemernyi rokonszenvet éreznek embertársaik iránt". Azzal vádolta a kormányt, hogy rehabilitálta a kommunista bűnöket, és semmissé tette "a Szlovéniát demokratikussá és függetlenné tévő generáció kivételes megbékélési erőfeszítéseit".

Matej Tonin, a Kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) vezetője a közösségi oldalán azt írta: sok ma élő ember szenvedett a kommunizmus alatt, és sokan vesztették el szeretteiket.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy "a jelenlegi kormány nem képes ilyen széles látókörre".

Forrás: MTI; Fotó: beszédesmúlt.hu (illusztráció)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.