A szociális törvény módosításáról, a bűnözésről és a klímaváltozás elleni küzdelemről beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén, de szóba került a háború, illetve az Integritás Hatóság is. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: az Integritás Hatóság a kormánytól független szerv, ezért a kormányt számon kérni egy tőle független szerv működéséért meglehetősen abszurd. Ezt azután mondta a politikus, miután a jobbikos Brenner Koloman az kérte a kormánytól, hogy “bizonyítsák be, hogy valóban korrupcióellenes ez a hatóság”. Simicskó István a háborúval kapcsolatban arról beszélt, hogy el kell kerülni az eszkalálódást és azt, hogy egyre több áldozatot követelő csapások legyenek, illetve beszélt arról is, hogy a kormány a szankciós infláció ellen tizenegy intézkedésből álló akciótervet dolgozott ki. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára dühítőnek nevezte, hogy azok a döntéshozók, akik belehajszolták a szankciókba az uniós országokat, most azt mondják, nem is állították azt, hogy a szankciók majd megállítják a háborút. Azt is elmondta, hogy a kormány elítéli az orosz agressziót Ukrajnában, de nem fog olyan brüsszeli döntéseket támogatni, amelyek húsbavágóak és károsak az országnak és Európának. Az ülés elején megemlékeztek Lukáts Miklós (KDNP) elhunyt volt országgyűlési képviselőről.
LMP: tiltakozni kell a szociális törvény módosítása ellen
Kanász-Nagy Máté (LMP) kiemelte: hétfőn 18 órára mindenkit várnak a Kossuth térre, a Parlament elé, hogy tiltakozzanak a szociális törvény módosítása ellen. A kormánypártok ugyanis azt üzenik ebben a válságos helyzetben, hogy “segíts magadon, az állam nem segít” – fogalmazott. Közölte: pedig most igazán kellene a segítség, és nem kevesebb, hanem több állami szerepvállalásra van szükség, mint eddig, mert az infláció nagy nehézségeket okoz.
A magyar állam érzéketlen, nem akar gondoskodni, felelősséget vállalni, és felmerül a kérdés, hogy akkor mire fordítja az emberek által befizetett adót
– mondta. Hozzátette: állami szociálpolitikára van szükség, amely gyorsan, hatékonyan segít megoldani a problémákat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: az elmúlt 12 évben azt az irányt követték, hogy az embereknek az adja a legnagyobb anyagi biztonságot, ha munkájuk van, ez a legbiztosabb védelem a szociális nehézségek ellen.
A mélyszegénységben élők száma radikálisan csökkent az elmúlt időben, aminek oka, hogy többen tudnak dolgozni, és nőtt a minimálbér összege
– közölte. Hozzáfűzte: mindehhez sok intézkedést kellett tenni. Az államtitkár hangsúlyozta: az ellenzék mindig azt mondta, hogy nem munkahelyteremtésre, hanem segélyezésre lenne szükség, pedig nem segélyezéssel, hanem a kormány munkahelyteremtést segítő lépéseivel sikerült csökkenteni a szegénységet.
Mi Hazánk: keményen kell fellépni a bűnözőkkel szemben
Toroczkai László (Mi Hazánk) kifejtette: az elmúlt napokban több erőszakos támadás történt az országban, olyan agresszív támadások, amelyeket semmi nem indokolt. Közölte: a napokban az autópályán lövöldözés is volt, és az elkövetőkkel szemben enyhén léptek fel.
Az a baj, hogy Magyarországon a bűnözők jogait helyezik előtérbe
– vélekedett. Azt kérte a kormánytól, hogy védje meg a tisztességes magyarokat és a bűnüldözőket.
Rétvári Bence úgy reagált, hogy a kormány 2010-ben szigorú büntetőpolitikát hirdetett, és jogszabályokkal megteremtette a hatékony fellépés lehetőségét a bűnelkövetőkkel szemben.
Az elmúlt években sikerült jelentősen visszaszorítani a bűncselekmények számát
– mutatott rá. Közölte: elismerés illeti a rendőröket, akik felléptek az embercsempészekkel szemben az autópályán, és a történtek is mutatják, mennyire fontos az illegális migráció elleni küzdelem. Kiemelte: nem kritika, hanem elismerés illeti a rendőröket. Ezt a kormány béremeléssel is kifejezi.
Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Párbeszéd: a klímaváltozás jelenti a valódi veszélyt
Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ugyan a háború szinte minden mást elhalványít, de a legfontosabb kérdés az, hogy a kormányok tudnak-e tenni valamit a klímakatasztrófa ellen, amely a valódi veszélyt jelenti.
Ezért különösen felháborító, hogy a kormány szerint Magyarország klímabajnok, pedig ez nem így van
– jelentette ki. Hozzátette: a kormány semmit nem tett az energiahatékonyság érdekében. Úgy vélte, nagy a tét, és aki veszít, mindent elveszíthet.
A kormány azonban nem tesz semmit, ezért a Párbeszéd továbbra is felhívja a figyelmet a hibákra és szakmai javaslatokat dolgoz ki
– mondta.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta: Magyarország jelentős eredményeket ért el az elmúlt időben, a tények is ezt bizonyítják.
A Párbeszéd folyamatosan ellenzi Paks–2 megvalósítását, pedig annak köszönhetően jelentősen csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás
– magyarázta. Közölte: a szankciók egész Európát hozzák nehéz helyzetbe és energiaválságot okoznak.
Magyarország azonban folyamatosan halad a klímavédelmi célok elérése felé
– emelte ki. Hozzátette: a szankciók ügyében olyan megoldások kialakításán dolgoznak, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják.
A Jobbik szerint a kormánynak bizonyítania kell, hogy valóban korrupcióellenes az Integritás Hatóság
Brenner Koloman (Jobbik) azt tette szóvá, hogy arról szóltak az ígéretek, november 19-én elindul az Integritás Hatóság, de Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke zárt ajtókat talált szombaton, pedig egy nagyon érdekes korrupciós ügyről vitt volna dokumentumot. Értékelése szerint a kormány vészesen veszélyezteti a magyar polgároknak járó uniós forrásokat.
Kezdjék el a munkát, bizonyítsák be, hogy valóban korrupcióellenes ez a hatóság
– javasolta. Kitért arra, hogy az energiabiztonság kiemelten fontos kérdés jelenleg, de a kormány ebben a helyzetben csak azt bizonyítja, hogy nem tud kormányozni.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: az Integritás Hatóság a kormánytól független szerv, ezért a kormányt számon kérni egy tőle független szerv működését meglehetősen abszurd. Szerinte “jogi egyetemi alapozó tananyag”, hogy ha bármelyik határidő munkaszüneti napra esik, akkor az a következő munkanaptól érvényes, így a munkatársak hétfőtől érhetők el a hatóság székhelyén. Az államtitkár Gyöngyösi Márton akcióját “színtiszta provokációnak” minősítette; szerinte ennek az az oka, hogy a Jobbik elnöke új témákkal akar a hírekbe bekerülni, mert hevessége és átgondolatlan nyilatkozatai miatt számos esetben hozta magát és a Jobbikot kínos, vállalhatatlan helyzetbe. Hozzátette: a Jobbik döntse el végre, ragaszkodik-e “a kisnyilas gyökereihez”, vagy modern, XXI. századi européer pártként akar pózolni. Azt is kérte, hogy Jobbik a háború helyett álljon a béke pártjára, támogassa a kormány béketörekvéseit.
A Momentum felszólította a kormányt, hogy mondja ki, Oroszország háborús bűnös állam
Gelencsér Ferenc (Momentum) pártja múlt heti kárpátaljai és kijevi látogatásáról számolt be, azt firtatva, mivel kényszeríti az orosz vezetés Orbán Viktort és a magyar kormányt, hogy ne utazzon Ukrajnába. Hozzátette: a Momentum volt az első magyar parlamenti delegáció Ukrajnában, és rendkívül kínos, hogy egy ellenzéki pártnak kell elvégezni a kormány feladatát. Elmondta: elképesztő pusztítást láttak Kijev környékén, és épeszű ember csak azt kívánhatja, hogy ne eszkalálódjon a háború és minél hamarabb legyen vége. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciói megszavazták az összes szankciót.
Rendkívül fontos, hogy a Fidesz szankciópárti
– jegyezte meg. Azt kezdeményezte, mondja ki a kormány, hogy Oroszország háborús bűnös állam. Javasolta, hogy “tüntessék el” a közterületekről a bombás plakátokat, ne gyalázzák a háború áldozatainak emlékét.
A szankciók nem bombák, azok eszközök a bombák megállítására
– jelentette ki. Azt is kérte, hogy a kormány küldjön delegációt Kijevbe.
A képviselők egyperces néma felállással emlékeznek Lukáts Miklós (KDNP) elhunyt országgyűlési képviselőre az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint újkeletű a Momentum aggódása a határon túli magyarokért, hiszen korábban román és szlovák pártokat támogattak a választásokon az ottani magyar pártok helyett. Közölte: annál világosabban, mint ahogy a magyar kormány és az Országgyűlés tette, nem lehet egyértelműbben állást foglalni az orosz agresszió ellen. Jelezte: Magyarország minden tőle telhetőt megtesz Ukrajna segítése érdekében, az ország egymillió menekültet fogadott be. A szankciókkal kapcsolatban azt mondta, Magyarország nem fogadja el az olyan szankciós intézkedéseket, amelyek az országnak és a magyar embereknek hátrányosak, károsak, előnytelenek.
A kormány kivételeket harcol ki, és miután ezeket eléri, megszavazza a szankciós döntéseket
– magyarázta.
Az MSZP azt szeretné, hogy kössék a jegybankelnök fizetéséhez a pedagógusok bérét
Tóth Bertalan (MSZP) alkalmatlannak nevezte a kormányt, mert az egyre több adót szed be, de egyre kevesebb szolgáltatást nyújt, és nem normális, hogy előbb emelik meg a miniszterek fizetését, mint a pedagógusokét. Emlékeztetett arra, hogy több hatóság elnökének fizetését is emelni tervezik, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Matolcsy Györgynek a fizetését is, aki a kormánnyal “koprodukcióban” tönkretette a forintot, nem akadályozta meg a brutális drágulást. Azt javasolta, kössék a tanárok fizetését az MNB-elnök fizetéséhez: egy pályakezdő pedagógus fizetése érje el a jegybankelnök fizetésének tíz százalékát. Közölte: a kormánypártoknak színt kell vallani a héten a svédek és a finnek NATO-csatlakozásáról, az alacsony jövedelmek adóterheinek csökkentéséről és a brutális energiaáremelések eltörléséről.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: a kormány elítéli az orosz agressziót Ukrajnában, de nem fog olyan brüsszeli döntéseket támogatni, amelyek húsba vágóak és károsak az országnak és Európának. Szólt arról is, hogy ez a kormány 1600 milliárd forinttal költ többet egészségügyre, mint az utolsó baloldali kormányzati évben, folyamatban van az orvosbéremelés, emelkedett az ápolók bére. Szociális kiadásokra háromszor annyit költenek, mint 2010-ben – tette hozzá, jelezve azt is: elkötelezettek a pedagógusok béremelése mellett is. Az államtitkár kitért arra, hogy a gazdaság, az ipari termelés is nő, a foglalkoztatás a rekordszint közelében van. A kormány fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig, továbbá az árstopokat, a kamatstopot, a családtámogatási rendszert és emelték a nyugdíjakat – sorolta a kormányzati intézkedéseket. Szerinte a baloldal ezekhez a döntésekhez nem nyújtott támogatást.
Ha baloldali pártok milliárdos nagyságrendben kapnak külföldről támogatást, annak ez lesz az eredménye
– hangoztatta.
A DK szerint csak a válságot növeli a kormány az egészségügyben
Komáromi Zoltán (DK) az egészségügy átalakításáról szóló társadalmi egyeztetést hiányolva azt mondta: 2010-ben az Orbán-kormány működő egészségügyet vett át, és noha tizenkét évük volt annak rendbetételére, de csak a válságot növelték. Szerinte a kormány átalakítási terve még a jelenleginél is nagyobb káoszt okoz: erős kockázatokat hordoz az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása, a háziorvosi praxisok összevonásával nem lesz teljes a lefedettség, a szakrendelők államosítása pedig felszámolja a rendkívül fontos lakóhelyközeli orvos–beteg kapcsolatokat, és tovább csökkenti az önkormányzatok mozgásterét.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a baloldali irányítás alatt 600 milliárd forintos forráskivonás történt az egészségügyben, és a baloldal idején vettek el egyhavi bért az orvosoktól. Hangsúlyozta: míg 2010-ben 33 943 működési engedéllyel rendelkező orvos volt Magyarországon, számuk mostanra 38 ezer fölé emelkedett. Rétvári Bence szerint kórházbezárás, fizetős egészségügy és privatizáció jellemezte a baloldali időszakot. Tételesen felsorolta, mely szakmai szervezetekkel egyeztettek a módosításról.
KDNP: háború helyett békére van szükség
Simicskó István (KDNP) kiemelte: az orosz–ukrán háború és az arra adott rossz uniós válaszok mély nyomot hagynak a világgazdaságon és a magyar gazdaságon is.
Háború helyett békére van szükség, a magyar álláspont egyértelmű
– emelte ki. Hozzátette: el kell kerülni az eszkalálódást, és azt, hogy egyre több áldozatot követelő csapások legyenek.
A kormány mindent megtesz a gazdaság megerősítése és a családok védelme érdekében
– mondta. Úgy fogalmazott: a gazdasági növekedést fenn kell tartani úgy, hogy stabil maradjon az ország költségvetése.
A kormány a szankciós infláció ellen tizenegy intézkedésből álló akciótervet dolgozott ki
– hangsúlyozta.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy fogalmazott: egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság. A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak, amelyek első számú ellensége az energiaárak megugrása. A kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy november 15-től a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kiterjesztik a kamatstopot, és a Széchenyi Kártya-program hiteltermékei is kedvező kamatozással érhetők el. Az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k számára 200 milliárd forintot különítettek el, a gyármentő program pedig a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja – ismertette.
Fidesz: Magyarország a béke pártján áll
Zsigó Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott: Európa és benne Magyarország is a veszélyek korát éli; az évtized egy világjárvánnyal kezdődött, és egy háborúval folytatódott. Megerősítette a magyar álláspontot: az orosz támadás elítélését, az Ukrajna területi integritása melletti kiállást és a béketárgyalások sürgetését.
A háború elől menekülők már csaknem egymillióan érkeztek Magyarországra
– tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és legalább ilyen fontos, hogy a NATO se sodródjon bele abba.
A szankciók nem hozták el a háború végét, a helyzet egyre feszültebb
– emelte ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: nemcsak Magyarország néz szembe nehézségekkel, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagországban esett vissza a GDP, az eurózónában a negyedik negyedévben recesszióval számolnak. Emellett egy év alatt 42 százalékkal nőttek az energiaárak, amelyek az élelmiszerárakat is magukkal húzzák, az európai vállalatok pedig csökkentik vagy áthelyezik termelésüket a versenyképességüket tönkretevő energiaárak miatt. Dühítőnek nevezte, hogy azok a döntéshozók, akik belehajszolták a szankciókba az uniós országokat, most azt mondják, nem is állították azt, hogy a szankciók majd megállítják a háborút.
Változtatni kell azon a politikán, amely recessziós pályára tolta az európai gazdaságot
– jelentette ki az államtitkár.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS