Pesti Srácok

Szűkítené a demokratikus mozgásteret az EU külpolitikai döntéseinél Draghi

Szűkítené a demokratikus mozgásteret az EU külpolitikai döntéseinél Draghi

Mario Draghi olasz miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben – írja az Euobserver. Ehhez az alapszerződést kéne módosítani, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy a vétó eszközével gyakran élő tagállamok (például Magyarország) támogatnak-e egy ilyen döntést, ezzel ugyanis megkerülhetők lennének az uniós döntéshozatalban, miközben a döntések rájuk is vonatkoznának – írja a Mandiner.

Guy Verhofstadt is hasonlóan vélekedik.

– hangsúlyozta korábban Guy Verhofstadt.

PestiSracok facebook image

Draghi módosítaná az uniós szerződéseket

Draghi, a 74 éves volt EKB-elnök az európai törvényhozóknak azt mondta, hogy Európának a „pragmatikus föderalizmus” irányába kellene elmozdulnia, hogy hatékonyabban tudja kezelni a gazdasági, energia-, védelmi és külpolitikai kérdéseket.

– mondta Draghi Strasbourgban.

Úgy vélte, hogy az EU-nak javítania kell döntéshozatali képességét, hogy reagálni tudjon az orosz támadásra, amely megkérdőjelezte a kontinens békéjét.

– mondta Draghi, aki az ukrajnai háborút „biztonsági, humanitárius, energetikai és gazdasági” válságnak nevezte.

Elvenné a vétó lehetőségét a tagállamoktól

A minősített többség alkalmazása – ami azt jelenti, hogy a 27 uniós tagállamból 15 országnak kell támogatnia az adott döntést, amely az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviseli – lehetetlenné tenné, hogy egyetlen ország blokkolja a döntéseket. A vétó eszközével a magyar kormány is több esetben élt az elmúlt években. Ha az olasz miniszterelnök javaslata átmenne, akkor erre többé nem lenne lehetőség. A szerződésmódosítást persze az összes tagállamnak támogatnia kell – vagyis ahhoz, hogy a vétó lehetősége megszűnjön, paradox módon az kell, hogy az erre vonatkozó szerződésmódosítást egy tagállam se vétózza meg. A realitása tehát ennek jelen pillanatban csekély.

– fogalmazott Mario Draghi.

Forrás: Mandiner; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!