Szúrópróbaszerűen részlegesen újraszámlálják a szavazatokat Georgiában
A hétvégi georgiai parlamenti választások vitatott eredményét követően a központi választási bizottság a szavazólapok újraszámlálását rendelte el a szavazóhelyiségek mintegy 14 százalékában.
Az Európa-párti ellenzék a hétvégi választás után csalással vádolta meg a kormánypártot. Felhívásukra hétfő este több ezren vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a hivatalos választási eredmények ellen. A demonstráción részt vett Szalome Zurabisvili köztársasági elnök is. A választási bizottság keddi közleménye szerint „minden választási körzetben öt, véletlenszerűen kiválasztott szavazókörben” újraszámolják a szavazatokat.
A szavazatszámlálás a régiókban helyi idő szerint kedden 12.00 órakor (közép-európai idő szerint 9.00 órakor), a fővárosban pedig helyi idő szerint 17.00 órakor (közép-európai idő szerint 14.00 órakor) kezdődött. Minden akkreditált hazai és külföldi megfigyelőt meghívtak. A választási bizottság szinte az összes szavazat megszámlálása után vasárnap közölte, hogy a voksolást a kormányzó Georgiai Álom párt nyerte meg a szavazatok 54 százalékával. A Nyugat-barát ellenzéki szövetség 37,58 százalékos támogatottsággal került ki a megmérettetésből. Az ellenzék szerint az eredményt meghamisították, és magának követeli a győzelmet.
A szuverenista, konzervatív és békepárti kormány elsöprő vasárnapi győzelmét Brüsszelből sem fogadták jó szemmel. A választási eredmények ellen tiltakozó grúzok mellé állt például az Európai Bizottság elnöke is. Ursula von der Leyen X oldalán közzétett bejegyzésében azt írta:
Grúzia népe a demokráciáért küzd. Joguk van tudni, mi történt ezen a hétvégén. Jog ahhoz, hogy a szabálytalanságokat gyorsan, átláthatóan, függetlenül kivizsgálják. Mivel a szabad és tisztességes választások az európai értékek középpontjában állnak”.
Szijjártó: Georgia nem akart második Ukrajna lenni, a nép erről világos döntést hozott
Georgia nem akart második Ukrajna lenni, a nép erről világos döntést hozott a választáson, még ha ez nagyon fáj is Brüsszelben - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tbilisziben. A georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy nincs új a nap alatt, pontosan az történik a dél-kaukázusi országban, mint Európában szokott, hogy ha bárhol egy választást a nemzeti, szuverenista, békepárti erők nyernek, akkor azonnal hatalmas támadások jönnek.
Nemzetközi szervezetek és észak- és nyugat-európai országok külügyminiszterei sorakoznak azonnal, hogy ki mond keményebbet a demokrácia romokban heveréséről. Ha viszont liberális párt nyer, akkor érdekes módon az adott országban a demokrácia újra csúcsformájába lendül. Láthattuk ezt sok európai országban is, Georgiában sincs ez másként"
- fogalmazott. "Jól láthatóan óriási a csalódottság Brüsszelben, óriási a csalódottság a liberális körökben Európában, mert (...) azt várták, hogy ha ők kijelölnek itt egy kormányt, kijelölnek politikai szereplőket, akkor majd a georgiai nép önfeledten azokat meg is választja. Hát nem ez történt"
- tette hozzá. Majd szégyenteljesnek nevezte, hogy az érintettek nem hajlandóak elfogadni a georgiai végeredményt, és elvitatják az ország állampolgárainak jogát és érettségét, hogy maguk hozzanak döntést a jövőjükről.
Itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is mindenki hozzászokjon ahhoz, hogy nem Brüsszelből jelölik ki egyes országok kormányait sem az Európai Unióban, sem azon kívül"
- szögezte le. Külön kitért az Európai Néppárt bírálataira is, aláhúzva azt, hogy a pártcsalád a jelek szerint nem tudja elviselni, ha egy országban szuverenista, béke- és családpárti, a nemzeti érdeket előtérbe helyező párt nyeri a választást. A miniszter óriási teljesítménynek nevezte, hogy a georgiai kormány az ismert körülmények ellenére, az ismert geopolitikai és regionális környezetben képes volt garantálni az ország békéjét.
Mióta ez a kormányzó párt áll az ország élén, azóta nem volt itt háború, nem volt fegyveres konfliktus, ami mutatja, hogy ha az ember erőfeszítéseket tesz, hogyha valóban békét akar, akkor azt el lehet érni"
- mondta. "Sokan vannak Brüsszelben, akik azt szerették volna, hogy Georgia egy második Ukrajna legyen, de a georgiai nép ennek ellenállt. Mert ha Georgia a második Ukrajna lett volna, akkor az vesztes háborút, sok százezer halálos áldozatot és sok millió elmenekült embert jelentene, mert ezt jelentette a háború Ukrajnában" - hangsúlyozta.
Georgia nem akart második Ukrajna lenni, és erről világos döntést hoztak a georgiaiak, még akkor is, ha ez nagyon fáj Brüsszelben"
- összegzett.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/AP/Sah Aivazov)
