középkor
Így szűnt meg egy csapásra a középkori magyar nagyhatalom – Honi felderítés (Videó)
Nemzeti nagylétünk temetője – ahogy belénk rögzült a mohácsi csata, történelmünk egyik legkomolyabb választóvonala. A középkorban európai nagyhatalomnak számító Magyarországot az a szerencsétlenség érte, hogy elképesztő gyorsasággal felnövekedett a tőszomszédságában egy még erősebb hatalom, a folyamatos hódításra berendezkedett Oszmán Birodalom, amelyik bármely európai országot képes lehetett volna ilyen közelségből megtörni. Mekkora erőt képviselt akkor a mi hadseregünk és mekkorát az ellenségé? Miért nem ért oda Szapolyai János a csatába? Hogy zajlott le a csata? Ezeket a kérdéseket igyekeztünk megválaszolni B. Szabó Jánossal, a Magyarságkutató Intézet történészével. Na, meg persze a legfontosabbat: volt-e esélyünk, hogy másként történjen?
Óriási pénzek mozognak az oszmán propaganda terjesztése mögött – Interjú Szántai Gáborral, a magyar történelem angol nyelvű internetes krónikásával
„Óriási, fogalmazzunk úgy, nem keresztény pénzek vannak az oszmán birodalom propagandájának angol nyelvű terjesztése mögött. Rengeteg a YouTube-videó, rengeteg a propagandaoldal, amelyek mind azt terjesztik, hogy akkor volt paradicsom Európában, amikor ők voltak itt az urak. Hasonlóan erős a Habsburg-párti propaganda is, amely viszont azt terjeszti, hogy Magyarország szinte nem is létezett, az osztrákok űzték ki egyedül a törököt, ezekkel szemben a magyar hang, a magyar szempontok alig jelennek meg. Óriási űrt kell betölteni!” – többek közt erről beszélt portálunknak Szántai Gábor, aki hat évvel ezelőtt azt vette a fejébe, hogy az internet és a közösségi portálok segítségével megismerteti történelmünket a magyar nyelvet nem ismerők körében. Mint megjegyzi, már Apponyi Albert idejében ki lett mondva, hogy Nyugaton nem tudnak semmit a magyarokról, „és ha mi nem visszük oda franciául, angolul, németül, vagy akármilyen nyelven a történelmünket, akkor megteszik helyettünk mások”. Úgy vélte, ez egy olyan történelmi tapasztalat, hogy azt gontolta, lesznek olyan intézetek, egyetemi kutatóhelyek, ahol alanyi jogon foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de nincsenek. Pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen sokan tájékozódnak a közösségi médiából.
Egy csipetnyi középkor: a magyar patrióták ismét a nemzeti emlékhellyé nyilvánított rákosmezei Királydombon emlékeztek (Videó!)
A rákosmezei Királydomb már-már feledésbe merült, de a Magyar Patrióták Közösségének köszönhetően 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánították. Ez a hely több szempontból is különleges, mivel a középkori országgyűlések itt hozták meg a legfontosabb döntéseiket, itt választották királlyá Mátyás királyt és itt mondta ki az akkori országgyűlés, hogy soha nem kér idegen uralkodót. 2020 óta minden évben megrendezik a Királydombi Királyfesztet, amely a középkor szellemét idézi. A rendezvény atmoszférája annyira magával ragadott minket, hogy mi magunk is átszellemültünk, a következő pillanatban pedig már egy csatában találtuk magunkat. Fantasztikus élményekkel lettünk gazdagabbak, amelyeket most megpróbálunk átadni nektek ezen a rövid videón keresztül.
Megtalálhatták Budapest első római táborát is a Bem téren
A Margit híd közelében, a Bem tér mellett nagy felületű városi ásatás zajlik. A régészek szerint itt már a középkorban és a római korban is város állt, amelynek sok-sok tárgyi emléke mellett épületei is előkerülhetnek. Másik fontos jellemzője ennek a feltárásnak, hogy egy városi ásatáshoz képest nagyon nagy területen, több, mint hétezer négyzetméteren folyhat kutatás, ami igen ritka Budapesten – olvasható a muemlekem.hu portálon.
Ajánljuk még
A zsidó lányok gyönyörűek, a Krasznahorkai meg egy marha
Annyira reméltem, hogy megúszom és nem kell Krasznahorkai irodalmi Nobeljéről írnom. Az irodalmi Nobel már vagy hetven éve egyébként csak annyit ér, mint az utolsó harmincban a legjobb filmnek járó Oszkár.Magyargyűlölet szakmányban
Ezeknek tényleg nincs jobb ötletük az SZDSZ-nél
Ha a Momentumot a megfiatalított SZDSZ-nek neveztük, akkor Tisza Pártot innentől nem kell különösebben cizellálni, hiszen kiderült, hogy már a látszatra sem adnak.
Kinek jár a Nobel?
