megtorlás
Hasznot hoztak vagy ártottak maguknak az ukránok az orosz bombázók elpusztításával | Karantén kibeszélő
Az ukránok az orosz hátországban hajtottak végre egy másfél éven keresztül előkészített komoly támadást, amelyben több orosz stratégiai bombázó semmisült meg. A Karantén kibeszélőben arra kerestük a választ, hogy az ukránok szempontjából ez hasznos vagy öngyilkos lépés volt-e. A hadszíntéren ugyanis az oroszok folyamatosan és egyelőre megállíthatatlanul törnek előre, az ukránok hiába okoztak az orosz hátországban súlyos károkat, az orosz támadások ettől nem hogy csökkennének, inkább erősödnek. A háború pedig nem áll meg, az ukránoknak ettől nem lesz több katonájuk, lőszerük és felszerelésük, ám most már számíthatnak egy komoly megtorló akcióra is. A béke pedig újra távol került, Zelenszkij bandájának pedig nap mint nap azzal kell szembesülni, hogy folyamatosan romlik a tárgyalási alapjuk. Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?
Május elseje Kádár János ünnepe. 1957 május elsején négyszázezer ember gyűlt össze Budapesten (többségük kötelességből), hogy részt vegyen a Kádár-diktatúra nyitányán, a nagy hazugág-ceremónián. Kádár a zárt ajtók mögött ekkor már véres megtorlást, „körmenetben történő kivégzéseket” követelt, míg a világnak azt demonstrálták: itt minden rendben van. Május elseje előtte is a hazugság ünnepe volt, de ezután lett igazán azzá. Ma már a történelem szemétdombján lenne a helye, „olcsó sörbűzével, virsliszagával, a részeges MSZP-s kriptaszökevényekkel, a dülöngélő hordószónokokkal együtt. Mert hiába lehetünk büszkék azokra, akik a munkások jogaiért harcoltak, ezt az ünnepet végzetesen összekenték a fekáliájukkal a kommunisták. Őszintén: mi közünk nekünk május elsejéhez? Mit ünnepeljünk a munkásosztályon, ha e szlogen mögött emberek tízmillióit irtották ki? Miért is vegyünk részt a kommunisták kedvenc ünnepén?" Publicisztika. 
