Továbbra is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme az első a kormánynak – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára annak kapcsán, hogy március elsején megkezdte az Országgyűlés a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását. Tállai András emlékeztetett arra: a költségvetés módosítására azért van szükség, mert a már második éve zajló, elhúzódó ukrajnai háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági körülményeit.
A magyar adópolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzései az orosz–ukrán háború idején is változatlanok: a gazdasági növekedés segítése a közvetlen adók, különösen a munkát terhelő adók csökkentésével, az adórendszer egyszerűsítése, és az adóbevallással kapcsolatos adminisztráció csökkentése, valamint a családok támogatása
– emelte ki az államtitkár. Kifejtette: a kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, amely 181 ezer forintot jelent havonta, családonként.
Ezzel az EU-ban Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat. Emellett a kormány tovább bővíti a családtámogatási intézkedések körét
– mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette.
Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartjuk
– jegyezte meg. Tállai András hangsúlyozta: a magyar adópolitikának hosszú ideje fontos célja az általános GDP-arányos adóelvonási szint csökkentése. A 2009 óta bekövetkezett változásokat összesítve már 5 százalékpontos csökkenést láthatunk, amivel Magyarország ebben az időszakban az EU második legnagyobb adócsökkentőjének számít Írország után, jelentősen megelőzve a 3. helyezett Máltát. Kiemelte: több ponton is jelentős előrelépés történt, így a 2011-ben érvényes 11 helyett mostanra mindössze háromfajta közteher vonatkozik a munkából származó jövedelmekre.
A 25 éven aluli fiatalok, illetve a 30. életévüket nem betöltött, gyermeket vállaló nők szja-mentességének bevezetésével tovább bővült a családokat és a fiatalok életkezdésének segítését szolgáló kedvezményrendszer. Továbbá a családi adó-visszatérítésnek köszönhetően a családok jelentős egyszeri juttatást kaptak a koronavírus-válság okozta veszteségeik kompenzálására
– sorolta az államtitkár. Tállai András közlése szerint a cél az, hogy a válság időszakában is sikerüljön megőrizni az elmúlt évtized eredményeit.
Például az adóelvonás általános mértéke és a béreket terhelő adók esetében is sikerült ledolgozni a korábbi lemaradást a főbb versenytársaktól. Az adórendszer szerkezete pedig a gazdasági növekedés szempontjából jóval kedvezőbbé vált a korábbinál
– fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt időszakban úgy tudta megőrizni a gazdasági növekedést, hogy az unió más tagállamaival ellentétben még nem kapta meg a pandémia utáni helyreállítási program forrásait sem.
Tehát az Európai Bizottság a források visszatartásával akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását
– jelentette ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Orientál
2023-03-05 at 18:56
Azért mert a balliberális zöld ellenzéki Gyurcsányék ismét nem tudják szétlopni az állami pénzeket és vagyontárgyakat mint ahogy állami szinten csinálták 2002-től 2010-ig.
Rolo
2023-03-05 at 14:05
“Svédországban februárban a hetedik egymást követő hónapban emelkedett a csődök száma a háztartások fogyasztásának csökkenése és az építőipari vállalatokra nehezedő, a lakáspiac válsága miatt növekvő nyomás közepette – jelentette a héten a Bloomberg.
A svéd ingatlanszektor súlyos visszaesése károsította a legnagyobb skandináv gazdaságot, amely a fogyasztói árak emelkedésével és a növekvő kamatlábakkal küzd. Az ország az elmúlt három évtized legsúlyosabb ingatlanár-zuhanásával néz szembe, ami az új lakásokba történő beruházások csökkenéséhez vezetett!
A helyzet hozzájárult ahhoz, hogy az országban megugrott azok száma, akik nem fizetik hiteleiket. Az UC hitelinformációs ügynökségre hivatkozó média szerint a csődbejelentések száma februárban 11%-kal ugrott meg az előző évhez képest. A múlt hónapban a kiskereskedelem és a gépjármű-kereskedelem szenvedte el a legnagyobb csapást.
„A CSŐDBEJELENTÉSEK SZÁMA MÉG MINDIG MAGAS SZINTEN VAN, ÉS NŐTT A TAVALYI ÉVHEZ KÉPEST” – MONDTA JOHANNA BLOME, AZ UC KÖZGAZDÁSZA A KÖZLEMÉNYBEN, HOZZÁTÉVE, HOGY KEVÉS OPTIMIZMUS VAN KILÁTÁSBAN, MIVEL TOVÁBBI KAMATEMELÉSEK VÁRHATÓAK, MIKÖZBEN AZ INFLÁCIÓ NEM LASSUL.
Februárban a legnagyobb svéd vállalat, amely csődöt jelentett, az Air Leap légitársaság volt, 278 millió korona (27 millió dollár) éves árbevétellel – írta a Bloomberg a Creditsafe-ra hivatkozva.
A SVÉD KORMÁNY 2022 VÉGÉN JELENTETTE BE, HOGY AZ ORSZÁG 2025-IG TARTÓ RECESSZIÓBA LÉP.
A fejlemény az egész EU-ra kiterjedő tendenciát tükröz, mivel az unió a recesszió szélén tántorog. Februárban az Eurostat statisztikai hivatal arról számolt be, hogy az uniós vállalkozások csődhulláma 2022 negyedik negyedévében a legmagasabb szintre emelkedett a 2015-ös nyilvántartás kezdete óta.
A csődök 26,8%-kal emelkedtek meg az előző három hónaphoz képest – közölte az Eurostat, megjegyezve, hogy „a csődbejelentések száma 2022 mind a négy negyedévében nőtt”.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatát sújtotta a legsúlyosabban 2022 utolsó három hónapja 2019 azonos időszakához képest, az uniós vállalkozások körében 97,7%-kal nőtt a fizetésképtelenség.”
Mindenhol minden fasza…😁🤫
Ez is a zorbán volt tuti😁😁😁😁
Igaz libsi féreglyuk szökevények?🤭🤭🤭🤭