Karácsony Gergely nem baloldali szereplő, hanem nyilvánvalóan szélsőliberális. Ráadásul hol összevissza beszél, hol pedig sajátjaként tálalja a Városháza megvalósítás előtt álló terveit – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban kihívójáról, akiről (a címben szereplő utaláson túl) azt is kifejtette: “Nem világos, hogy Gergő kiérlelte-e magában, mi szeretne lenni? Hol miniszterelnök, hol uniós képviselő, máskor zuglói polgármester vagy főpolgármester! Hagyjuk inkább az össze-vissza beszédet, az egésznek nincs is itt az ideje, februárt írunk, a választást ősszel tartják majd.” “Pár létező, valamint két, inkább csak papíron létező párt, továbbá egy alig látszó mozgalom nyomul most éppen, eltérő programokkal, más múlttal, identitással, világképpel. Most még tart a hatalomvágy-kohézió, de mi lesz másnap? Hogyan tudnák így a várost irányítani?” – tette fel a kérdést Tarlós István. A főpolgármester azt a tényt, hogy a Red Bull Air Race kitiltásánál, vagy éppen a fővárosi színházaknak juttatandó 3,5 milliárdos támogatás ügyében is az ő akarata érvényesült egyes kormányzati törekvésekkel szemben, úgy magyarázta meg: ő avval a feltétellel vállalta el az újbóli megméretést, hogy megmarad a közvetlen választás, és vitán felül a mindenkori főpolgármester marad Budapest első számú vezetője. Orbán Viktor mindezekre garanciát adott, és ismét kiderült, hogy a miniszterelnök teljességgel komolyan veszi a megállapodást.
STEFKA ISTVÁN – HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
A budapesti szavazók 2,4 százaléka volt kíváncsi Karácsony Gergely és Horváth Csaba gigászi küzdelmére. Ha nem a minél több ellenzéki választó elérése volt a céljuk, akkor mi más?
Elsősorban is előválasztást – az USA-ban is – egy párton belül tartanak, és nem több, egyébként összeilleszthetetlen identitású és programú párt részvételével. Ennyiben nemcsak egy nálunk új, de furcsa jelenségről beszélhetünk. Szándékosan nem szólaltam meg a folyamat alatt, nehogy beavatkozással vádoljanak. A válaszomat most is inkább elemzésfélének szánom. Nem lehet nem észrevenni, hogy ezen az előválasztáson igazában porig alázták az MSZP-t. Még az előző mélyponthoz, azaz 2014-hez képest is, hiszen tavaly miniszterelnökjelöltjük sem volt, most pedig már nem először főpolgármester-jelöltjük se lesz. Egy nulla százalékos párthoz kell fordulniuk segítségért. Karácsony Gergely nem közülük való, maga mondta néhány éve, hogy jobban utálja az MSZP-t, mint a Fideszt. Másfelől valóban beszédes ez a 2,4 százalék! Ha valamiféle felfokozott leváltó hangulat volna, valószínűleg nem így viselkednének a választók. A győztes ebből 1,9 százalékot kapott, erre mondják, hogy történelmi áttörés történt? Ez belső bizonytalanságot sejtet. A 34 ezer résztvevőt ők soknak mondják. Ez erősen relatív. Az ő előzetes reményeikhez képest lehet annak nevezni, az 1,4 millió budapesti választásra jogosultak oldaláról nézve elenyésző. A harmadik, amit észrevettem, hogy az MSZP és a Párbeszéd rosszul használja az igeidőket. Befejezett tényként beszélnek olyan fejleményekről, amik még egyáltalán nem biztosak: Puzsér Róbert például máris cáfolja, hogy részéről automatikusan, feltétel nélkül folytatódna az előválasztási folyamat. Nem is ezt ígérte egyébként. Ráadásul mindenféle előválasztást mellőzve bárki elindulhat még nyáron is a főpolgármesteri választáson, akár civil, akár más pártok színeiben, ha összegyűjti az ötezer érvényes ajánlást. Ehhez nem szükséges a DK, vagy a Párbeszéd engedélye, senkit nem kötelez, hogy ők befejezettnek tekintenek egy maguk szervezte előválasztást.
Amit mond, abból az is következik, hogy az elő-előválasztásnak semmi egyéb tétje nem volt, mint ismét lenyomni egy ejtőernyőst a szocik torkán, Karácsony Gergely személyében.
Gergely valóban nem tapasztalt aktor a várospolitikában, első ciklusos kerületi polgármester. Szubjektív véleményem szerint nem is elsősorban az MSZP-sek, hanem inkább a DK-sok mentek el többen az előválasztásra, hiszen Gyurcsányéknak nem érdeke a szocialisták erősödése. Valószínűleg tehát alapvetően a DK hozta össze ezt az 1,9 százalékot. Az egész történet nyilván rosszul esik a klasszikus MSZP-tagoknak. Karácsony Gergely nem baloldali szereplő, hanem nyilvánvalóan szélsőliberális. Az MSZP, mint párt pedig tovább erodálódik. Képtelenség, hogy sorozatosan nem tudnak saját jelöltet kiállítani.
Mit tud Karácsony, amit más nem, hogy az utóbbi években kiérdemelte a “bármely ellenzék bármilyen posztra alkalmas jelöltje” megtisztelő státuszt?
Ezt nem tudom, nem az én dolgom. Gergely valószínűleg erősen alapoz külsőségekre. Emlékszem, épített ilyesmire 2010-ben Horváth Csaba is.Az elgondolkodtató, hogy a vérbeli szocialista párttagok bizalma mennyire bírja majd ki Karácsony Gergely korábbi kijelentéseit, például, hogy jobban utálja az MSZP-t, mint a Fideszt; vagy az újabb, több, mint szerencsétlen mondatát a “zsidólistázás” szerinte megbocsáthatóságáról. Ezeket magyarázgatni lehet, de megmagyarázni soha. Nem látok sem identitást, sem hiteles programot. Náluk egyszerre van káosz és eufemisztikus önbizalomfejlesztő hangulat. Egyébként pedig jó volna, ha helyretennénk a siker fogalmát! Jó időben érkezett például a bennünket manapság nem igazán ajnározó Brüsszel múlt heti elismerése, amivel idén Budapest nyerte a legjobb európai úti cél díját. Külön kiemelik a méltató levélben, hogy mindez az elmúlt tíz év kemény munkájának a gyümölcse. Karácsony Gergelyék két nappal korábban még arról beszéltek, hogy Budapestet – szerintük – tönkretették. Az elismerés – éppen Brüsszelből – látványosan nem növeli a hitelességüket. Most a Liszt Ferenc repülőtér zajterhelésével kapcsolatban igyekszik felvenni a szálat a zuglói vezetés, miközben a szakminiszterrel rég egyeztetést folytatunk városvezetői szinten. Karácsony Gergő egyszerűen átemel folyamatban levő ügyeket, amilyen a Városház-udvar projekt, vagy a szmogrendeletünk, és saját ötletként beszél róluk.
“Ha épp nem össze-vissza beszélnek, akkor tőlünk lopják az ötleteket”
Mi lehet az oka annak, hogy Karácsonyék Budapest-programjából eddig egyetlen pontot ismerhetett meg az ország, az is a rombolásról szól? A főpolgármester-jelölt-jelölt ugyanis azt ígéri, ha győz, leállítja a Liget-projektet és egyes új épületeket is lebontat?
Először is nem értelmezhető, hogy hatályos jogszabályokba ütköző terveik is vannak, például az adóvisszatartás abból az adóból, amit nem is ők szednének be. Gergely hol azt mondja, hogy a programja nagyrészt megegyezik Horváth Csabáéval, hol mást bizonygat. Össze-vissza beszélnek! Ígérik például, hogy elképesztő mennyiségű fát ültetnek majd Budapesten. Bocsánatot kérek, de a Főkert által kimutatott statisztikai tény, hogy 2018-ban én, az állítólagos fanyűvő csak Zuglóban több fát ültettem, mint Karácsony Gergely, pedig ő ott a polgármester. Ahogy említettem, egyszerűen kilopkodnak előkészítés stádiumában álló, kész-félkész terveket a Fővárosi Önkormányzattól, és bejelentik, hogy megcsinálják. De ígérnek egészen bohó dolgokat is: például, hogy nagy hitelt vesz majd fel Budapest és összevásárolja belőle az üres lakásokat. Ezek nem átgondolt mondatok. A Főváros hitelképességét is figyelembe kell venni a futó és nagy projektekkel, de öt éve, mióta átvállalta az állam általában az önkormányzatok adósságát, nem lehet hitelt felvenni kormányzati jóváhagyás nélkül. Ezt törvény írja elő. Olyan hitelt pedig, amelyben a lakások fedezetét például a nem is a főváros által beszedett szja-hányad visszatartása biztosítaná, nemcsak a kormány, de egy bank sem hagyna jóvá. Ez fizikai képtelenség. Térjünk vissza az eredeti kérdésre. Nem világos, hogy Gergő kiérlelte-e magában, mi szeretne lenni? Hol miniszterelnök, hol uniós képviselő, máskor zuglói polgármester vagy főpolgármester! Aztán némelyiket hamar meg is bánja. Hagyjuk inkább az össze-vissza beszédeket, az egésznek nincs is itt az ideje, februárt írunk, a választást pedig ősszel tartják majd. Pár létező, valamint két, inkább csak papíron létező párt, továbbá egy alig látszó mozgalom nyomul most éppen a budapesti ellenzéki főpolgármester-jelölti posztért, eltérő programokkal, más múlttal, identitással, világképpel. Most még tart a hatalomvágy-kohézió, de mi lesz másnap? Hogyan tudnák így a várost irányítani? Praktikusan mit tudnának megtartani az általunk megszerzett lehetőségekből Budapestnek, és hogyan? Egymást biztatják a pártemberek, de szimpatizánsaikat hogyan győzik meg a teljes indentitásvesztés elfogadásáról?
Azt mondta, szándékosan nem avatkozott bele a gigászi küzdelembe, de azért biztosan jól szórakozott, amikor Puzsér Róbert kampánycsapatának bejegyzését olvasta: “Horváth Csacsi, az MSZP főpolgármester-jelöltje azt állítja, hogy Puzsér egy troll. Nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent a politikai szlengben a troll, de azok a főpolgármester-jelöltek, akiknek betartható ígéret nem hagyta el a száját az elmúlt hetekben, akik azzal hülyítik a választóikat, hogy majd térdre kényszerítik Orbánt, akik arra akarják használni Budapestet és az itt élőket, hogy újabb polgárháborús frontot nyissanak, ezerszer inkább tekinthetők trollnak, mint az a Puzsér, akinek a kampánya nem a gyűlöletre, nem a megosztásra és nem a hergelésre épül.”
Horváthot ne gúnyoljuk, most kifejezetten sajnálom, mert az a gyanúm, hogy csúnyán elbántak vele, amiben persze ő sem intakt. Az LMP jelöltje nemcsak Horváthra reagált csípősen. Puzsér Róbertről sokan sokféleképpen gondolkodnak, de kénytelen vagyok kijelenteni: Puzsér most elmondott a maga módján olyan dolgokat, amelyek attól függetlenül igazak, hogy én nem akarom így megfogalmazni. Bizonyosnak tűnik, hogy Karácsony Gergő az ígéretei töredékét sem képes valóra váltani. A főváros nagyon nagy rendszer, a kormánnyal pedig nem együttműködő, sőt, enyhén szólva hűvös az ő kapcsolata. Túl nagy a felfogásbeli különbség még alapkérdésekben is.
A Jobbik egyelőre látványosan lapít, nem tudjuk, lesz-e jelöltjük, egyáltalán van-e valami elképzelésük a fővárossal. Közben a választási pávatánc máris csúcsra jár, gondoljunk csak Karácsony emlegetett esetére a Hír TV-vel, amikor oda jutott a dörgölőzésben, hogy Gyöngyösi Márton a zsidó képviselők listázására irányuló egykori ötlete már nem számít nácizmusnak. Aztán meg kínos magyarázkodásba fogott. Vajon mennyit ér egy jobbikos szavazat az elvek oltárán?
Nem akarom minősíteni a Jobbikot, nem tudom követni a gondolkodásukat. Gergely pedig láthatóan rosszul viseli és nehezen kezeli a stresszt és a váratlan kérdéseket. Még korábban a testvére sem értette, ha jól emlékszem, amit a tévében mondott. Képzeljék el, hogy ha én mondanék ilyet! Ez több okból sem történhetne meg, de mégis, fontolja meg, akkor hogyan reagálna a baloldali-liberális sajtó? Akkor is “rosszul sikerült mondatként” intéznék el a dolgot? Ez súlyos hiba volt, nem az első. Egy ifjú ellenzéki hölgy mondta sírósan, hogy Karácsony nem ilyen. Tudja valaki, hogy valójában milyen?
Olyan zaj és káosz, mint a Red Bull Air Race-en, nem lesz többet Budapesten!
Azt olvasni, hogy a budapesti Liberálisok nagy győzelme az idei Red Bull Air Race belvárosi repülőverseny engedélyének megtagadása. Hogy született meg a döntés?
Ha az ennek nevezett pártot érti alatta, akkor hogy jönnek ide a Liberálisok? Mit tudnak befolyásolni? Kilenc éve nincs is képviselőjük a Közgyűlésben. Nem olvastam, bár utólag mondták nekem, de LMP-st említettek. Egyszóval ne vicceljünk: ezt a döntést magam hoztam Láng Zsolt polgármester, a tulajdonosi bizottság elnöke egyetértésével. Elhatározásunkban sem a liberálisoknak, sem másnak semmi szerepe nem volt. Én nem is tudtam, hogy valaki megszólalt. Önöknek is nyilatkoztam tavaly nyáron, hogy a repülőversenyből baj lesz, még egyszer ilyen zaj és káosz semmilyen hivatkozással nem fordulhat elő Budapest szívében. A verseny támogatóinak és az érdeklődőknek nagy része nem budapesti lakos, hanem külföldi és vidéki, miközben az ellenzők gyakorlatilag száz százaléka fővárosi, akik itt élnek. Én pedig Budapest főpolgármestere vagyok, a budapestiek pedig lakni szeretnének a városban. Az itteni polgárok érdekei és észrevételei alapján döntöttem, és nem érdekel, hogy valamiféle harmadik féllel kötött garanciamegállapodásra hivatkoznak a szervezők, ennek a Fővárosi Önkormányzatra nézve semmilyen jogi kötőereje nincsen. Befejezett tény tehát, hogy idén Budapesten nem lesz ilyen rendezvény. Ha lenne is kormánykörökből elégedetlenség, ahogy egyesek állítják (nem tudok ilyenről), nem foglalkozom vele. Előzetesen sem volt konzultáció.
Arról is döntött a közelmúltban, hogy magához veszi a fővárosi színházaknak járó tao-pénzt kiváltó évi három és félmilliárd forintnyi kormányzati támogatás elosztását. Eddig érdektelenségbe fulladó varietéelőadások évente milliárdos adóvisszatérítéséről lehetett hallani, másfelől meg sokak szerint igen torz képet festenek a budapesti színházak ma is. Egyszóval a visszaéléseket szeretné megfékezni, vagy megtörni a liberális kultúrhegemóniát a szánházak irányításában?
A Kormány engedett ennek az igényemnek. Más szempont érdekelt, csak az, hogy a fővárosi színházak, mint intézmények kapják meg ezt a pénzt. A Nemzetit leszámítva az ország vezető színházairól beszélünk! Nem kis küzdelem volt elérni, hogy ez így legyen és az összeg még növekedjen is. Mindez azt jelzi, hogy a miniszterelnök komolyan veszi a megállapodásunkat, amelynek alapján elvállaltam, hogy idén újra elindulok a választáson. Tavaly ősszel a fő feltételem az volt, hogy közvetlen választás legyen, és vitán felül én vezessem ezt a várost. Ő garanciákat adott, és a taóról szóló döntés, de akár a Red Bull Air Race ügye is azt jelzi, hogy Orbán Viktor maximálisan komolyan veszi a megállapodásunkat. Egyeseknek ez biztosan csalódás, de mégis így van. Én nem fogok engedni már a megállapodásból.
Valójában nem is akarnak népszavazást a római parti gát ellenzői?
Meteorológusok és kutatók attól tartanak, hogy idén tavasszal soha nem látott mértékű árvíz zúdulhat Magyarországra, az Alpokban leesett rengeteg hó miatt…
Hadd vágjak közbe, ez így nem igaz! Bár a globális klímaváltozás bármikor hozhat meglepetést, így kizárni semmit nem lehet, de a vízügyi szakemberek pontosan levezették, hogy pillanatnyilag nem fenyeget ilyen vészhelyzet. A legfontosabb a fővárosiak biztonsága, ezért is tájékozódom rendszeresen a szakemberektől. Szerintük nem igaz, hogy a sok hóba zárt víz az Alpokban szükségszerűen nagy árvizet jelent, sőt, a nagy hótömeg inkább az egyenletes, nem hirtelen olvadás biztosítéka. A 2013-as árvíz oka is egy egész hetes, folyamatos nagy esőzés volt a Kárpát-medencében, és nem az Alpok hava. Ez az esőzés brutálisan felduzzasztotta a medence Dunába ömlő folyóit.
A Római part környékének védelme hogyan biztosítható?
A bíróság döntése értelmében már több, mint egy éve lehetne népszavazást tartani a Római parti gátról. Fura mód, addig támadólag követelte egy “kemény mag”, de most senki nem gyűjti az aláírásokat! A kezdeményezők már négyszer beadták a kérdést a választási bizottsághoz, ebből egyszer visszavonták, háromszor pedig megvárták, amíg lejár az aláírásgyűjtő ívek átvételének határideje és egyetlen egyet sem vettek át belőlük, ellenben mindig másnap kezdeményeztek új népszavazást. Tehát ők sem bíznak a népszavazás sikerében, és azt gondolják, ezzel a folyamatos cirkusszal bármit is akaratunk ellenére akadályoznak. Pedig ez felesleges. Mi nem erőltetjük a parttal párhuzamos védmű gyors kivitelezését. Már készül a pünkösdfürdői magasítás és az Aranyhegyi-árok árvízvédelmének megépítése is kivitelezési stádiumban van, a Barát-patak torkolatának védműveit a vízügyesek intézik. A Fővárosi Csatornázási Művek, mint az árvízi védekezés lebonyolításáért felelős szervezet úgy nyilatkozott, hogy így biztosítani tudja az eddigi rekordokat elérő árvíztől a Csillaghegyi-öblözetet. Természetesen a hullámtéri épületeket nem feltétlenül. Emlékeztetnék arra is, hogy a szocialisták 2010 előtt megszavaztak egy ténylegesen a partélre elképzelt védművet, igaz, aztán nem csináltak semmit. Most mégis egy lényegesen szelídebb, a part természetes állapotát őrizni próbáló tervet, egyébként a III. kerület javaslatát propagandacélokból hangosan elutasítanak. Azt mondják, az ő elképzelésük anno csak egy úgynevezett nyári gát lett volna. Ez elég baj, mert az semmitől nem véd, csak felesleges pénzkidobás. Miért is hallgatják agyon ezt ellenzéki újságírók? Egy brutális árvíz ugyanakkor bármikor bekövetkezhet, és fontos emlékeztetni rá, hogy a Demszky-korszak húsz éve alatt gyakorlatilag semennyit nem foglalkoztak árvízvédelemmel. A száz éve kiépült rendszer óvja most is Budapestet. Kétszer is felmérettem a helyzetet, van több kritikus pont, amelyekre költeni kell. De az elmúlt évtizedek legfontosabb beruházásait éppen most hajtjuk végre, tehát ne azok riogassanak, akik semmit nem tettek évtizedeken át! A belvárosi parti lépcsők, a teljes víznyelő rendszer, a régi belvárosi mellvédfalak rossz állapotban vannak, akárcsak Angyalföld, Újpest és Budafok-Tétény partszakaszai. A Margit-szigetet pedig bármikor elöntheti a víz, de ott nincs is állandó lakos, leszámítva azt a hármat, aki 2013-ban, az emlékezetes népszavazáson véleményt mondhattak a sziget hovatartozásáról. Pontosabban ma már ők sem laknak ott.
Volt ilyen?
Annak idején a Margitsziget hovatartozásáról népszavazást írtak ki a szigetre bejelentett három lakónak, akik közül a nyilvános WC fölötti lakásban élő anya és fia le is adta a voksát. Kétharmados, példátlan sikerű népszavazásnak nevezték a történteket. Először azt hittem, viccelnek. Miért is emlékeztet engem mindez kissé a mostani baloldali előválasztás alig hihető sikerpropagandájára? Visszafordítva komolyra a szót: a budapesti árvízvédelem száz éves mulasztásait önerőből nem tudjuk pótolni, mindenképpen számítunk a Kormány felelős támogatására. Szerepel is ez a tétel a Miniszterelnök úrral kötött 15 pontos megállapodásomban.
Mit vár Nemesdy Ervintől, a BKK Zrt. új vezérigazgatójától, akinek a szakmai felkészültségét az őt nagy többséggel támogató közgyűlés sem vitatta, ugyanakkor bő négy éve a PS-en is olvasható volt, hogy árnyékot vet a múltjára két korábbi igazgatói posztja, amelyeket a K&H-botrányban érintett Pannonplastnál és a Kóka Jánoshoz köthető autópályaépítő botránycégnél, a Viadomnál töltött be. Ön rákérdezett ezekre az ügyekre Nemesdynél?
Hallottam ezekről a felvetésekről, nem értek egyet ebben a kormánypárttal. Akik ezt hangoztatják, két dolgot felejtenek el: Nemesdy Ervin szakemberként dolgozott ezeknél az autópályacégeknél, nem ő volt a cégvezető. Másfelől ha igény van rá, elkezdhetjük vizsgálgatni, hogy az ország melyik kinevezett vállalatvezetője hol dolgozott korábban! Nem hiszem, hogy nekem kellene magyarázkodnom a végén… Ismerem Nemesdy Ervin családját, édesapja nemzetközi hírű közlekedésépítő mérnök, tanszékvezető volt a Műegyetemen, Ervin is őt követte a szakmai pályafutásban. Ő nem politizáló ember, baklövés volt a Fidesztől annak idején, hogy rászállt Nemesdyre, csak azért, mert olyan cégeknél dolgozott korábban, amelyeket ők nem kedveltek.
A Magyar Narancs arról ír, hogy a Kormány 19 milliárd forintot fog elvonni a budapesti közösségi közlekedéstől, így a BKV Zrt. még az idén össze fog omlani. Mi igaz ebből?
Fogalmam sincs, hogy álmodták meg ezt a számot. Azt nem mondom, hogy könnyű menedzselni a céget, de az állítás költői. Egyébként sem tudom, ki olvas Magyar Narancsot, de nem hiszem, hogy kedvező volna a városra nézve, ha ennek a lapnak az állításai, nézetei szerint szerveznénk a munkánkat. A Narancsnál van olyan újságíró, aki kilenc éve egyfolytában a BKV várható összeomlását vizionálja, amely nemhogy csődbe nem került, de 2010 óta egy fillér működési hitelt nem vett fel. Miközben Horváth Csaba és csapata 2010-ben 78 milliárd forintos működési adósságot hagyott itt, és arra ígért ingyenes tömegközlekedést. Szóval nem tudom, ezek az emberek honnan veszik ezeket a rémhíreket, de a BKV működése nincs veszélyben. A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. sorsáról pedig akkor döntünk, ha írásban megállapodtunk a vasúttal és a Volánbusszal közös, központi elektronikus jegyrendszerhez történő csatlakozásról. Ha ahhoz szerződő félként nem lesz szükség a központra, alighanem megszüntetjük, hiszen nem az lett belőle, amit reméltünk. A túl nagyra nőtt BKK Zrt.-re nem igazán van szükség, ezért egyre valószínűbb, hogy a megrendelői, szervezői feladatokat visszaveszi a Városháza. A járműveket és a hálózatot most is a BKV Zrt. üzemelteti, amely egy jól működő cég. Hosszú távú finanszírozásának mértékéről pedig lesz még csörtém a kormánnyal.
Köszönje meg a “demokrata ellenzék”, hogy kiharcoltam a közvetlen főpolgármester-választás megmaradását!
Kik lehetnek a forrásai a főváros körüli rémhíreknek? 19 milliárdos hiányról, csődről írni elég nagy magabiztosságra vall.
Régóta furcsállom, amikor egyesek elmagyarázzák, hogy ők jobban tudják nálam, mit gondolok. Ezt egyetlen embertől fogadom el, a feleségemtől, de nem hiszem, hogy a Narancs vele versenyképes lenne. Ez az állítás ugyanolyan őrültség, mint azzal kelteni hangulatot, hogy a Fidesz még gyorsan átírja a törvényeket és mégsem lesz közvetlen főpolgármester-választás. (1990-ben még a Fővárosi Közgyűlés választotta a főpolgármestert – a szerk.) A miniszterelnök tudja, és én is tudom, hogy ez badarság. Azzal a fő feltétellel alkudtam meg Orbán Viktorral tavaly nyáron, hogy megmarad a közvetlen választás intézménye. Legalábbis én enélkül le sem ültem volna az asztalhoz. Tehát üzenem az ellenzéknek: ha annyira szeretik a demokráciát, köszönjék meg nekem, hogy bebiztosítottam a közvetlen választást! Mindebből is látszik, hogy a butaság akkor is butaság marad, ha azt behízelgő képernyőmosollyal mondják el. Magam részéről szívesebben maradok egy cserzett képű hajóskapitány. Karriert már rég nem építgetek, nem ígérek olyat, amiről előre tudni, hogy ab ovo nem teljesíthető. Problémákat akarok megoldani, és nem fog el félelem, ha a választásra gondolok. Jelenleg egy leltárt készítünk Gulyás Gergely miniszter úrral, mi valósult meg 2010 és 2019 között. Van már egy nemsokára a Közfejlesztések Tanácsa elé terjesztendő, hosszú projektlistánk is, ami azután a Fővárosi Közgyűlés és a Kormány elé kerül. Ha mindkét grémium jóváhagyja (az ellenkezőjére alig van esély), ez megvalósításra is kerül.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS