Pesti Srácok

Tarlós visszautasítja az MSZP–LMP–Párbeszéd rágalmait

Tarlós visszautasítja az MSZP–LMP–Párbeszéd rágalmait

Visszautasítja Tarlós István az MSZP–LMP–Párbeszéd azon állítását, hogy kiárusították volna a főváros vagyonát. A korábbi főpolgármester szerint éppen hogy visszavásárolták a szocialisták és a szabad demokraták által korábban elkótyavetyélt vízműveket, és ugyanezt kezdeményezték a csatornázási művek esetében. A 2010 előtt kötött metrószerződések módosításával pedig több tíz milliárdot szereztek vissza Budapestnek.

Az MSZP–LMP–Párbeszéd közleményére reagálva sértődött reakciónak minősítette a Magyar Nemzet érdeklődésére Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere, hogy kiárusították volna a főváros vagyonát.

– jegyezte meg Tarlós, hozzátéve: a kiárusítás elsősorban azt jelenti, hogy mindent eladunk úgy, hogy nem marad belőle semmi. Ez az állítás csak egy káprázat az ellenzéki szövegszerkesztő részéről – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Emlékeztetett rá, hogy nem kis nehéz­ségek árán visszavásárolták, visszaszerezték a városnak a húszéves MSZP–SZDSZ-kurzus idején a külföldieknek elkótyavetyélt Fővárosi Vízműveket, és ugyanezt kezdeményezték a csatornázási művek esetében is. A vízműveknél – mutatott rá – az akkor eladott részvénycsomag mellett odaadták a menedzsmentjogokat is, az Állami Számvevőszék tiltakozása ellenére az eszközállományt, és osztalékfizetési elsőbbséget biztosítottak.

Tarlós arra is kitért, hogy több tízmilliárd forintot szereztek vissza Budapestnek az ugyancsak az MSZP–SZDSZ által kötött és az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF által súlyosan kifogásolt, fergeteges 4-es metró szerződések és megbízások keserves módosításával. A volt főpolgármester szerint külön diszkrét bája van, hogy a 4-es metró szerződéseit – amelyeket jóval 2010 előtt kötötték – a 2019-es választás után nemes egyszerűséggel átnevezték a Tarlós-éra korrupciógyanús ügyének.

Közölte azt is, hogy a fővárost is érintő kórház-központosítások a törvény erejénél fogva történtek, ezen az alapon – mutatott rá – valamennyi MSZP-vezette és liberális önkormányzat is kiárusított az országban. A Városliget – amely abban az időben részben Zugló tulajdonát is képezte – szintén törvény alapján került az állam kezelésébe (és a város tulajdonában maradt) – tette hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy a baloldal 2010-ben Budapesten 250 milliárdos adósságállományt, elöregedett járműparkkal rendelkező BKV-t, már 25-30 éve érintetlen, romhalmaz 3-as metrót és a félkész, akkor minden forrást felemésztő 4-es metrót hagyott hátra,

– hívta fel a figyelmet.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.