A várakozásokkal ellentétben nem tartóztatta le tegnap Steiner Gábor bíró Tarsoly Csabát és Mayer Zsoltot. A Quaestor-per bírója még az ítélet kihirdetése előtt őrizetbe vetette mindkettőjüket, majd súlyos fegyházbüntetést szabott ki rájuk. Tarsoly 13, Mayer 16 évet kapott, feltételesen sem szabadulhatnak. Az ítélet indoklása órákig tartott, majd következtek az indítványok. A védők és vádlottak felmentésért, illetve kisebb büntetésért, a vádhatóság súlyosításért fellebbezett. Ezután Tarsoly Csaba és Mayer Zsolt fellebbeztek a letartóztatási indítvány ellen. Steiner bíró pedig “megajándékozta” őket egy helyes bokapereccel. Nyomkövetővel a lábukon, de hazamehettek bűnügyi felügyeletbe.
Amikor tegnap a Fővárosi Törvényszéken Steiner Gábor berendelte a tárgyalóterembe a rendőröket, hogy vegyék őrizetbe 72 órára a Quaestor-per I., illetve a III. rendű vádlottját, Tarsoly Csabát és Mayer Zsoltot, tudni lehetett, hogy 5 évnél súlyosabb ítéleteket szabott ki rájuk. A bírói gyakorlatban az 5 év az a határ, ami felett általában kényszerintézkedést rendel el a bíró.
Tarsoly Csabát 13, Mayer Zsoltot 16 év fegyházra ítélte Steiner Gábor, azzal súlyosítva, hogy feltételesen sem helyezhetők majd szabadlábra.
A tárgyalóteremben mindenki arra számított, hogy a bíró az ítélet indoklása után le is tartóztatja majd a két legsúlyosabb ítéletet kapott vádlottat. Mint az aztán kiderült, nem is alaptalan volt ez a várakozás. Az öt órás szóbeli indoklás után a vádhatóság indítványozta mindkét vádlott letartóztatását.
Tarsoly Csaba (j) a Questor-ügy fővádlottja, és ügyvédje, Papp Gábor az ítélethirdetés előtt. // fotó: Hatlaczki Balázs
A vádlottak, köztük Tarsoly Csaba és Mayer Zsolt is fellebbeznek a döntéssel szemben, ahogy az ügyészség is, utóbbi súlyosabb büntetésekért.
Tarsoly ezután mondta, hogy az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványának elutasítását kéri a bíróságtól. Érvelése már 2015-ben – és azóta is számtalan alkalommal – lett volna lehetősége elszökni, elrejtőzni, de nem tette, a börtönkörülmények között pedig nem tudna felkészülni a másodfokú eljárásra. Hozzátette, egyedüli gyerek, és neki kell gondoskodnia a 89 éves szüleiről.
Steiner Gábor bíró elfogadta az érvelést, és bűnügyi felügyeletet rendelt el Tarsoly és a III. rendű vádlott esetében, amit nyomkövetővel ellenőriznek és a kijelölt tartózkodási helyüket csak bírói engedéllyel hagyhatják el. Így Tarsoly és Mayer azon melegében bokapereceket kaptak – a nyomkövetőt a boka felett helyezik fel úgy, hogy rongálásmentesen csak a rendőrség tudja levenni azt -, és távozhattak a törvényszékről.
Gyárfás Tamás nem kapott bokaperecet
KIs kitérő! A Fenyő-gyilkosság ügyében Gyárfás Tamás bűnsegédként hét év fegyházat kapott – nem jogerősen. A vádhatóság az esetében még a tárgyalóteremben indítványozta a letartóztatást, ám Póta Péter nem tartotta indokoltnak kényszerintézkedést elrendelni. Az ügyésznő természetesen megfellebbezte a döntés.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla sem tartotta indokoltnak Gyárfás letartóztatását, ám a bűnügyi felügyeletét elrendelte.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2024. június 4-én meghozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatva elrendelte Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott bűnügyi felügyeletét a másodfokú eljárás befejezéséig. Az elsőrendű vádlott engedély nélkül Magyarország közigazgatási területét nem hagyhatja el, lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni.
Mi volt a pontos döntés a Quaestor-ügyben?
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya összefoglalva részletezte a Quaestor-ügyben született döntést.
A Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 2-án elsőfokon hirdetett ítéletet a Quaestor-ügyben, amelyben az ügyészség T. Cs. I.-t (Tarsoly Csabát – a szerző) és társait az alábbi bűncselekmények elkövetésével vádolta.
Az 1. vádpont tárgyát az képezte, hogy a vádlottak eltulajdonították az általuk kezelt ügyfélvagyont, azaz az ügyfelek rájuk bízott állampapírjait, részvényeit, portfólióit és befektetési jegyeit.
Harmincegyezer Quaestor-károsult elvesztette a befektetését (Forrás: PS-archív)
A 2. vádpont szerint a vádlottak úgy adtak el az ügyfeleknek állampapírokat, hogy azok valójában nem is léteztek.
Ezen első két vádpontban a bíróság megállapította a vádlottak bűnösségét.
A 3. vádpontban az ügyészség eredetileg azt tette a vád tárgyává, hogy a vádlottak 2007 és 2015 között úgy értékesítettek az ügyfeleknek vállalati kötvényeket, hogy közben a cégcsoport gazdasági értelemben fizetésképtelen helyzetben volt, így valamennyi ezen időszakban eladott vállalati kötvény kapcsán megállapíthatónak tartotta azt, hogy azok visszafizetésére a cégcsoportnak esélye sem volt.
Mivel az ügyben kirendelt szakértők a gazdasági értelemben vett fizetésképtelenséget nem állapították meg, ezért a bíróság nem valamennyi 2007 és 2015 között eladott vállalati kötvény kapcsán, hanem
kizárólag az ezen időszakban értékesített fiktív, azaz a valóságban meg nem keletkeztetett vállalati kötvények létrehozása és értékesítése vonatkozásában állapította meg a vádlottak felelősségét.
A bíróság ugyanakkor a váddal egyezően bűnösnek mondta ki a vádlottakat a 4. vádpontban szereplő, úgynevezett opciós szerződések kapcsán, amelyekkel VIP-ügyfeleknek úgy értékesítettek értékpapírokat, hogy azokat valójában nem írták jóvá a vásárlók értékpapírszámláin, így a vevők azokra nem is szerezhettek tulajdont.
Az 5. vádpontban a bíróság felmentő rendelkezést hozott, mert nem tartotta megállapíthatónak azt, hogy Tarsoly jogtalanul eltulajdonította volna az általa a házipénztárból felvett pénzösszegeket.
A bíróság a tízből két vádlottat teljes egészében felmentett az ellene emelt vádak alól, egyikük Tarsoly felesége, aki II. rendű vádlott volt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS