Döntött az iparűzési adó koronavírus-járvány miatti kompenzációjáról a kormány. Ennek értelmében a huszonötezer fő alatti települések számára a kieső iparűzésiadó-bevételeket teljes egészében megtéríti, míg további huszonhét, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, öt nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít a kormány, összesen 23 milliárd forint értékben. Budapest sem jár rosszul hosszú távon, hiszen bár a kormány egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat a fővárosnak, mintegy ötszáz milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani.
A Miniszterelnökség közleményében azt írja: az adóterhek csökkentése a munkahelyek megvédését segíti. A kormány arról is döntött, hogy a huszonötezer fő alatti települések számára a kieső iparűzésiadó-bevételeket teljes egészében megtéríti: ez körülbelül ötven milliárd forintnak megfelelő összeg.
2021 tavaszán a kormány Balla György miniszteri biztos és Fürjes Balázs államtitkár vezetésével minden huszonötezer fő feletti önkormányzattal egyeztetett, amely során a felek áttekintették a települések pénzügyi helyzetét, különösen azok költségvetését, a kieső adók mértékét, az adóerőképességet, valamint a rendelkezésre álló pénzeszköz- és állampapír-állományt. Az egyeztetéseket követően a kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy huszonhét, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, öt nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít. A kormányzati támogatások összértéke mintegy huszonhárom milliárd forint. A döntést nem pártpolitikai szempontok, hanem a rászorultság, az arányosság és a méltányosság elvei határozták meg. Kormánypárti és ellenzéki települések egyaránt részesülnek a kormányzati pluszjuttatásokból. A többi település esetében a kormány a gazdaság újraindítását célzó helyi beruházásokat fog támogatni.
A főváros és a budapesti kerületek vonatkozásában a kormány szerdai ülésén arról is határozott, hogy ezen önkormányzatok számára egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat. Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag százötvenegy százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik: pénzeszköz- és állampapír-állománya meghaladja a százhúsz milliárd forintot. Budapesten mind költségvetési, mind uniós forrásokból jelenleg több ezer milliárd forint értékben zajlanak közlekedési-, energetikai-, egészségügyi-, oktatási-, városrendezési, és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Emellett a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) húsz százalékát, mintegy ötszáz milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani. A közleményben azt írják, a kormány által a tegnapi döntéssel támogatott települések listája a kormányzati portálon oldalon található.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Juhász Gábor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS