Lázár János mellett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is távozik posztjáról – erről maga Balog Zoltán számolt be egy minapi interjúban. Az ellenzék és egyes civil szervezetek által rendszeresen kritizált „oktatásegészségügy” problémakörét tekintve ugyanakkor az Emmi Balog vezetése alatt számos jelentős eredményt tudott felmutatni, különösen a családok megerősítésének, a szegénység felszámolásának és a korábbi szocialista örökség tehertételeinek felszámolása területén. Miközben az ellenzék négymillió éhező gyermekről, pusztító elvándorlásról és gyilkos egészségügyről vizionál, néhány egyszerű számadattal könnyen megvilágítható, a csúcsminisztérium fontos eredmények mellett végezte feladatát.
A távozása kapcsán Balog Zoltán az Origo.hu-nak elmondta, komoly eredménynek tartja, hogy az elmúlt években olyan demográfiai és családpolitikai intézkedések történtek, amelyekre építeni lehet. Mint hozzátette, Európában ma Magyarországon a legkomolyabb a családtámogatási rendszer, „ennyit sehol nem költenek a családokra, mint nálunk, a GDP közel 5 százalékát”. Az interjúban arról is beszélt, a jövőt illetően hosszabb beszélgetéseket folytatott a miniszterelnökkel, amelyek során kiderült, Orbán Viktor a jelenlegi formájában akarja megtartani az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Balog Zoltán változtatási javaslatait a miniszterelnök nem fogadta el, ezért inkább a második választási lehetőséget fogadta el, azaz a jövőben a Polgári Magyarországért Alapítványt, a Fidesz pártalapítványát fogja teljes erőbedobással igazgatni. Mint fogalmazott,
az egyik szemem sír, a másik nevet – örülök annak, hogy a tárca egyben marad, mégis úgy érzem, ehhez én már többet nem tudok hozzátenni. Jöjjön egy olyan, aki mást is tud.
Az utódlás kapcsán elmondta, Orbán Viktor három nevet kért tőle, ezek közül fog választani. Az alapítányi munkával kapcsolatos terveiről kifejtette,
nem egyszerűen az a célunk, hogy megvédjük magunkat, hanem az, hogy megerősítsük a szellemi alapjait annak az iránynak, melyet mi nemcsak Magyarország számára, hanem Európa számára is kívánatosnak tartunk. (…) Elsősorban az Európai Néppárton belül szeretnénk ezt az irányzatot erősíteni, de európai szinten minden olyan gondolkodó, politikusi, közéleti körben ott leszünk, ahol erre fogadókészség van.
Béremelések és a családok megerősítése
Balog Zoltán 2012 és 2018 között igazgatta Emberi Erőforrások Minisztériumát. Ennek során kiemelt helyet kapott az egészségügyi és oktatási dolgozók béremelése, a családok megerősítése, a gyermekvállalás ösztönzése, a társadalmi felzárkóztatás, a gyermekek ingyenes étkeztetésének kiterjesztése, a kulturális rendezvények támogatása és a Hungary Helps program keretében az üldözött keresztények megsegítése szerte a világban. A számokat tekintve az látszik, hogy több mint 400 ezer ember bére nőtt a humán közszolgálatban. A pedagógusok bére 2013 óta mintegy 50, az orvosok bére átlagosan 82 százalékkal, míg az egészségügyi szakdolgozók bére mintegy 77 százalékkal nőtt. 2016-tól megkezdődött a mentősök bérrendezése is. Szintén jelentősen, mintegy 62 százalékkal nőtt 2013-tól a szociális dolgozók bére is.
Forrás: MTI
A családpolitika tekintetében a fő hangsúly a családok megerősítésén és a gyerekszám növekedésén volt a 2010-2018 közötti időszakban. Ennek köszönhetően a gyermekes családok nettó átlagkeresete 45 százalékkal emelkedett. Egy évvel meghosszabbodott a GYES időtartama, a GYED nettó összege pedig majdnem kétszeresére, 133.875 forintra nőtt. Javult a munka és a családi élet összeegyeztethetősége is, mivel 2016-ban GYES vagy GYED mellett mintegy 42 ezer szülő dolgozott. A minisztérium nem feledkezett el a nyugdíjasokról sem, a nyugdíjak reálértéke 2017-ig 9,5 százalékos emelkedést mutatott. Az intézkedéseknek köszönhetően emellett emelkedett a házasságkötések száma és 12 ezerrel bővült a bölcsődei férőhelyek száma is.
Félmillióan kerültek ki a mélyszegénység csapdájából
A társadalmi felzárkóztatást tekintve is jelentős eredményeket tudott felmutatni az Emmi az elmúlt időszakban. Becslések szerint 2017-re legalább félmillióan kerültek ki a szegénység csapdájából Magyarországon. Ebben az időszakban mérséklődött a fiatalok munkanélkülisége is, valamint bővült a romák, s azon belül a roma nők foglalkoztatottsága. Az utóbbi ténynek is köszönhetően az elmúlt három évben felére csökkent a munkanélküli roma családok száma és emelkedik a cigányok foglalkoztatottsága. Elmondható, hogy az Európai Unióban jelenleg Magyarországon a legmagasabb a romák foglalkoztatottságának aránya.
A köznevelés ledobta válláról a szocialisták örökségét
A köznevelésben tapasztalható pozitív változások között kiemelendő, hogy a felsőfokú végzettségűek arányának emelkedése mellett 31,7 százalékról 26,2 százalékra esett vissza az alapfokú végzettségűek aránya a 15 évnél idősebbek körében. A 2016/2017-es tanévben az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetést a gyermekek és fiatalkorúak mintegy 40 százaléka veszi igénybe úgy, hogy eközben az első kilenc évfolyamon minden diák térítésmentesen kapja a tankönyvet, jelentősen csökkentve ezzel a családokra nehezedő terheket. A korábbi szocialista-liberális gyakorlattól eltérően nem bezárják, hanem folyamatosan felújítják, bővítik az iskolákat. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 2014-2017 között 38,7 milliárd forintból 78 iskola újulhat meg, melyből huszonötöt már át is adtak. Uniós támogatásból további 500 iskola újult meg, és további 527 iskola korszerűsítése zárul le 3 éven belül. Míg az oktatásra fordított kiadások 2010-ben valamivel 1.572 milliárd forint alatt alakultak, 2018-ban már meghaladja a 2.000 milliárd forintot. A felsőoktatás területén kiemelt szerepet kapott a szocialista kormányoktól megörökölt, előnytelen PPP-konstrukciók kiváltása, amely eddig mintegy 14 milliárd forintos megtakarítást eredményezett az intézményekben. A sokat kritizált kancellária-rendszernek köszönhetően jelentősen csökkent az intézmények adósságállománya: a 2014-ben fennálló 13,3 milliárd forintos tartozás 2017-re 5,3 milliárd forintra apadt.
Forrás: MTI
A mindennapos testnevelés a 2015/2016-os tanévtől már mind a 12 évfolyamon kötelező. Ma közel 12 évfolyamon 1,5 millió diák mozog minden nap. Háromból kettő szülő jónak tartja a mindennapos testnevelést. Ami talán ennél is fontosabb, hogy az Eurostat szerint a rendszeres fizikai aktivitást végző fiatalok részaránya a 2009. évi 5 százalékról 2014-re 15 százalékra nőtt.
A vidék után Budapest kórházfejlesztése is megkezdődött
Az ellenzék által leginkább bírált egészségügy területén is jelentős előrelépések történetek. Kiemelendő például, hogy 2012 és 2017 között a kórházi várólistán szereplők száma 60 százalékkal 28 ezer fő alá csökkent. Ezen felül a kórházak már mintegy kétharmadában fogadják korszerűbb körülmények között a betegeket, 2010 óta 77 kórház újult meg, 23 rendelőintézet épült, 54 megújult, korszerűsödött a gyógyítási eszközök állománya, 30 új mentőállomás épült és 97 újult meg. Csökkent az orvosok elvándorlásának üteme is. A jövőt tekintve a 2018-as beszerzéseknek köszönhetően nem fog 7 évnél idősebb mentőautó szolgálatot teljesíteni, és a vidék után Budapesten is megkezdődik a kórházfejlesztés. Az elmúlt évtizedek legnagyobb budapesti és Pest megyei kórházfejlesztése keretében három centrumkórház jön létre, továbbá 25 kórházban és első körben 7 szakrendelőben indulnak fejlesztések. Összességében a 2018-as évben 220 milliárd forinttal több pénz jut az egészségügynek.
Az üldözött keresztények ügyét is felkarolta Magyarország
Portálunk is sokat foglalkozott az üldözött keresztények helyzetével a világon, a problémára az Emmi azonban konkrét programokkal válaszolt, különösen a közel-keleti és az afrikai régió tekintetében. Az üldözött keresztények megsegítése érdekében létrehozott helyettes államtitkárság mellett a Hungary Helps programnak köszönhetően közvetlen anyagi támogatásokhoz juthattak oktatási intézmények és kórházak, emellett lakóházakat állítottak helyre. A támogatások mintegy 34505 főt érintettek, ami körülbelül 6816 család visszatérését, illetve helyben maradását segíti Szíriában, Irakban és Libanonban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS