A kendő maga: számos jelentést hordozó ruhadarabot helyez fókuszba a Néprajzi új pop-up tárlata
A kendő eltakaró, védelmező funkciója mellett az évszázadok során a nők identitásának, társadalmi helyzetének és jogainak egyfajta szimbólumává vált. Egy ruhadarab, amelynek viselése lehet a közösséghez való tartozás önként vállalt elfogadása vagy hangsúlyozása, de lehet kötelezően előírt szabály is.
061. HU
A Néprajzi Múzeum pop-up kiállítása a magyar mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselésének hagyományaiba avatja be az érdeklődőt. A multimédiás kamaratárlat a BLUTUSZ Pop-up néprajz sorozat első kiállítása, melyben múzeum saját eszközeivel, újszerű megközelítésekkel reagál társadalmi és kulturális aktualitásokra.
A Néprajzi Múzeum kamaratárlata a frissen startolt BLUTUSZ Pop-up néprajz sorozat része. A pop-up kiállítás „gyors” műfaja lehetővé teszi, hogy az intézmény múzeumi eszközökkel, gyűjteményi tárgyakon, dokumentumokan és fotókon keresztül reagáljon társadalmi, kulturális aktualitásokra. A cél, hogy egy-egy eseményt, aktuális témát kontextusba helyezzenek, többszempontú rátekintést adjanak, értelmezési és feldolgozási útvonalakat kínáljanak - ezúttal egy olyan ruhadarab bemutatásával, ami Iránban vagy Afganisztánban a szabadság jelképe lett.
A kendőt már a mezopotámiai civilizációk is használták, majd a zsidó, keresztény és iszlám vallásban egyaránt a viselet integráns része lett. Egy ruhadarab, amely jelképezi a személyes identitást és a közösségben elfoglalt helyet, vagy ezek megváltozását. Egy ruhadarab, amely a különböző kultúrákban sokszor meglepően hasonló jelentésű: kifejezhet egy adott kulturális, vallási közösséghez való tartozást, lehet életkorjelző, egyéni vagy társadalmi státuszt azonosító szerepe.
A Bekötik a fejét tárlat a Kárpát-medence mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselési szokásait mutatja be, túlmutatva a hagyományos interpretációs eszközökön. Szélesíti a téma megközelítési módjait, és különböző műfajú gondolatirányokat nyit irodalmi, képzőművészeti, zenei és mozgóképes kapcsolódásokkal. A Néprajzi Múzeum tárgyi és fotóarchívumi anyagai mellett többek között megjelenik benne Weöres Sándor verse, valamint Oberfrank Luca videóinstallációja is. A múzeum MÉTA terében létrehozott multimédiás elemekben bővelkedő kamaratárlat konkrét társadalmi interakcióra is épít a közösségi média felületeken.
