Pesti Srácok

Monumentális, színes tűzfallal tiszteleg az NKA Jankovics Marcell rajzfilmrendező előtt

Monumentális, színes tűzfallal tiszteleg az NKA Jankovics Marcell rajzfilmrendező előtt

A Nemzeti Kulturális Alap székházának tűzfalát mostantól Jankovics Marcell emblematikus mesefigurája, a Fehérlófia színes grafikája díszíti, amelyet május 18-án avattak fel hivatalosan.

061.HU

Az idén 30 éves Nemzeti Kulturális Alap életének meghatározó szereplője volt a 2021 májusban elhunyt Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, az MMA tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze. Kétszer töltötte be az Alap elnöki pozícióját (1998-2002, 2010-2011), amely időszak alatt számos maradandó intézkedésével és az általa megalkotott életfa motívumot ábrázoló logóval az intézményt a kultúratámogatás egyik legjelentősebb pontjává tette.

PestiSracok facebook image

A Nemzeti Kulturális Alap egykori elnöke tiszteletére és emlékére 2023 januárjától ismét a nevéhez fűződő logót használja a szervezet, májustól pedig falfestmény formájában a gazdag életművének egyik emblematikus mesefigurája, a Fehérlófia alakja elevenedik meg a Gyulai Pál u. 13. szám alatti székház udvari homlokzatán.

A városképet is meghatározó falfestményen a sétáló Fehérlófia, másik nevén Fanyűvő egy modern város fekete színű sziluettjének hátteréből tekint le a járókelőkre. Az egészalakos hős karaktere arany- és narancssárga színekben ragyogó arcával és lángoló hajkoronájával a Napot szimbolizálva utal a film utolsó jelenetének sugallatára.

Szentmártoni János a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy "Jankovics Marcell élete bizonyosság volt arra, hogy

– monumentális életművének megismertetése és ápolása pedig nemes küldetésünk és kötelességünk."

"Jankovics Marcellnak a kultúra gazdagítása mellett a kultúra támogatása is szívügye volt. Kötelességünknek éreztük ezért, hogy szimbolikus alkotásait és ezek hordozott üzeneteit életben tartva azokat az NKA szimbólumává tegyük. Ezért választottuk a művész által megalkotott életfát ismét a Nemzeti Kulturális Alap címeréül, s így valósult meg a Fehérlófia összetett karakterét ábrázoló emlékfal is "– fogalmazott Bús Balázs, az NKA alelnöke.

Kifejtette, az életfa a kultúra jövőjének és így az NKA missziójának is a jelképévé vált. Az NKA egybeforrt az ősi jelképpel, amit a szervezet támogatáspolitikája is tükröz, ahol a fa gyökérzete maga a Nemzeti Kulturális Alap, amely táplálja a kultúra egészét. "Ahhoz, hogy erős és ellenálló kultúrrendszerünk, ha tetszik kikezdhetetlen kulturális immunrendszerünk legyen, a gyökérzetnek folyamatosan erősödnie kell, ez szavatolja ugyanis az egyre inkább teret nyerő woke és cancel kultúrában a kulturális kihívásokkal szembeni védelmet. "Végül kiemelte: a Nemzeti Kulturális Alap a magyar kultúra meghatározó szereplője, és mint ilyen az az intézmény, amelyre hosszútávon szükség lesz.

"Megtisztelő volt ezt a csapatmunkát összefogni és lebonyolítani "– tudatta Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára –, ugyanis amellett, hogy Budapest egy fontos műemlékének tűzfala újulhatott meg a falfestés előtt, az úttörő és újító művész, Jankovics Marcell életműve minden grafikával és innovációval foglalkozó ember számára példaértékű, amelyhez ezzel a projekttel talán valamennyit mi is hozzátehettünk.

Az animációs film egyedi képi világát idéző falfestmény tervét az Advertisz Reklám Iroda - Stúdió Kft. rajzolta meg és a Színes Város Csoport festette mementóként az épület tűzfalára. A projekt a Nemzeti Kulturális Alap Összművészeti Programok Kollégiumának támogatásával valósulhatott meg.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.