Pesti Srácok

Érinthető szecesszió - Egyhetes fesztivállal ünnepeljük a századforduló művészetét

Érinthető szecesszió - Egyhetes fesztivállal ünnepeljük a századforduló művészetét
Az Iparművészeti Múzeum szervezésében idén is ingyenes programokkal várja az érdeklődőket A szecesszió fesztiválja. A június 6-tól 10-ig tartó programsorozat elsődleges helyszíne a budapesti Ráth György-villa, ahol az Iparművészeti páratlan szecessziós gyűjteményéből 600 műkincs tekinthető meg. A villán kívül a Sonnenberg-házban és a Scruton Közösségi Térben is lesznek programok, valamint építészeti sétára is sor kerül, ezúttal Terézvárosban.

061.HU
PestiSracok facebook image

Merüljünk el a tapintás birodalmában, az idei szecesszió világnapjának témája ugyanis az „anyag” – legyen az üveg, fa, fém, kő vagy bármi más. Az Iparművészeti Múzeum által szervezett fesztiválon kóborolhatunk az art nouveau birodalmában. Szó lesz a híres Bugatti-bútorokról, amelyeket Magyarországon elsőként a Ráth-villában lehet megtekinteni, valamint a fémművességről és a fém fontosságáról, ironmanekről és vasladykről a szecesszióban. Ízelítőt adnak a látogatóknak egy készülő kiállítás-sorozatról, amelyben a főigazgató-kurátor az Iparművészeti Múzeum főépületének felújítása kapcsán mesél az épületkerámiákról. Könyvművészeti alkotásokról és a Zsolnay gyár lüsztermázairól szintén bőséges, izgalmas információt kapunk az előadásokon. Továbbá lesz városi- és épületséta, jógafoglalkozás, a múzeumpedagógusok pedig képkeretkészítő workshoppal, arcfestéssel, illetve a régi szakmák mestereiről, munkáiról szóló programmal készülnek.

A fesztivál programjai – a városi séta kivételével – ingyenesen látogathatók, de regisztrálni szükséges a bit.ly/szecifeszt oldalon.

PROGRAMOK:

Bugatti-bútorok Budapesten
2023. június 6., 17:00-18.30 óra
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Az előadásban a világhírű olasz bútortervező, Carlo Bugatti (1856–1940) munkásságát mutakozik be. A téma aktualitását az adja, hogy a Ráth György-villában A mi szecessziónk című kiállításon lehet Magyarországon először megnézni a művész által tervezett bútorokat. Carlo Bugatti rendkívül sokoldalú, az építészet, a képző- és az iparművészet számos műfajában alkotó, különleges művészegyéniség volt. Bútorművészetének jellegzetes eszköztárát hagyományos készítéstechnikák felfedezésével, újragondolásával és újrafogalmazásával alakította ki, és a felhasznált anyagokban is merész újítónak bizonyult. Minderről az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött Bugatti-bútorok restaurálása során kaptak több információt.
Előadó: Németh György főrestaurátor, Iparművészeti Múzeum, Budapest

Ironmanek és Vasladyk a szecesszióban – Fémművesség Európában a 19–20. század fordulóján
2023. június 7. 17:00 - 19:00
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

A fém, amit az ókortól kezdődően a mindennapi eszközök és művészeti alkotások elkészítéséhez használtak, fontos szerepet játszott a 19. századi szakrális művészetben is. A templomok enteriőrje és használati tárgyai az épület külső megjelenésével harmonizálva, azzal egységet alkotva készültek. Később, a szecesszió idején ez az összművészeti törekvés a középületekre és a lakóházakra is jellemző volt. A vas építészetben való megjelenésével és megjelenítésével új lehetőségek nyíltak az iparművészetben is. Innentől kezdve a művészeti alkotások tervezői és kivitelezői is ismertté váltak: Joseph Paxton, Archibald Knox, Joseph Monier, René Lalique, hazánkban pedig Árkay Sándor, Beck Ö. Fülöp, Jungfer Gyula vagy Hochmann József. Az épületekben megjelenő kovácsoltvas részletek, például lépcsőkorlátok, csillárok mellett a szobrászatban és az ékszerművészetben is kiemelkedő szerepe volt az ötvösművészetnek, és gyakran fémrátétes elemekkel díszítették a falakat és a bútorokat. Ebből a korból számos női művész alkotásai is ránk maradtak: Sarah Bernhardt, Frances és Margaret McDonald, Alice Chanal és Clara Drisdoll művei.
Előadó: Baldavári Eszter művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest

Épületkerámia: funkcionalitás és dekorativitás az Iparművészeti Múzeum épületének tervezett felújítása kapcsán
2023. június 8. 18:00 - 19:30
Helyszín: Scruton Közösségi Tér, 1053 Budapest, Veres Pálné utca 12.

Az Iparművészeti Múzeum rendhagyó kiállítás-sorozatban mutatja be az emblematikus múzeumépület tervezett rekonstrukciójának elemeit. A sorozat koncepciójáról, és azon belül a felújítás kerámiaelemeket érintő kérdéseiről a múzeum főigazgatója beszél. A sorozat első tárlata 2023-ban nyílik meg.
Előadó: Cselovszki Zoltán főigazgató, Iparművészeti Múzeum, Budapest

Szecessziós könyvművészeti alkotások az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében
2023. június 9., 17:00 - 19:00
helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Az Iparművészeti Múzeum – az országban egyedülálló módon – a megjelenésük esztétikai értékéért gyűjti a könyveket, emellett pedig iparművészet-történeti szakkönyvtárat is működtet. A múzeum sokszorosan beírta magát a hazai könyvtörténetbe, mindenekelőtt az 1882-es könyvkiállítás, a Magyar Bibliofil Társaság létrehozása és kiállításai, valamint a 20. század második felének kötéstörténeti gyűjteményfejlesztése, kutatómunkája és kiállításai révén. Az előadás a könyvművészeti emlékek között különösen jelentős csoportot alkotó szecessziós műtárgyakat, valamint azok gyűjtésének, kutatásának és bemutatásának történetét vázolja fel.
Előadó: Prékopa Ágnes főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest

„A hajnal első pírja” – A Zsolnay gyár lüsztermázairól (tematikus tárlatvezetés)
2023. június 10., 10:00 - 11:00
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Vörös és arany ragyogású, irizáló felületű kerámiák nem csak a Zsolnay gyárban készültek, de a lüszter nálunk Zsolnay Vilmos nevével összeforrva vonult be a köztudatba. A hajnal csodálatos színeihez hasonlított, redukáló égetéssel készült mázak az új stílus, a szecesszió szolgálatába állítva világhírt szereztek a Zsolnay névnek. Milyen előképek alapján és hogyan fejlesztették ki az eosint, majd a historizmus szellemében felelevenített technika miként terjedt el a 20. század hajnalán? Erről szól a Ráth-villa szecessziós kiállításában – vetítéssel is illusztrált – a tárlatvezetés.
Előadó: Radványi Diána főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest

„Itt nyújt az élet örömet, bánatot, tövist és rózsákat”
2023. június 10.
10: 00 -11:00
11:00 -12:00
14:00 -15:00
16:00-17:00
Helyszín: Sonnenberg-ház, 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 23.

A Sonnenberg-ház múltja, jelene és jövője – a lakóközösség értékmentő összefogásának látványos eredményei címmel várják az érdeklődőket épületbejárásra a ház lakói és a Sonnenberg Házért Alapítvány.
Előadók: Baldavári Eszter művészettörténész, Füri Judit üvegművész-restaurátor, Szinger Margit lakó, a Sonnenberg Házért Alapítvány kuratóriumi elnöke

További programokért kattints IDE!

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.