Pesti Srácok

Érinthető szecesszió - Egyhetes fesztivállal ünnepeljük a századforduló művészetét

Érinthető szecesszió - Egyhetes fesztivállal ünnepeljük a századforduló művészetét
Az Iparművészeti Múzeum szervezésében idén is ingyenes programokkal várja az érdeklődőket A szecesszió fesztiválja. A június 6-tól 10-ig tartó programsorozat elsődleges helyszíne a budapesti Ráth György-villa, ahol az Iparművészeti páratlan szecessziós gyűjteményéből 600 műkincs tekinthető meg. A villán kívül a Sonnenberg-házban és a Scruton Közösségi Térben is lesznek programok, valamint építészeti sétára is sor kerül, ezúttal Terézvárosban.

061.HU
PestiSracok facebook image

Merüljünk el a tapintás birodalmában, az idei szecesszió világnapjának témája ugyanis az „anyag” – legyen az üveg, fa, fém, kő vagy bármi más. Az Iparművészeti Múzeum által szervezett fesztiválon kóborolhatunk az art nouveau birodalmában. Szó lesz a híres Bugatti-bútorokról, amelyeket Magyarországon elsőként a Ráth-villában lehet megtekinteni, valamint a fémművességről és a fém fontosságáról, ironmanekről és vasladykről a szecesszióban. Ízelítőt adnak a látogatóknak egy készülő kiállítás-sorozatról, amelyben a főigazgató-kurátor az Iparművészeti Múzeum főépületének felújítása kapcsán mesél az épületkerámiákról. Könyvművészeti alkotásokról és a Zsolnay gyár lüsztermázairól szintén bőséges, izgalmas információt kapunk az előadásokon. Továbbá lesz városi- és épületséta, jógafoglalkozás, a múzeumpedagógusok pedig képkeretkészítő workshoppal, arcfestéssel, illetve a régi szakmák mestereiről, munkáiról szóló programmal készülnek.

A fesztivál programjai – a városi séta kivételével – ingyenesen látogathatók, de regisztrálni szükséges a bit.ly/szecifeszt oldalon.

PROGRAMOK:

Bugatti-bútorok Budapesten
2023. június 6., 17:00-18.30 óra
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Az előadásban a világhírű olasz bútortervező, Carlo Bugatti (1856–1940) munkásságát mutakozik be. A téma aktualitását az adja, hogy a Ráth György-villában A mi szecessziónk című kiállításon lehet Magyarországon először megnézni a művész által tervezett bútorokat. Carlo Bugatti rendkívül sokoldalú, az építészet, a képző- és az iparművészet számos műfajában alkotó, különleges művészegyéniség volt. Bútorművészetének jellegzetes eszköztárát hagyományos készítéstechnikák felfedezésével, újragondolásával és újrafogalmazásával alakította ki, és a felhasznált anyagokban is merész újítónak bizonyult. Minderről az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött Bugatti-bútorok restaurálása során kaptak több információt.
Előadó: Németh György főrestaurátor, Iparművészeti Múzeum, Budapest

Ironmanek és Vasladyk a szecesszióban – Fémművesség Európában a 19–20. század fordulóján
2023. június 7. 17:00 - 19:00
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

A fém, amit az ókortól kezdődően a mindennapi eszközök és művészeti alkotások elkészítéséhez használtak, fontos szerepet játszott a 19. századi szakrális művészetben is. A templomok enteriőrje és használati tárgyai az épület külső megjelenésével harmonizálva, azzal egységet alkotva készültek. Később, a szecesszió idején ez az összművészeti törekvés a középületekre és a lakóházakra is jellemző volt. A vas építészetben való megjelenésével és megjelenítésével új lehetőségek nyíltak az iparművészetben is. Innentől kezdve a művészeti alkotások tervezői és kivitelezői is ismertté váltak: Joseph Paxton, Archibald Knox, Joseph Monier, René Lalique, hazánkban pedig Árkay Sándor, Beck Ö. Fülöp, Jungfer Gyula vagy Hochmann József. Az épületekben megjelenő kovácsoltvas részletek, például lépcsőkorlátok, csillárok mellett a szobrászatban és az ékszerművészetben is kiemelkedő szerepe volt az ötvösművészetnek, és gyakran fémrátétes elemekkel díszítették a falakat és a bútorokat. Ebből a korból számos női művész alkotásai is ránk maradtak: Sarah Bernhardt, Frances és Margaret McDonald, Alice Chanal és Clara Drisdoll művei.
Előadó: Baldavári Eszter művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Budapest

Épületkerámia: funkcionalitás és dekorativitás az Iparművészeti Múzeum épületének tervezett felújítása kapcsán
2023. június 8. 18:00 - 19:30
Helyszín: Scruton Közösségi Tér, 1053 Budapest, Veres Pálné utca 12.

Az Iparművészeti Múzeum rendhagyó kiállítás-sorozatban mutatja be az emblematikus múzeumépület tervezett rekonstrukciójának elemeit. A sorozat koncepciójáról, és azon belül a felújítás kerámiaelemeket érintő kérdéseiről a múzeum főigazgatója beszél. A sorozat első tárlata 2023-ban nyílik meg.
Előadó: Cselovszki Zoltán főigazgató, Iparművészeti Múzeum, Budapest

Szecessziós könyvművészeti alkotások az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében
2023. június 9., 17:00 - 19:00
helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Az Iparművészeti Múzeum – az országban egyedülálló módon – a megjelenésük esztétikai értékéért gyűjti a könyveket, emellett pedig iparművészet-történeti szakkönyvtárat is működtet. A múzeum sokszorosan beírta magát a hazai könyvtörténetbe, mindenekelőtt az 1882-es könyvkiállítás, a Magyar Bibliofil Társaság létrehozása és kiállításai, valamint a 20. század második felének kötéstörténeti gyűjteményfejlesztése, kutatómunkája és kiállításai révén. Az előadás a könyvművészeti emlékek között különösen jelentős csoportot alkotó szecessziós műtárgyakat, valamint azok gyűjtésének, kutatásának és bemutatásának történetét vázolja fel.
Előadó: Prékopa Ágnes főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest

„A hajnal első pírja” – A Zsolnay gyár lüsztermázairól (tematikus tárlatvezetés)
2023. június 10., 10:00 - 11:00
Helyszín: Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Vörös és arany ragyogású, irizáló felületű kerámiák nem csak a Zsolnay gyárban készültek, de a lüszter nálunk Zsolnay Vilmos nevével összeforrva vonult be a köztudatba. A hajnal csodálatos színeihez hasonlított, redukáló égetéssel készült mázak az új stílus, a szecesszió szolgálatába állítva világhírt szereztek a Zsolnay névnek. Milyen előképek alapján és hogyan fejlesztették ki az eosint, majd a historizmus szellemében felelevenített technika miként terjedt el a 20. század hajnalán? Erről szól a Ráth-villa szecessziós kiállításában – vetítéssel is illusztrált – a tárlatvezetés.
Előadó: Radványi Diána főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum, Budapest

„Itt nyújt az élet örömet, bánatot, tövist és rózsákat”
2023. június 10.
10: 00 -11:00
11:00 -12:00
14:00 -15:00
16:00-17:00
Helyszín: Sonnenberg-ház, 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 23.

A Sonnenberg-ház múltja, jelene és jövője – a lakóközösség értékmentő összefogásának látványos eredményei címmel várják az érdeklődőket épületbejárásra a ház lakói és a Sonnenberg Házért Alapítvány.
Előadók: Baldavári Eszter művészettörténész, Füri Judit üvegművész-restaurátor, Szinger Margit lakó, a Sonnenberg Házért Alapítvány kuratóriumi elnöke

További programokért kattints IDE!

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.