A Terror Háza legfőbb ereje, hogy képes valamit visszaadni a XX. századi diktatúrák elviselhetetlenül nyomasztó hangulatából. A múzeumban most megnyílt időszakos kiállítás abból a szempontból különleges, hogy ezen diktatúrák prototípusának létrejöttére emlékeztet. Azon első világháborús német titkosszolgálati akció dramaturgiai tetőpontjára, amelynek nyomán állami szinten ütötte fel a fejét a később fél Európát elborító, és máig kísértő kommunizmus. A kiállítást Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Gulyás Gergely a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője nyitotta meg.
Pontosan száz éve, 1917. november 7-én, egy szerdai napon zajlott le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom néven elhíresztelt esemény, amely valójában sem nagy, sem szocialista nem volt, valójában nem is októberben történt, és nem volt forradalom, csupán egy kicsi, erőszakos csoport által megszervezett puccs. Ennek a hátteréről, körülményeiről, valamint a kommunista gyakorlat megvalósításáról rántja le a leplet a kiállítás. A címe – Az akció fedőneve: Lenin. Német pénzzel Oroszország ellen – is arra utal, hogy az első világháborúból Oroszországot kiütni szándékozó németek titkosszolgálati akciója volt Vlagyimir Iljics Lenin Pétervárra juttatása. Ők szállították oda különvonaton Zürichből Németországon, Svédországon és Finnországon keresztül, hogy elszánt forradalmi csapatával zavart keltsen, és ezzel ingassa meg az ellenséges ország belső rendjét. Ahogy Gulyás Gergely fogalmazott:
Már az első kommunista hatalomátvétel is hazaárulásban fogant. […] Kisebbségből a hatalom megszerzése demokratikus úton lehetetlen, ezért a bolsevizmus útja a hatalomba mindenütt erőszakon és hazaáruláson keresztül vezetett.
Gulyás Gergely a kiállítás megnyitóján (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
Gyűlölethullám, erőszak, rettegés
Az akció nehézkesen indult, hiszen Leninnek előbb az otthoni bolsevik elvtársait is meg kellett győznie, hogy az Ideiglenes Kormánnyal való együttműködés helyett, egy új forradalommal meg kell dönteni azt, és átvenni a hatalmat. A német titkosszolgálat terve végül teljes sikert aratott: az önmagukat bolsevikoknak nevező, maroknyi létszámú, agresszív puccsisták felforgatták az 1917. februári forradalom következményeként már köztársaságként működő Oroszországot, átvették a hatalmat, majd az általuk megalakított Szovjet-Oroszország különbékét kötött a központi hatalmakkal, így beszüntetve a harcokat a keleti fronton. Berlin ezért több millió német márkával támogatta Lenint, aki elvtársaival nyomban hozzálátott a történelem addigi legembertelenebb diktatúrájának kiépítéséhez, amihez előbb porig kellett rombolniuk a szó szellemi és gazdasági értelmében vett Oroszországot.
Elindult a kommunizmus véres térhódítása tömeggyilkosságok, kényszermunka-táborok, rettegés, nyomor és addig elképzelhetetlen gyűlölethullám által kísérve, száz év alatt mintegy százmillió halottat hagyva maga után. A hatalomátvételük után kiírták a választást, hogy legitimálják magukat, de csak 25 százalékot szereztek, és nem nyertek. Az ilyesmi azonban sosem zavarta a kommunistákat (ahogy 1947-ben Magyarországon sem), sőt ilyenkor szokott előbújni a leplezetlen énjük, így a vörösgárdisták a megalakulása másnapján erőszakkal fel is oszlatták az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. És még nincs vége, hiszen a ma is létező, embernyomorító kommunista rendszerek mellett az eszme sem veszett ki, sőt a nyugati világ progresszív köreiben még az emberellenességét és a bűneit is elvitatják, relativizálják.
Egymás ellen fordították az embereket
Schmidt Mária elmondta a megnyitón, hogy Lenin és követői „a cél szentesíti az eszközt“ elvre hivatkozva valósították meg azt a félelemre, tömeggyilkosságra, megaláztatásra épülő totális diktatúrát, melyre aligha volt példa az emberiség történelmében. A pétervári bolsevik puccsot az 1789-es Nagy Francia Forradalom terrorjához hasonlította, amely ugyanúgy a múltat végképp eltörölni és a világot teljesen megváltoztatni akarta, mint a bolsevikok, csak utóbbiak még továbbfejlesztették a módszert.
Az új szocialista társadalom a politikailag könnyen aktivizálható tömegek igényeit elégítette ki, az általa hirdetett új szereposztásban pedig a kizsákmányoló osztálynak kinevezett polgárság vált a legfőbb és megsemmisítendő ellenséggé
– foglalta össze.
A közvélekedés szerint a kommunisták nem voltak olyan szenvtelen gyilkosok, mint a nácik. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
Schmidt Mária szavai szerint ma is sokak szerint rendben van, és vonzó a kommunizmus célja, csupán a megvalósítás siklott félre, nekünk azonban egy kegyetlen évszázad tapasztalatával kötelességünk kimondani, hogy Leninnek és társainak célja – a társadalom különböző rétegeinek egymás ellen fordítása – a kezdetektől fogva emberellenes és velejéig gonosz volt.
Terrorba torkollott a korabeli társadalommérnökök által hirdetett új politika
Nem becsülhetjük alá a mindenkori korszellemet, a leninizmus új politikát, új gazdaságot, új társadalmat és végső soron új, szocialista típusú embert ígért
– figyelmeztetett a Terror Háza főigazgatója, nekünk pedig rögtön feltűnt párhuzam azokkal a mai, tettvágytól fűtött ifjakkal és örökifjakkal, akiknek egyelőre nincs jobb ötletük a táncnál és a sok kicsit tüntetésnél, ezért ugyanolyan szelídek, mint Lenin a titkosszolgálati küldetése elején. Ugyanakkor a Pétervárra érkező Lenin már a pályaudvaron ismertette a „polgári demokratikus rend forradalmi meghaladásának“ forgatókönyvét. Ha szemérmesebb lett volna, akkor előbb talán csak a fennálló választási rendszer megváltoztatását követelte volna, polgári engedetlenséggel zsarolva a kormányt.
Schmidt Mária kiemelte Lenin felismerését, miszerint a világ megváltoztatásánál fontosabb az új értelmezési keret felállítása, vagyis, hogy ők magyarázzák meg a világot egy általuk megalkotott, ideológiával áthatott, új nyelvezet segítségével. Nem nagyon tudtunk szabadulni a gondolattól, hogy mindez napjaink kötelező polkorrektségére, betiltott kifejezéseire és a célegyenesbe forduló genderlobbi társadalommérnökösködésére vonatkozik, de még mindig a kísértetiesen hasonló elvi módszereket alkalmazó Leninről volt szó. Ennek az új ideológiának a kizárólagossá tétele után már csak a kommunizmus „igazsága“ létezhetett, és annak védelme érdekében a legkeményebb terrort is bevethették.
Schmidt Mária, a kiállítás főkurátora (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
Még ma is sokan hazudnak róla, és mentegetik a kommunizmust
Gulyás Gergely a XX. század egyik legnagyobb tragédiájának nevezte az októberi szocialista forradalom nyitányát.
Az 1917. november 7-ét követő közel egy évszázadban százmillió ember vesztette életét értelmetlenül egy erőszakot hirdető eszme és beteg diktátorai miatt
– fogalmazott. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy a kommunizmus – a francia forradalomhoz hasonlóan – elképesztő károkat okozott az azt elszenvedő országok gazdaságában, társadalmában és mentalitásában, évtizedekre visszavetve azokat. Emlékeztetett, hogy a kommunista Szovjetunió nem egy nyugat-európai forradalomban működött közre, ráadásul évtizedeken át pénzelte a nyugati kommunista pártokat, amelyek a szovjethatalom meghosszabbított karjaiként nemcsak emberarcúnak hazudták a szocializmust, hanem komoly mértékben alakították is a nyugat-európai baloldali gondolkodást és közvéleményt. Ezzel összefüggésben Lenint idézte a fideszes politikus:
A baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége.
Lenin szeretője, a francia Inessa Armand szocialista és feminista volt. A társadalmat felforgató, veszélyes eszmék már száz évvel ezelőtt is kéz a kézben jártak. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)
A kommunista nem vész el, csak átalakul – például demokratává
Mint mondta, a kommunizmus megítélése a Szovjetunió összeomlásával és a rendszerváltozással nem vált magától értetődővé Közép-Európában sem, köszönhetően a rendszerváltozás után is nagyrészt pozícióban maradt kommunista elitnek. Ahhoz, hogy ma már a többség számára evidencia a kommunizmus elítélése, ahhoz szavai szerint bátor lépésekre és komoly munkára volt szükség. Az egyik bátor lépésnek nevezte a Terror Háza Múzeum létrehozását, emlékeztetve, hogy teljes balliberális ellenszélben történt.
Természetesen egyetlen gyermek vagy unoka sem felelős az apák és nagyapák tetteiért, de hogy a 2002-ben hatalomra került kormánykoalíció kisebbik pártjának éppen egy Pető Iván nevű képviselője indítványozta a Terror Háza költségvetési támogatásának megszüntetését, azt nehéz másnak betudni, mint hogy az indítványozó képtelen volt elfogadni, hogy a szülei munkahelyéből múzeumot csináltak
– mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök akadályozta meg ezt a kísérletet. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben azok illették a legigaztalanabb vádakkal a Terror Házát, akiknek sosem volt erősségük a múlttal való szembenézés és az igazság kimondása. A kiállítás fő feladatának a kommunizmus „mítosztalanítását“ mondta, valamint annak a köztudatba helyezését, hogy Lenin volt ennek a terror-rendszernek a megalkotója.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS