Az Ignácz-bizottság jelentését és annak vezetőjét kritizálta a törvényszéken a rendőrtábornokok perének negyedrendű vádlottja. Mittó Gábor felületesnek, pontatlannak és tévesnek nevezte a bizottság megállapításait. Annak egykori elnökét, Ignácz Istvánt pedig azzal vádolta, hogy a rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt több kérdésben is a politikának akart megfelelni.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A negyedrendű vádlott észrevételeivel folytatódott a rendőri vezetők pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. Mittó Gábor 2006. szeptember 18-án a Magyar Televízió helyszínparancsnokának volt kijelölve, ám a vádhatóság szerint a feladatát nem volt képes ellátni, “nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem”. Az alezredessel szemben a Központi Nyomozó Főügyészség parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség miatt emelt vádat. Mittó a tárgyaláson részletesen beszélt arról, milyen kifogásai vannak az Ignácz-bizottság által rögzítettekkel kapcsolatban (a vád részben a bizottság kijelentéseire épül), amely még 2006-ban azért alakult, hogy kiderítsék, miért nem sikerült megvédeni a Magyar Televízió székházát, miért nem volt kellően összehangolva a parancsnoki irányítás, és mi miatt sérült meg több száz rendőr.
A vádlottnak nem tetszik az Ignácz-jelentés
A vádlott azonban hangsúlyozta, szerinte a jelentés felületes, több esetben pontatlanul fogalmazott, és vele kapcsolatosan is téves megállapításokat tett. A pontatlanságra példaként a vádlott kiemelte, hogy a székházhoz rendelt Baranya megyei, illetve borsodi századokat a bizottság jelentésében összekeverte. Mittó nehezményezte továbbá, hogy egy idő után őt „az események külső szemlélőjeként” nevezték meg, ugyanakkor ezt szerinte semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Valótlanul állították, hogy nem akarta átvenni a parancsnokságot – folytatta érvelését Mittó, aki annyit beismert, hogy a tévéostrom éjjelén voltak olyan pillanatok, amikor pánikba esett, de ezeket a gondolatokat „elhessegette” és a „feladatára koncentrált”. Szerinte ez nem csak vele, hanem több bajtársával is megtörtént. Beszélt arról is, hogy az Ignácz-bizottság pusztán egy vallomás alapján állította azt, hogy a székházhoz küldött rendőri századok nem találták a parancsnokot.
Mittó Gábor, a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló, 2010 májusában létrehozott parlamenti bizottság ülésén. Fotó: Index.hu
Visszautasították Mittó vádjait
A bizottság vezetőjével, Ignácz Istvánnal összefüggésben a negyedrendű megjegyezte, hogy a nyugalmazott tábornok a Gulyás Gergely vezette, 2006-os rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt nem utasított vissza több „provokatív és szakmaiatlan” kérdést. Mittó külön sérelmezte, hogy Ignácz nem kérte ki magának azt a burkolt feltételezést az albizottság egyes tagjai részéről, hogy szándékosság is meghúzódhatott-e a sorozatos szakmai hibák mögött, illetve attól a kérdéstől sem határolódott el, hogy történt-e politikai ráhatás. A vádlott szerint a nyugalmazott vezérőrnagy több kérdésre „politikai jellegű választ” adott és több szakmai kérdést „politikai síkra terelt”. Mittó Gábor ügyvédje csatlakozva védencéhez, kijelentette, az Ignácz-jelentés „ezer sebből vérzik” és ebből a „rendkívül rossz minőségű anyagból” az ügyészség sok mindent átvett. A védő emlékeztetett arra is, hogy „embereknek a sorsa van most kockára téve” és „esetleg azért ítélhetik el őket, mert valaki ezt a jelentést elfogadja”. A tárgyaláson jelen voltak az Ignácz-bizottság tagjai is, akiknek egykori vezetője az őket ért kritikákra reagálva leszögezte: fenntartják a jelentésben foglaltakat, illetve fenntartja saját, tavaly áprilisban tett tanúvallomását is. Emellett elmondta, visszautasítja a politikai jellegű vádakat, megállapításaikat pedig tanúvallomások, tények és adatok alapozták meg. A nyugalmazott tábornok kiemelte, ha a tévéostrom napján minden szakszerűen történt volna, akkor nem sérül meg 214 rendőr. Hozzátette: az akkori rendőri felső vezetés elfogadta a jelentésüket, sőt, a mostani ügy elsőrendű vádlottja, Bene László volt országos főkapitány is megdicsérte a munkájukat.
Súlyos szakmai hibák
Emlékezetes, az Ignácz-jelentés súlyos hiányosságokról számolt be a televízió székházának helyszínparancsnokával, Mittó Gáborral kapcsolatban. Megállapították, hogy az elsőként a székház főlépcsőjéhez vezényelt baranyai század tagjai egyszer sem találkoztak – a civil ruhában lévő – vádlottal. A helyzetet az ott lévő rendőr szemtanúk kaotikusnak látták, s azt is elmondták, hogy szervezetlenség volt tapasztalható a székházat védő állomány körében. A jelentés kitért rá, Mittó Gábor polgári ruhában jelent meg a helyszínen, azonban az épület körbejárása után „a rendőri tevékenység irányítását nem vette át”, s „egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”. Volt olyan tanú is a baranyai század tagjai közül, aki úgy hallotta, hogy „ott volt a székházban egy magas rangú rendőri vezető, de nem hajlandó átvenni az irányítást, mert civilben van.” Sőt, Pregun Kálmán alezredes, a Pest megyei század parancsnokának nyomozati vallomásából az is kiderült , hogy Mittó Gábor néhány hónappal az események után közölte vele, „nagyon sajnálja ami történt, de ő lefagyott, ledermedt” a televízió ostromakor.
Ignácz István korábban azt vallotta, hogy vágóhídra küldték a tévészékházat védő rendőröket. Fotó: mon.hu
A rendőrség fekete napja
A kedden többször kritizált Ignácz István egyébként korábban arról beszélt vallomásában, hogy súlyos szakmai hibák sorozata vezetett a tévészékház feladásához. A nyugalmazott tábornok hibának tartotta, hogy az épület főlépcsőjéhez vezényelt, rosszul felszerelt baranyai századot bízták meg a székház védelmével. A nyugalmazott dandártábornok úgy vélte, a székházostrom „erős fekete napja volt a rendőrségnek”, hozzátéve, hogy vágóhídra küldték bajtársait és a rendőrség aznap “vereséget szenvedett”. Hozzáfűzte azt is: a baranyai századot a parancsnokok annak ellenére küldték – részben sisak és pajzs nélkül – a székházhoz, hogy tudták, mi vár rájuk. A nyugalmazott vezérőrnagy azt sem értette, hogy miután a Kossuth tér már szinte teljesen kiürült, miért nem vezényelt át több csapaterőt a Szabadság téri eseményekkel tökéletesen tisztában lévő vezetés. Ignácz István ugyanis megerősítette azokat a korábban tett vallomásokat, miszerint Gergényi Péter és a többi vezető élőben nyomon követte az eseményeket a Hír TV közvetítéséből.
A vád szerint
Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per további tanúk meghallgatásával június 26-án folytatódik. A per jövő kedden iratismertetéssel folytatódik.
Címlapfotó: vilagma.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS