Tiltakoztak a magyarországi örmények - A világ cinkos hallgatása mellett folytatódik az örmények genocídiuma Hegyi-Karabahban
Az örmény katonák a világ cinikus hallgatása mellett jelenleg is hatalmas túlerővel szemben védik hazájukat, nem félve a mártíromságtól sem – hangsúlyozta Kovács Bálint egyetemi docens, az örmény-azeri konfliktus elleni tiltakozáson Óbudán. Diramerján Artin, az Uratru Örmény Színház vezetője ugyanitt kiemelte, az Oszmán Birodalomban 1915-ben megkezdett örményellenes népirtásnak nem is volt vége, mivel véleménye szerint, amire Azerbajdzsán és Törökország most készül, az tulajdonképpen ennek a népirtásnak a folytatása.
Dr. Kovács Bálint egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenisztika tanszékének vezetője, az óbudai örmény kereszteskőnél tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, vasárnap óta Azerbajdzsán Törökország aktív támogatásával lövi és gyilkolja az örményeket, a világ első keresztény nemzetét.
Sztálin öröksége támadt föl
– fogalmazott, hozzátéve, hamis az a beállítás, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsán Trianonja lenne, mivel az Sztálin döntésének következtében vált Szovjet-Azerbajdzsán részévé. Kiemelte, a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódó egyik legvéresebb, több évig tartó, politikailag máig lezáratlan fegyveres konfliktus helyszíne lett, bár Örményország katonailag győztesen került ki a konfliktusból, és Hegyi-Karabah örmény vezetésű köztársasággá válhatott, Kovács Bálint ugyanakkor hangsúlyozta,
az örmény katonák jelenleg is hatalmas túlerővel szemben védik ezekben a pillanatokban is hazájukat, nem félve a mártíromságtól sem. A világ pedig cinikusan hallgat.
Kovács Bálint kitért arra, az Óbudán elhelyezett Örmény Kereszteskő az Oszmán Birodalomban elkövetett népirtásra való emlékezésre szólít fel, amely 1915-től kezdődően mintegy öt év leforgása alatt gyakorlatilag teljesen megsemmisítette a területen élő, több száz éven keresztül a szultán addigi bizalmasainak számító örménységet, amelynek csak kisebb része tudott elmenekülni. Hangsúlyozta, a népirtás elől menekülők egy része új otthonra tudott találni Magyarországon.
Diramerján Artin az Urartu Örmény Színház vezetője beszédében hangsúlyozta, az ismételten fellángolt örmény-azeri konfliktus minden örmény szívében ott van,
félelemmel, erővel, kitartással és reménnyel töltötte meg a lelkeinket.
Kiemelte, 1915-ben, amikor az első intézményesített népirtás kezdetét vette, a nemzetközi diplomácia azon kívül, hogy "mély aggodalmának adott hangot", érdemi lépéseket nem tett.
Ez a mély aggodalom, ez az óvatos megfogalmazás, és ez a megközelítés sajnos napjaink konfliktusára is rányomta bélyegét
– fogalmazott, hangsúlyozva,
a cinkos hallgatás, az óvatos diplomáciai távolságtartás az örményeket egyedül hagyta a konfliktusban.
Diramerján Artin úgy vélte, az 1915-ben megkezdett népirtásnak nem volt vége, amire Azerbajdzsán és Törökország most készül, az tulajdonképpen annak a népirtásnak a folytatása.
Fotó: PS