A 2030-ra kitűzött magyar klímacélok akár már 2024-ben, a 2050-es törekvések pedig az évtized végére valóra válthatók – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtöki közleménye szerint Palkovics László tárcavezető az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti workshopján.
A szakmai találkozó célja annak felmérése volt, hogy a felsőoktatási intézménynél összpontosuló tudás, különösen a meteorológiai, klimatológiai és energiaföldrajzi képességek hogyan hasznosulhatnának még hatékonyabban a stratégiai tervezésben – írták. A közlemény szerint a 2050-re kitűzött teljes klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlenek az olyan fejlesztések, mint a Mátrai Erőmű zöld jövőképének megvalósítása, amely a legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projekt. Fokozott figyelmet érdemel a megújuló energiaforrások további térnyerésének ösztönzése, az épületek energiahatékonyságának, fűtési rendszereinek korszerűsítése is. Az eredetileg 2030-ra tervezett 6000 megawatt naperőmű kapacitás várhatóan már két éven belül rendelkezésre áll, a következő évtized elejére az előzőleg vállalt teljesítmény több mint duplája is elérhető lehet. Palkovics László a megbeszélésen leszögezte, a klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is. A tárca már érdemben foglalkozik a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának lehetőségével, amely a létesítmény hatásfokának növelésével, új energiatárolási megoldások bevezetésével kapcsolódhatna össze.
A szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentésének egyik alappillére az üvegházhatású emisszió ötödéért felelős közlekedés zöldítése. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében elindított Zöld Busz Program a leginkább szennyező buszok mielőbbi kivonásával együtt a városi életminőség javítását is szolgálja. A zöld rendszámos autókból mostanra több mint ötvenezer fut a hazai utakon, nagyobbik hányaduk tisztán elektromos. A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy a napokban megszületett uniós döntés szerint új autók esetében a belsőégésű motorokat nem kell 2035-ben kivezetni, mert a karbonsemlegesség elve alternatív üzemanyaggal működő belső égésű motorokkal is teljesíthető – olvasható a TIM közleményében.
Forrás: Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye; Fotó: szerencsihirek.hu
Chiovini György
2022-07-01 at 07:31
Csak nagyon röviden:
Palkovics miniszter úr ne “klímaszakértőkre” hallgasson, hanem az energetikai szakértőkre!
Talán még nincs késő.
Orientál
2022-06-30 at 18:06
Elég hogyha a műholdakkal csak kissé a két hatalmas óceán vagy valamelyik kontinens felől – elég hogy csak – kissé megbillentik földünket a naphoz viszonyítva.
Akármelyik irányba.
SzaboRoza
2022-06-30 at 14:58
Kedves Ezredes!
Hozzászólásában nem tárta fel az igazság minden szegletét. Nem csak a CO2-nak van felmelegedést okozó hatása. Ott vannak az ember által kitalált ilyen-olyan freonok és a halonok, melyek az ipari forradalom előtt ismeretlenek voltak. Ezek együttes hatása a magas légkörben majdnem összemérhető CO2-dal. De a metán mindent visz. Több, mint húszsoros a visszasugárzásra gyakorolt hatásfoka a CO2-hoz képest és folyamatosan emelkedik a mennyisége. Napjainkban az olvadó tajga a Föld légkörének legnagyobb szennyezője.
A víztározókra vonatkozó javaslatával teljes mértékben egyetértek. Ne menjünk messzire, napjaink valósága a júniusi városi vízhiány.
Hesslerezredes
2022-06-30 at 14:30
Milyen klímapolitika???????????????????
És minek?????????????????
A széndioxidnak az égvilágon semmilyen felmelegedést okozó hatása nincs EZEN a bolygón.
Az állítólag – parányit!!! – emelkedő CO2 mennyiség – még mindig csak 0,038% az egész légkörben!!!! – pedig – ez mára bebizonyosodott – ez is csak KÖVETKEZMÉNYE A FELMELEGEDÉSNEK ÉS NEM OKOZÓJA ANNAK!!!
A Nap tevékenységével szemben pedig minden klímapolitika lófaszt sem ér!!!!!!!!!!!!!
Merthogy a klímaváltozás legfőbb és egyetlen IGAZI felelőse a: NAP!!!!
(meg még egy-két vulkánkitörés, az is inkább néhány évre az IDŐJÁRÁSRA van kihatással, de nem a globális klímára, továbbá esetleg egy kisbolygó-ütközés, utóbbi pár-százmillió évente egyszer).
Úgyhogy semmit nem kell vállalni klímapolitikában.
Illetve egy dolgot mégis: a klímaváltozás hatásait kell elviselhetővé tenni.
Például már most tízszer annyi víztározót kell/ene kiépíteni, mint ami most van, hogy menjen lefelé minél több víz, mert egész Mo. félsivatagos táj lesz/lehet akár 100 éven belül is és akkor baromira kéne öntözni.