Tíz év alatt megduplázódott a fogyatékosságügyi szervezetek támogatása

A fogyatékosságügyi szervezetek állami támogatása a még a szocialista kormány által elfogadott 2010-es költségvetés óta több, mint a duplájára nőtt – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken, Budapesten.

A fideszes politikus sajtótájékoztatón közölte: míg 2010-ben 522 millió forint volt, 2021-ben már 1,2 milliárd forint lesz a fogyatékosságügyi érdekképviseletek támogatása.

Ráadásul egy folyamatos, évről-évre növekvő, 10 százalékos növekményt biztosító emelés szerepel az elmúlt időszak költségvetéseiben

– hangoztatta, köszönetet mondva a fogyatékosságügyi szervezeteknek és szakembereknek a nélkülözhetetlen és felelősségteljes munkáért.

Magyarországon több, mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal, akikre a kormány szövetségesként, partnerként tekint, ezért is emeli évről évre a fogyatékosságügyi szervezetek támogatását

– emelte ki. Nyitrai Zsolt fontos törekvésnek nevezte, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Ezen a területen is jelentős előrehaladás látszik; vannak közös sikereink

– fogalmazott, majd beszámolt róla, hogy 2010 óta 18-ról 42 százalékra nőtt a foglalkoztatásuk.

Míg 2010-ben 60 ezren, jelenleg több, mint 150 ezren dolgoznak, minőségi színvonalú munkát végezve

– mondta. Kiemelte azt is, hogy a magyar kormány párbeszédre alapozza a közéleti munkáját, a fontos döntések előtt megkérdezi a polgárok véleményét.

Erről szól a nemzeti konzultáció

– hangsúlyozta, majd fontosnak nevezte, hogy annak azok is részesei legyenek, akiknek nehézséget okoz a kérdőív kitöltése. Példaként említette, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kérte a nemzeti konzultáció akadálymentesítését, ami azóta meg is történt.

Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény mostani módosításait jelelve ismertetve kuriózumnak nevezte, hogy 2021 júliusától már magyar jelnyelvből is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Hozzátette: a jövőben csak azok oktathatnak jelnyelvet, akik bekerülnek a jelnyelvi oktatók névjegyzékébe. Egy másik rendelkezés – folytatta – “világossá teszi” az egészségügyi területen végzett tolmácsolás finanszírozását.

Ezek a módosítások egyedülállóak Európában és talán a világban is

– mondta, majd megköszönte, hogy a parlamenti pártok egyhangúlag támogatták a törvénymódosítást.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke szintén jelelve közölte, hogy a megemelt állami támogatásnak köszönhetően az érdekvédelmi szervezetek bővíteni tudják szolgáltatásiakat és javul az érdekvédelem minősége is. Megköszönte a kormánynak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején jelnyelvi tolmácsolást és feliratozást biztosított a sajtótájékoztatókhoz, így a siketek és nagyothallók akadálymentesen tudtak hozzáférni az információkhoz. Álláspontja szerint időszerű volt a jelnyelvi törvény módosítása, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a siket jelnyelv egy élő, saját nyelvtannal rendelkező vizuális nyelv, amelyet fejleszteni kell. Emlékeztetett: Magyarország alaptörvénye azt a magyar kultúra részeként ismeri el, amit a világon csak hét ország tett meg. A jelnyelvi nyelvvizsgáról Kósa Ádám kiemelte: ezzel a jelnyelv és a beszélt nyelvek jogilag teljes mértékben egy szinten állnak. A jelnyelv népszerűségéről megjegyezte, hogy évente 1000-1200-an tanulják.

Forrás: MTI