Csütörtökön mutatta be a Nézőpont Intézet a Sargentini-jelentésről szóló elemzését, aminek pontjait a megalapozatlanság és a kettős mérce tematikája köré csoportosították. Judith Sargentini valahogy úgy végezte a „munkáját”, mint a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottság az Egyesült Államokban. Mindent kiderítettek mindenkiről, aki valaha kapcsolatban állt Donald Trump amerikai elnökkel, csak azzal nem foglalkoztak soha, amire Rod Rosenstein helyettes főügyész felhatalmazta: hogy vizsgálja ki, létezett-e az a legendás, a médiában sokat hivatkozott tényként lefestett orosz kapcsolat. Valahogy így lehetne leegyszerűsítve elmagyarázni amerikai turistáknak, hogy mit művel a LIBE Brüsszelben, és miért van erre ennyire rágerjedve ez egész haladó nyilvánosság. A NÉZŐPONT INTÉZET CÁFOLATA 10 PONTBAN + A TELJES VÁDIRAT MAGYARUL (a cikk végén)!
A Sargentini-jelentésnek az adja a súlyát, hogy 2019-ben valódi téttel bíró EP-választások lesznek. Nem az eddig megszokott mérkőzés Európa bal- és jobbközép pártjai között, hanem létrejött egy új pólus, ami az elit- és bevándorlás-ellenes erőket takarja. A Sargentini-jelentés is ennek a harcnak a része, ennek az új pólusnak az élén álló Orbán Viktort akarja kriminalizálni. Sargentinit – és a pár tucat elkötelezett, és súlyos Orbán-pszichózisban szenvedő elvtársát – erre a munkára szerződtették, nem a magyar jogállamiság „megjavítására”.
Magyarország = ellenségkép
A Nézőpont Intézet elemzői magát a jelentést vizsgálva arra jutottak, hogy az nem tekinthető másnak, mint egy jogi formába csomagolt politikai pamfletnek, aminek célja, hogy a dolgozattal és a köré szőtt legendákkal Magyarország ellenségkép-szerepét tovább lehessen erősíteni a liberális körök szemében. A Nézőpont Intézet a jelentésből 10 kettős mércét tartalmazó tévedést gyűjtött össze:
-
Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült. Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor nem vette figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézmény, az alkotmányjogi panasz bevezetését.
-
Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra. A részleges magyar igazságügyi reform nem az európai standardoktól való távolodást jelenti. Számos országban elkülönül ugyanis a közigazgatási bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban.
-
Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot. Ennek kapcsán elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.
-
A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az unióban. Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.
-
A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív. A tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusza között.
-
Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek. Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emeltek be többletgaranciákat a civil megmozdulásokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebbe az irányba tettek lépéseket.
-
Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből. Míg Magyarországon 257830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján – regisztrált eset, mikor is kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt.
-
A jelentés kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál.
-
A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés. Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékponttal nőtt 2008 és 2016 között.
-
A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozott az információhoz való hozzáférés. 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljárás azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.
Dr. Varga Judit, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár és az elemzés bemutatójának vendége kifejtette, hogy Sargentini és elvtársai zárt ajtók mögött és korlátozott időtartamban tárgyaltak a kormány képviselőivel, nem közölte a vádakat a magyar hatóságokkal és mindig ugyanarra a jól ismert, néhány civil szervezetre hivatkozik, mint az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, a Transparency International, az Open Society és a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a 444.hu. Ezek azok a szervezetek, akik szerint nálunk elnyomják a cigányságot és gyűlölik a zsidóságot, Sargentini asszony pedig a képzelet teremtő erejével próbálja ezeket az alaptalan vádakat valósággá változtatni, képzeletének teremtő erejét a fél éves egyetemi pályafutására alapozva, amire annyira büszke, hogy a HVG vele készített agitációs kisanyagában egyenesen történésznek nevezi magát.
A jelentés nem kizárólag csak a liberális fantazmagóriák világából táplálkozik, hanem olyan aktákat is újra megnyit, amelyekkel a Bizottság kötelezettszegési eljárások keretében foglalkozott és a Magyar Kormánnyal közösen lezártak, vagy folyamatban vannak; újra elővenni a lezárt ügyeket, vagy folyamatban lévő ügyeket az EP elé vinni pedig a jogállamiság megcsúfolása. A jelentés technikai kidolgozása nagyjából úgy zajlott, mint amikor a Szívtipró gimiben a lányok a mosdóban megbeszélik, hogy valakit utálni fognak, majd utálják, miközben az áldozatnak fogalma sincs, hogy miért. Jelen esetben ez a célszemély Orbán Viktor, az ok pedig a magyar migrációs politika, és valójában a jogállamisághoz semmi köze nincs, hiszen a vádlott terhére rótt cselekmények vagy kitalációk, vagy nem tartoznak az EP-re. Ilyen erővel bármelyik EU-tagállamot meg lehetne büntetni valamiért.
Magyarországot egyébként olyan tagállamként állítják be, mint amellyel szemben kiemelkedően sok kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, holott az ügyek számát tekintve hazánk a 28 tagállam közül a 9. legjobb eredményt érte el. A késedelmes átültetések miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát figyelembe véve pedig egyenesen a 3. helyen szerepelünk – erről Dr. Varga Judit szintén beszélt a Nézőpont Intézetben.
Olyan dolgokat is megtudtunk a Sargentini-jelentés miatt az Európai Parlamentre rátelepedő közhangulatról, amit még a momentumos Benedek Márton sem tud, vagyis például azt, hogy egyáltalán nincs ilyen, csupán néhány aktív Orbán-gyűlölő “politikus”, azok munkatársai foglalkoznak habzó szájjal a kérdéssel. De a viccet félretéve, a jelentésről szavazó képviselők nagy része nem a saját véleményét fogja elmondani, hanem annak alapján nyomja majd a gombot, hogy szerinte mit várnak el tőle azok a szavazópolgárok, akik majd “bejuttathatják” az EP-be a 2019-es EP-választáson.
Sargentini egyébként több napot is eltöltött Magyarországon, jogos lehet tehát, hogy nagyon jól ismeri az országot, amit nehéz elhinni annak tükrében, hogy arra sem vette a fáradságot, hogy meglátogassa az egyik belvárosi, újhullámos fodrászatot, amely már-már hungarikumnak számít a bulinegyedben. Pedig ráfért volna egy ilyen kitérő.
A Sargentini-jelentés 12 pontja
Judith Sargentini hosszasan taglalja aggodalomba bujtatott jelentését, amely 12 nagyobb témakört foglal magában:
(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a gazdasági és szociális jogok.
Soros szervezetei is besegítenek
Sargentini nem egyedül végezte az “aprólékos” munkát, bőven akadt ehhez segítője. Nem meglepetés, a felsoroltak között hemzsegnek a Soros György által finanszírozott szervezetek, egyesületek, médiumok is. Többek között ilyen az Amnesty International, az Átlátszó.hu, a MigSzol, a Magyar Helsinki Bizottság, az Open Society, a 444.hu, a Transzvanilla Transznemű Egyesület, és még hosszan sorolhatnánk.
Orbán Viktornak hét perc jár
Korábban nem kötötték meg a kormányfő kezét, vita elején és végén is szabadon beszélhetett, beszédei végén pedig alkalom nyílt mindig a hosszas kérdezz-felelek játékra is. Ezúttal azonban úgy döntött az Elnökök Értekezlete csütörtökön, hogy Orbán Viktor felszólalhat az Európai Parlament (EP) magyarországi helyzetről szóló keddi vitájában, ugyanakkor a magyar miniszerelnök beszédének időtartamát jócskán korlátozták: egyetlenegyszer szólalhat fel, akkor is csak hét perc erejéig. Orbán Viktor a magyarországi jogállam működését súlyos bírálatokkal illető EP-jelentésről szóló szavazás előtt kap szót az uniós képviselő-testületben.
A súlyos korlátozással kapcsolatban a PestiSrácok.hu felkereste Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Csoport vezérigazatóját, aki így értekezett a döntésről:
Tehetséges politikusról van szó, ezért Orbán Viktornak fele ennyi idő is elegendő lenne a véleménye kifejtésére, de természetesen ez jellemző az Európai Parlamentre, hogy nem engedik rendesen kifejteni a véleményét. Azt gondolom, hogy az európai elitnek nem más a célja, mint hogy elnyomja és a szőnyeg alá söpörje ezt a vitát. Pontosan tudják, hogy itt az Európai Parlament jelenlegi régi többsége fog szembekerülni a május után várható új többséggel, és lehet, hogy az Európai Parlamentben a miniszterelnök elveszíti a vitát, de az európai társadalomban győzedelmeskedni fog. Ezt akarja az elit minden áron elkerülni.
Jogi kiskapuzás a jelentés megszavazásáért?
Felmerült, hogy a Sargentini-jelentés európai parlamenti megszavazásához felrúgnák az EU alapszerződésében foglaltakat, és a tartózkodó szavazatokat nem számítanák az érvényesek közé. Elvileg nem lehet megkerülni az Európai Parlament házszabályát, de úgy tűnik, Magyarország megfegyelmezéséhez némi jogsértéstől sem idegenkednének egyesek.
Mráz Ágoston a szavazás zavarosságával kapcsolatban is kifejtette véleményét:
Szerintem a jogállamiság megsértése miatt indult eljárást az Európai Parlamenttel szemben kellene inkább megindítani. Már maga a tény is teljesen abszurd, hogy egy szavazás előtt nem lehet tudni, hogy mik lesznek a szavazás szabályai.
Deutsch Tamás felhívta a figyelmet, hogy elkezdődött egy machináció, amely arról szól, hogy a jelentés szavazásánál a voksok közé kell-e számítani a tartózkodó szavazatokat. Erről azonban nem egyszerűen az Európai Parlament működését meghatározó házszabály rendelkezik, hanem maga az Európai Unió alapszerződése.
A Sargentini-jelentés elfogadásához és a Magyarországgal szembeni eljárás folytatásához a szavazáskor jelen lévő EP-képviselők voksainak kétharmadára, illetve az összes képviselő szavazatának abszolút többségére van szükség. A kormánypárti politikusok szerint jelenleg arra van törekvés, hogy a tartózkodó szavazatokat ne az érvényes voksok közé számítsák, így érve el, hogy biztosan meglegyen a hazánk elítéléséhez szükséges arányszám.
A jelentés teljes egészének magyar fordítását alább olvashatják, ebben található a források, segítők listája is a “MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT” pont alatt. Érdemes elolvasni Sargentini konkrét példáit az egyes vádpontokra: a korrupciónál például a legfőbb bűnünk a 4-es metró ügye, amit igazán nem lehet az Orbán-kormányra fogni, míg a cigányságot rettegésben tartó állítólagos félkatonai alakulatról kiderül, hogy az nem más, mint az egykori Magyar Gárda, amelynek főnöke, Vona Gábor a fekete egyenruha helyett manapság kiskutyákkal és roma közmunkásokkal fotózkodik. Más vádakat, például a zsidóság elleni személyi és vagyoni támadások sorozatát pedig egész egyszerűen semmivel nem igazolja a jelentés. (Forrás: Európai Parlament)
AMBRUS PETRA, AMBRÓZY ÁRON, DEZSE BALÁZS/PS; A vezető képet Judith Sargentini és csapata budapesti látogatásán Horváth Péter Gyula készítette/PS
Helga
2018-09-13 at 06:15
Míg a szar-gentini jelentés kifogásokat fogalmaz meg a magyarországi választási törvénnyel kapcsolatosan, addig ők aljas módon – érdekeik érvényesülése érdekében -, trükkök bevetésével csalnak, hogy meglegyen a kétharmados többség a jelentés elfogadásához. Vagyis úgy döntöttek: nem veszik figyelembe a “tartózkodók” számát. Pedig ha a 179 nemmel szavazáshoz hozzáadjuk a 48 tartózkodó gombot nyomók számát, nincs meg a kétharmad. S vajon az nem tűnt fel senkinek, hogy miért kétnaposra tervezték ezt a bohóckodást? Ugyanis még szept. 11-én sem volt ismeretes, hogy hová számítják a tartózkodók szavazatát. S miután az első napon kiderült, hogy elegen vannak a “kócos” mellett, tudatták döntésüket. Aljas bagázs! Csaló banda! S ami elképesztő, hogy a magyar ellenzékiek is mellette voksoltak. Persze volt olyan is, aki tartózkodott, de ezek voltak a sunyi, véleményüket nyíltan nem vállalók, mint pl. a jobbíkos Balczó. Szomorú! De ilyen most Európa. Őszintén szólva: “Anyám! Én nem ilyen lovat akartam”!
D. László
2018-09-10 at 13:20
A Sargentini jelentés annyit sem ér,mint Sargentini nevének első három betűje magyarosan kimondva. A szavazatmegvonásról csakis az Európai Bizottság (államfők, kormányfők) dönthet egyedül és egyhangúan. Esély?….
96 százalékponttal nőtt
2018-09-09 at 14:04
Majdnem a teljes népesség hajléktalan Belgiumban?
jámbor lászló
2018-09-08 at 12:24
Magyarország egészségesen elmegy a Sargentini orvoshoz aki csak félévet töltött a orvosi egyetemen Asztmondja Sargentini magának fáj a feje és hasmenése van azt mondja magyarország hasmenésem? az tavaj volt azt már kikuráltuk és a fejem se fáj A Sargentini orvos azt mondja nekem ne magyarázzon, én jobban tudom, én vagyok az orvos,különbenis magának még székrekedése is van,nem csak hasmenése magyarország szerényen megkérdezhetné Sargenti orvostól holszerezte a diplomáját aki ijen látnoki képességekkel rendelkezik Magát csak ugytudom meggyógyitani magyarország tiltakozik de hát én nem vagyok beteg Naszóval úgy tudom meggyógyitani ha horog keresztre feszitjük mert ez valahogy ujból divatba jött a sima Jézusi kereszt már kezd kimenni a divatból, És ha tulélte akkor beszélhetünk arról miért utálja a feketelábúakat, és az utálata ellenére mikor és hányat akar befogadni ha nem így lesz akkor ujból horogkereszt terápiát alkalmazunk ha Matyi ha ezt hallaná mind a tiz ujját megnyalná met ez az igazi koncepció
Leander
2018-09-08 at 10:21
Megkezdödött a boszorkanyüldözes, es a terror!
Mátyás
2018-09-08 at 08:52
Nálunk a kisebbségeknek milyen jogaik nincsenek? Miben vannak korlátozva? A kormány vagy az állam részéről ki támadja őket?
Dokoli
2018-09-08 at 08:49
A miniszterelnök úr csak képviselője által szólalhasson meg,az igen szavazatok meg kettőt érjenek.Vagy hármat.Biztos ami biztos.
idirablo
2018-09-08 at 08:36
A per koncepciós, jövőre perújrafelvétel, miután a vérbírókat leváltottuk
Rohoska István
2018-09-08 at 08:14
Olvastam, hogy a miniszterelnök úr ugyanúgy 7 percet kap a mostani kommunistáktól véleménye kifejtésére, mint 1989-ben az akkoriaktól. Remélem a hatása ugyanolyan lesz.
Black company
2018-09-08 at 07:21
Szar gentini a nagy pénzért teszi a “dolgát”.
Az igazi szégyen, hogy az EU “magyar” helytartói is beállnak a sorba: absolut niedriger petr, georg bolgar, agnese von heller usw.
Rendszeres
2018-09-07 at 23:32
A magyar miniszerelnök beszédének időtartamát jócskán korlátozták: egyetlen egyszer szólalhat fel, akkor is csak hét perc erejéig.
Hét percben tök simán el is lehet búcsúzni ezektől a sunyi senkiházi szarkeverőktől. A Nyugati határon pedig falat húzni de tüstént…
Kapják beeeeee
Andromeda
2018-09-07 at 22:42
A Magyar kormànynak egyenként, személyesen kellene az EU képviselőket meggyőzni. Ebben a szavazói csak közvetve tudnának segíteni.
Sobri Jóska
2018-09-07 at 20:12
pár fotóját látva csöcsös egy asszony. Hamar felkelti majd a migrik figyelmét amikor nem lesz képviselő…
en
2018-09-07 at 16:37
Ez nem egy artatlan “tevedes” , hanem szisztematikus , sunyi rozsi tamadas kishazank ellen!
Fülöp Ida
2018-09-07 at 16:37
Sargentini ahhoz vajon mit szól, hogy maga az Európai Bizottság migrációs szóvivője követelte tegnap egy sajtótájékoztatón, hogy ha szükséges az azonosításhoz, a tagállamok egyenesen tartsák fogva a migránsokat. Ezek után hogy fogja támadni a magyar tranzitzónát… http://multikultiszemlelo.blogspot.com/2018/09/eu-bizottsaga-fogva-kellett-volna.html
levegö
2018-09-07 at 16:03
Nem szåmit ugy is ök fognak nyerni mi meg majd fekszunk a Eu pöcegödöt aljån, a zsido Sorossal eggyutt teljessen åtgåzol rajtunk az egesz EU
márta
2018-09-07 at 15:47
Nem vettük észre,/illetve–nem mindenki vette észre ,mert nem ördögfajzatok vagyunk mint ezek…/hogy az egész eu a migránsok behozatalára,a szuverén államok megsemmisítésére és teljes lakosság-cserére KÉPZŐDÖTT—MÉGPEDIG A BILDERBERGEK JÓL KIÉPÍTETT SZISZTÉMÁJA SZERINT —gsorosszemét bábjukkal!!!!!!!
Bár—most utólag már nem fair ezt mondanom,de a barátaimmal együtt mi NEMMEL SZAVAZTUNK—amikor kiderült hogy a libást is meghívták a meatingjükre—büdöset kezdtünk érezni……..és utána olvastunk a bilderbergeknek…….
ÉS SAJNOS BEIGAZOLÓDOTT A GYANÚNK !!!!!!
Véleményem
2018-09-07 at 15:47
A távvezérlővel ( soros municióval) irányitott uniós politikusok demokraták?
Az Eu-ban hol van a demokrácia?
Az ázlagemberek véleménye hol hallatszik?
A hazug, lepénzelt “szabad” sajtóorgánumokban?
Én
2018-09-07 at 15:29
Ezzel a koncepciós eljárással csak tovább hiteltelenedik ez az Európa ellenes, migránsimportőr elit.
Mennek a szemétdombra jövőre – pedig rosszabat érdemelnének.
ciki
2018-09-07 at 14:50
Milyen demokratikus, hogy a miniszterelnök csak 7 percet kap 2 felszólalás helytt csak 1x véleményezésre, míg ő kb. 1 órán át hallgathatja a minősíthetetlen stílusú ordibálást. Remélem lesz sajtótájékoztató, melyt nem korlátozhatnak az agyalágyult EP-s képviselők.
Logikus
2018-09-07 at 14:28
Sargentini meg a haladó BALLIBEK idióták és kész. Le kell tojni magasról rájuk!
Zsazsa
2018-09-07 at 14:27
Az a gond, hogy a Sargentini-jelentés leképezi az egész eu vezetőinek, libsi. pártjainak a véleményét, jellemtelenségét, mentalitását!! Az egész eu. egyszerűen szétrohadt!!!! Lehet még egy 2019-es választásnál valami életképes, egészséges, tisztességes dolgot kihozni???? Szerintem egy elemeire szétszakadás segítene és újra kellene alapítani!!!!