Bűnösnek találta és tizenegy év szabadságvesztéssel sújtotta csütörtökön a Kúria a lúgos orvost, aki a vád szerint öt esztendeje maró folyadékkal csonkította meg volt barátnőjét. Bene Krisztián az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta: mint mondta, a nyomozóhatóságok tévedéseinek áldozata. Az ügy korábban az összes bírói fórumot megjárta már, a Kúria csütörtöki döntése azonban jogerős, és végleges.
Tizenegy év szabadságvesztéssel sújtotta csütörtöki jogerős ítéletével a Kúria a lúgos orvosként ismert Bene Krisztiánt. A legfőbb bírói testület szerint ugyan a közvetett bizonyítékok nem támasztották alá teljes mértékben a vádlott bűnösségét, de az aprólékos, minden részletre kiterjedő bizonyítás igazolta azt. A Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatója a vád szerint öt éve elkábította volt barátnőjét annak lakásában, majd a nemiszervét maró lúggal lelocsolva megcsonkította a sértettet. A korábban már az összes bírói fórumot megjárt ügyben Renner Erika végig aktív volt, bár amellett az egész per idején kitartott, hogy a támadáskor nem ismerte fel egykori szeretőjét. Bene Krisztián az utolsó szó jogán a korábbiakhoz hasonlóan tagadta bűnösségét, mint mondta, a nyomozóhatóságok a gombhoz kerestek kabátot, amikor eljárást indítottak ellene. Érdekesség, hogy az ügyben indított vizsgálatot először megszüntették, mert akkor – a nyomozók szerint – semmi nem bizonyította a sértett állításait. A Kúria csütörtökön helybenhagyta az a korábbi határozatot is, amely Bene Krisztiánt végleg eltiltotta az orvosi hivatástól.
A vádirat szerint Bene Krisztián gyermekkora óta ismerte Renner Erikát, akivel felnőttként találkozott újra, majd évekig tartó viszonyuk lett, kapcsolatuk azonban a bűncselekmény előtt néhány hónappal megszakadt. A sértetti indítványra újraindított nyomozás adatai szerint a vádlott motoros bukósisakban a nő lakásához ment, megragadta a nyakánál, altatót, nyugtatót adott be neki, majd a fürdőkádba fektette, és maró anyagot locsolt a sértett nemi szervére. Később lemosta, és magára hagyta a magatehetetlen nőt, aki később számos műtéten átesett; a szakértők megállapítása szerint maradandó fogyatékosságot szenvedett. Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, emellett végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Az eljárásban a sértett jogi képviselője amellett érvelt, hogy az elkövetett cselekmény minősítése a súlyosabban büntetendő eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérlete, ugyanis a vádlott tudta, hogy az áldozat halálát is okozhatja az altatókkal, illetve a lúggal, ám ebbe belenyugodott. Az ügyészség és a bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el. A Kúria tavaly nyáron a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, mely idén februárban ítélte el ismét kilenc évre a vádlottat. Miután azonban az ügyben az elsőfokú ítélethez képest újabb bűncselekmények – magánlaksértés és személyi szabadság megsértése – miatt is bűnösnek mondták ki februárban Bene Krisztiánt, lehetőség nyílt fellebbezésre. Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett, így került az ügy ismét a Kúriára, amely csütörtökön életveszélyt okozó testi sértés, kifosztás, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, okirattal visszaélés és készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés miatt marasztalta el a vádlottat.
A Kúria szerint Bene Krisztián veszélyt jelent a társadalomra
A Kúria súlyosító körülményként értékelte, hogy Bene Krisztián a bűncselekményt előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el; az indokolásban az is elhangzott, hogy az egykori orvos veszélyt jelent a társadalomra. A fenti minősítő körülmények és a halmazat miatt az ügyben kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztést lehetett kiszabni, ami Bene esetében azt jelenti, hogy a Kúria igyekezett a felső határt megközelítő szankciót alkalmazni vele szemben. Bár a hosszadalmas perben szinte minden apró részletet tisztáztak a hatóságok, arra mégsem derült fény, hogy a sértett miért nem ismerte fel a támadóját, holott beszélt is vele, és miképp fordulhatott elő az, hogy a szemtanúként nyilatkozó szomszéd először nem ismerte meg a vádlottat, majd az évek múlásával egyre biztosabban állította, hogy őt látta a támadáskor a sértett lakásánál. A bíróságok az eljárásban nem értékelték Bene Krisztián alibijét sem, amely szerint a munkahelyén tartózkodott a bűncselekmény idején, és a nyomozáskor a rendőrség a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintését sem tartotta indokoltnak, amelyek igazolhatták volna a volt orvos védekezését. Bene Krisztián eddig tizenkilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS