Tízmilliókkal húzta le az alvilágot, kisembereket vert át, mégis futni hagyta a hatóság a csalókirályt
Az alvilág jól ismert figuráit, gazdag, „minden gyanú felett” álló vállalkozókat, hiszékeny kisembereket, valamint egy elsőosztályú sportegyesületet is megkárosított több tízmillió forinttal a sértettek állítása szerint a győri csalókirálynak is nevezett Sz. Zsolt, akit korábban már tíz évre ítélt a bíróság egy kétmilliárdos csalássorozat miatt, ám úgy néz ki, nem talál fogást rajta az igazságszolgáltatás, hiszen a hónapokkal ezelőtt ellene indult nyomozást nemrég megszüntette a rendőrség.
Sz. Zsoltot még 2012-ben ítélték tíz évre csalás miatt. Az ítélet szerint a 2000-es évek közepén egy biztosító akkori munkatársaként megkeresett csaknem száz, érvényes szerződéssel rendelkező ügyfelet, hogy garantált magas hozamú befektetésre egy-két millió forintot lehetne elhelyezni. Azt ígérte, hogy a pénzt hazai, európai, illetve ázsiai befektetési alapokba fekteti be. A férfi ötszázezer és ötmillió közötti összegeket vett át, a rendszert pedig odáig fejlesztette, hogy kisebb összegeket hozamként fizetett üzleti partnereinek, hogy elhiggyék, minden a megbeszéltek szerint zajlik. Sz. Zsolt arra is gondolt, hogy a későbbi károsultaknak biztosítékul az összes szükséges igazolást bemutatta, ráadásul, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján is meg lehetett nézni, hogy ő valóban a biztosítótársaság embere. A gyanúsított év eleji elszámolást ígért, aki pedig előbb akarta kivenni a pénzét, annak azt mondta, jó a hozam, majd januárban elszámolnak. Az már 2007 januárjában derült ki, hogy Sz. Zsolt nem tudja visszafizetni a pénzt. Amikor a férfi érzékelte, hogy nagy a baj, azzal próbálta megnyugtatni üzletfeleit, hogy közjegyzőnél tett egy nyilatkozatot és ott elismerte a tartozását.
Alvilági figurákat is lerántott
A rendőrség ugyanakkor nyomozni kezdett, s kiderült, hogy volt, aki pár milliót, más több tízmilliót fektetett be. Így került a „brókerhez” egy vállalkozó húszmilliós vállalkozási hitele, volt, aki a házát adta el, s mielőtt másikat vett volna, befektette a pénzt. Egyik sértett a gyermeke gyógyítására félretett összeget forgatta volna meg, hogy az őssejtbeültetésre elég legyen. Sz. Zsolt ügyét tárgyaló bíró a legelvetemültebb cselekedetnek azt nevezte, hogy Sz. Zsolt egy olyan idős asszonyt csapott be, aki őt még gyerekként ismerte és ezért szeretettel fogadta. A csaló a kisnyugdíjast rávette, hogy hitelt vegyen fel, majd maga járta körbe vele pár nap alatt a különböző bankokat: végül több mint kétmilliót vett át az idős asszonytól. Ügyfelei között jó pár nagyhal is volt: alvilági figurák, illetve gazdag vállalatvezetők adtak neki több tízmilliós nagyságrendű pénzt bizonylat nélkül. Az ügyfelek közül sokan azután nem is Sz. Zsoltot, hanem a biztosítót kezdték perelni. Az eljárás során 74 ember összesen kétmilliárd forint kárt jelentett be, Sz. Zsolt a bíróságnak 712 milliós, meg nem térült kárról beszélt. Azt is állította, hogy ebből az összegből négyszáz milliót átadott egy P. Tamás nevű győri műkincskereskedőnek, hogy befektesse az ügyfelei pénzét, és így plusz nyereséget érjen el. A férfi kölcsönszerződésekkel pénzt gyűjtött, amin műkincset vett, ezek eladásából fizette vissza a kölcsönt és a hozamokat a befektetőknek. Amíg tudta: egy idő után ugyanis az üzlet befuccsolt, ügyfeleit az újabb befektetők pénzéből fizette ki. Amikor pedig túl sok kinnlevőséget halmozott fel, csalás miatt feljelentette saját magát a rendőrségen.
Visszatérve Sz. ügyéhez, a csalássorozatért tíz év mellett 15 milliós vagyonelkobzást rendeltek el a férfinél, akiről az is kiderült, a pénzből igen nagy lábon élt, pár hónapon belül több ország tengerpartján, és Párizsban is nyaralt, amiről persze nem tudtak az ügyfelek, akik teljesen megbíztak a csalóban, akivel többen baráti viszonyba is kerültek, így sokáig nem gyanakodtak, hogy befizetéseik nem érkeztek be a biztosítóhoz. Emiatt eshetett meg az is, amikor az évvégi egyenlegen nem találták pénzük nyomát, Sz. Zsolt továbbra is át tudta verni a sértetteket, egészen 2007 márciusáig, amikor több ügyfél bejelentést tett a biztosító társaságnál.
A szabadulása után újrakezdte a bizniszt
A férfi pár éve szabadult a börtönből, de úgy tűnik, semmit nem tanult, legalábbis ez rajzolódik ki az ügyben keletkezett, lapunk által megismert vallomásokból. A dokumentumokból ugyanis kiderül, Sz. 2018-ban kezdett bele újra a pénzgyűjtésbe: fedősztoriként azt adta elő, hogy aranybizniszre kér pénzt, olyan emberekre hivatkozva, akik a szakmában jártasak, de azt is állította, hogy összeköttetései révén hatósági védelmet élvez. Ennek alvilági körökben és a vállalkozói szférában is sokan bedőltek, majd milliókat fizettek. Az aranyüzletből persze semmi nem volt igaz, akiket megnevezett, természetesen nem közösködtek vele. A férfi az egyik minisztériumban dolgozó, befolyásos emberre is hivatkozott, amit az egyik feljelentő azért is hitt el, mert őt az illető nevével visszaélve felhívta valaki és meggyőzte, kamatostul fog egy közös üzletük után kaszálni. Azóta kiderült, a telefonvonal másik végén egy vidéki pizzéria üzemeltetője volt.
Futni hagyták
Az egyik tanú arról is beszélt, hogy Sz. Zsoltnak sikerült egy elsőosztályú sportegyesületet is megrövidítenie, csaknem tízmillió forinttal, ugyanis az egyesület képviselőjének azt ígérte: egy teljesen legális befektetéssel magas hozamhoz juthat. Sz. nyilván nem fizetett, inkább felszívódott a pénzzel. A férfi ellen többen is feljelentést tettek, a Győri Rendőrkapitányság pedig csalás miatt rendelt el nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Miután összesűrűsödtek a felhők a „bróker” feje felett, a férfi egy magánklinikára „menekült”, ám onnan pár héttel később távozott, a sértettek pedig futhattak a pénzük után. Noha több tanú vallott Sz. Zsolt ellen, a nyomozást mégis bizonyítottság hiányában megszüntették a győri rendőrök. A birtokunkba került megszüntető határozatban ezt azzal magyarázzák, hogy Sz. Zsolt az összes kihallgatásán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és állítása szerint befektetési céllal vett át pénzeket, de nem annyit, amennyit a sértettek állítanak. A rendőrök azt is leírták, hogy Sz. egy kivételével a többi sértettnek valamennyi pénzt fizetett a befektetések után (megjegyzendő, hogy a rafináltabb csalók egy darabig, a megtévesztés érdekében fizetnek a károsultaknak).
A határozatban az is szerepel, hogy Sz. Zsolt és a sértettek közötti szembesítésre a gyanúsított állítólagos rossz egészségügyi állapota miatt nem kerülhetett sor, ráadásul kétséget kizáróan azt sem lehetett megállapítani, hogy a tanúk mekkora összeget adtak át Sz-nek, hiszen ezeknek nincs írásos nyoma. Mindezek mellett a határozatban a sértettek szemére vetette a rendőrség, hogy sokan már a pénz átadásakor tisztában voltak a győri csalókirály előéletével, ám haszon reményében mégis fizettek neki. Úgy tudjuk, a károsultak, illetve a velük konzultáló jogászok is felháborodtak a rendőrségi határozaton, különösen annak indokolásán, ezért panasszal éltek a megszüntetés ellen.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
