“Honnan jöttetek és hova szeretnétek eljutni?” – kérdezem a melegítőben, papucsban Horgos főterén csattogó barnás bőrű fiatal férfit, aki három társa között a csoport hangadójának tűnik. A kommunikációs kísérlet angolul és németül is kudarcba fullad, majd a kezembe nyom egy fordító programot, illetve a több százezer forint értékű újabb típusú almás telefonkészülékén. “Marokkóból indultunk”– derül ki a fordítóba arabul pötyögött szöveg megfejtése. “Budapestre tartunk” – írja máris a következő mondatot, majd sebtében fel is kínál 2000 dollárt, ha a turistabuszunkkal átvisszük őket. Szemlátomást mehetne feljebb az ár, ha tárgyalnánk, de néhány perc után megérti, kár próbálkozni. Közben egyre nagyobb csoport vesz körül bennünket. A velünk lévő francia tolmáccsal egyszerűbbé válik a párbeszéd. Most már ők próbálnak pénzt kérni. Egyikük a csupasz talpát mutatja, sebekkel tele. Állítólag Belgrádtól gyalogolt egészen idáig. Olaszországba tartanak vagy Németországba és ott akarnak letelepedni, olasz vagy német feleséget találni. Horgoson, ebben a 4-5 ezer lelkes faluban éppen a minap tartottak lakossági fórumot, amit kvázi kiköveteltek a rettegésben élő helyiek. Hét éve élnek félelemben és a nyomás egyre fokozódik. Most olyan kétezer-ötszáz illegális migráns tanyázhat az üres épületekben és falu széli majorban, sátortáborokban.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédővel és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány delegációjával járhatta stábunk napokon át a Délvidéket, a magyarság jogérvényesítő lehetőségeit és mindennapi nehézségeit monitorozva, melyből természetesen a migrációs nyomás magyarokra gyakorolt hatása sem maradhatott ki. Nem először tudósítunk a szerb-magyar határról. Néhány hónap telt el azóta, hogy felkutattuk a horgosi migránstáborokat, és szembesültünk a fokozódó helyzettel. A magyarok már akkor, ha csak tehették, nem mentek utcára sötétedés után. Többen számoltak be arról, hogy albán, arab fiatal férfiak csoportokba verődve lődörögnek az utcákon, kéregetnek, követelnek, gyakorta fenyegetőznek és nem egyszer történt meg, hogy nőkre támadtak.
Hogy mennyire nem rózsás a helyzet azt a saját bőrünkön is érezhettük, amikor marokkói, algériai és szír illegális bevándorlók tucatjaival körülvéve fenyegetett bennünket a csoport szemmel léthatóan vezetője, egészen ügyes angol nyelvhasználattal, hogy legjobb esetben csak a kocsinkat törik rommá, ha nem távozunk sietősen.
Akkor a horgosiak számítása szerint 400-500 illegális bevándorló tanyázhatott a település melletti erdős rész régi romos major épületében, száz körüli a határ melletti sátortáborban és még körülbelül 100-200 más elhagyatott épületekben. Most 2000-2500 migránsról beszélnek. Ez a szám a helyi lakosság körülbelül fele.
Már a határ menti szakaszt megközelítve feltűnnek az út mellett a szebb időket látott tanyák, ezeket most mind migránsok lakják. De látni kisebb-nagyobb levert tanyáikat, sátortáboraikat több helyütt is Szabadkáról a horgosi határátkelő felé tartó úton. Az egyik üzletnél fürtökben lógnak, de a főtér egyelőre nyugodt. Aztán jönnek, kettesével, négyesével, a szintén albán burekes előtt tömörülnek. Bár ő is ide jutott egyszer, valahogy, ez a tömeges megszállás – mert nehéz a jelenségre jobb kifejezést találni – még szerinte sincs rendben.
A sötét bőrű, talán valóban marokkóiak közben legalább tucatnyian lesznek. Miután kiderül, hogy franciául beszélnek, már könnyebb a helyzetünk, köszönhetően a Nemzeti Jogvédő Szolgálat francia tolmács jogászának, Szabó Zsuzsanna Júliának többet is megtudunk róluk. Többek közt azt, hogy mindent egy lapra tettek fel, mert annál a szegénységnél, amiből jöttek, minden csak jobb lehet. Az útjuk Belgrádig könnyen, szervezetten zajlott, onnan már gyalogszerrel jöttek idáig és bármi áron, de tovább fognak menni. Terveik szerint Budapest felé, majd tovább Olaszországba.
Annak ellenére, hogy először még ők kínálnak pénzt, ha átjuttatjuk őket a határon, hirtelen olyan szegények lesznek, hogy még ennivalóra sem futja. Ezzel a fajta nincstelenséggel kissé nehéz együttérezni, miközben vadi új iPhone-okkal kameráznak bennünket, Adidas melegítőben, Marlborót pöfékelve.
Szabadkán és az egész környéken jellemző a migráns taxik cirkálása.
Van, aki még várakozik az utasokra, a másikban már öten szoronganak.
Éppen egy ilyen migránstaxi mellett sikerül leparkolnunk az egyik szabadkai bevásárlóközpont parkolójában.
Migránstaxi, szerb rendszámmal egy bevásárlóközpont parkolójában
Az autóbuszunk lesötétített ablakain végigkövetjük, ahogy a migráns fiúk beszállnak a szerb rendszámot viselő Citroen gépjárműbe. A sofőr csuklyáját a fejébe húzva kémleli a parkolót amíg valakit még várnak. A férfiak, akik már az autóban ülnek almás telefonjaikon pásztáznak valamilyen térképet.
Kézben drága almás mobil, térkép mutatja az utat tovább az áhított nyugat felé
Sártól szennyezett ruhájuk elárulja – ők nem a maguk csinálta táborból jöttek, ahonnan fehér melegítőben indulnak portyázni a Horgoson tanyázók. A taxiba szállók még csak nemrég járhatták meg a zöld határt… Ők nem várnak, most indulnak tovább, Magyarország felé.
Sáros ruházat árulja el – ez az ember a zöld határon át juthatott idáig
Néhány hónap alatt megtöbbszöröződött az illegális migránsok száma Horgoson
A határ menti Horgoson szombaton tartottak lakossági fórumot a migrációs helyzetről, amely a helyiek szerint már az elviselhetetlenség szintjére ért. A település vezetőinek becslése szerint 2-3 ezer illegális migráns tartózkodhat most a területükön, ami egészen elképesztő szám, hiszen néhány hónappal ezelőtt egész Szerbia területén becsülték ennyire a migránsok létszámát.
A falugyűlésen a horgosiak arra panaszkodtak, hogy 2015 óta, azaz hetedik éve szenvednek a migrációs nyomástól és nem érzik, hogy bárki is tett volna ez ellen valamit. A lakosság által kezdeményezett és megszervezett gyűlésre egy petíciót is készítettek, amit négyszázan láttak el kézjegyükkel. Egy összesen nyolc pontból álló követelés listát adtak át Horgos tanácsa vezetőjének. Többek közt aktív rendőri jelenlétet és hatékonyabb határellenőrzést várnak. Követelik továbbá a magyarkanizsai befogadóközpont újranyitását, a taxisok ellenőrzését, a diákok biztonságos utazásának megoldását, a lakosság biztonságának biztosítását, az egészségügyi kockázat csökkentését, a drogkereskedelem és a prostitúció megszüntetését.
A falugyűlésről a Szabad Magyar Szó videóriportban számolt be:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS