A Magyarország irányába tartó illegális migráció az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt. Az illegális bevándorlók kilencven százaléka embercsempész-hálózatok közreműködésével jut hazánk területére, amely földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is tranzitországnak számít az Európába eljutni kívánó migránsok körében – derül ki a Századvég legfrissebb felméréséből.
A migráció, főleg annak illegális formája az elmúlt évek során egy jelentős üzleti tényező lett a szereplők számára. A Századvég most ebben a témában készített felmérést, hiszen eddig ez a terület háttérbe szorult, a migrációval kapcsolatos elemzések legtöbb esetben ugyanis elsősorban a kül- és belbiztonsági problémákkal, határvédelemmel, kulturális kérdésekkel, vagy humanitárius és az ezzel összefüggő gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A felmérésből kiderül, hogy az egyes csempészszervezetek viszonylag rövid időn belül reagáltak a keresleti hullámra, és egyfajta sajátos díjszabási rendszert is megalkottak azok számára, akik Európába igyekeznek.
Könnyen előfordulhat, hogy azok a csempészek, akik korábban illegális árukat – például kábítószert – szállítottak át az Európai Unió határain, most a bevándorláson igyekeznek nyerészkedni
– olvasható a tanulmányban, amely arra is kitér, hogy nemcsak az embercsempészek nyerhetnek az illegális migrációval, hanem a különböző NGO-k is, akik jelentős szervezési feladatokkal vagy információkkal segítik elő az üzletüket.
2019-ben eddig mintegy 900001 bevándorló érkezett Európába embercsempészek segítségével az EUROPOL adatai szerint. Szintén EUROPOL-adatok szerint az embercsempészek tarifái 1 500 és 2 5002 euró között mozognak, tehát a rendelkezésünkre álló adatok alapján csak idén a migrációval összekapcsolható embercsempészet európai szinten mintegy 135 – 225 millió eurós (44 – 74 milliárd forint) üzlet lehet
– áll a felmérésben.
Ha a hazai helyzetet nézzük, akkor az derül ki, hogy Magyarországra az idei évben az illegális határátlépést megkísérlők száma már meghaladta a tízezret, a hazánkba érkező bevándorlók 2019-ben mintegy 5 – 8 milliárd forintot jelenthettek az embercsempész hálózatoknak. Nemegyszer hasonló, vagy éppen megegyező csempészútvonalakat használnak az embercsempészek, szervezeteik laza hálózatokat alkotnak, és szereplőik mindegyike abban érdekelt, hogy ne legyen hatékony és egységes határellenőrzés az Európai Unió külső határai mentén. Az embercsempészetben érdekelt NGO-kat elsősorban EU-n kívüli országok támogatják, de számos esetben uniós forrásokat is kapnak működésükhöz, tevékenységi körük pedig különböző tájékoztató, figyelemfelhívó kampányok formájában is megvalósulhat.
Forrás: Századvég Alapítvány; Fotó: MTI/EPA/Chiara Carenini
Facebook
Twitter
YouTube
RSS