Megszólalt az Open Society Foundations: „mi az adományozás unalmas ügyintézői vagyunk.” A szervezet két tagja az Indexnek adott interjút, melyben hangsúlyozták, hogy annak ellenére, hogy Soros György az alapítójuk, tőle függetlenül működnek, nem osztják az összes nézetét, és OSF akkor is lesz, ha Soros meghal. Az interjúból az is kiderült, hogy a Soros szervezet 1,1 millió dollárral támogatta a “migrációval kapcsolatos ügyeket.”
Az Index pedig azt sietett kihangsúlyozni, hogy az interjút az OSF kezdeményezte, és rögtön meg is kérdezték, miért most. „Azt gondoltuk, hogy talán jobb megválaszolni ezeket az állításokat és elmagyarázni, hogy mit csinálunk Magyarországon és a régióban.” – magyarázta Goran Buldioski, az OSF európai igazgatója. Nizák Péter, a közép-európai program vezetője szerint súlyos következményei lehetnek a kormány civileket érintő lépéseinek.
Nemzetközi hálózat
„Az a konkrét félelmünk, hogy az alapítónkat és az alapítványunkat ködösítésre használják, míg a valós cél az élénk civil társadalom gyengítése, az önkéntesekkel működő helyi civilektől a kormányzatot ellenőrző, professzionálisan működő jogvédőkig.” – magyarázta Goran Buldioski. Attól tart, hogy a Norvég Alap támogatottjaihoz hasonlóan megbélyegzik az érintett szervezeteket, ezért fontos, hogy elmagyarázzák, „hogyan működik a rendszer”. Az OSF egy nemzetközi donorszervezetként működő hálózat, pályázatokat írnak ki, „senkinek nem mondjuk meg, hogy mit csináljon”, és aki nyer, „az megvalósíthatja a saját terveit.” A nemzeti konzultációba nem kapcsolódnak be, mert ugyan „a párbeszéd nagyon fontos”, de szerintük nincs értelme a néppel konzultálni erről. „A konzultációnak a Parlamentben, az érdekelt felek, a civilek, a támogatók és mások között kéne folynia.” Az OSF nem tárgyal a kormánnyal a „színfalak mögött”, és nem is akar, mert „Nem kívánunk nyilatkozatok és pr-közlemények útján kommunikálni”.
Goran Buldioski. Forrás: Vimeo
A migráció elkerülhetetlen
Goran Buldioski hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy Soros György az alapítójuk és fő támogatójuk is egyben, ők egy nonprofit szervezet, és „külön törvények vonatkoznak ránk itt, az USA-ban, Európa többi országában és a világon máshol is, amiket betartunk.” „Sok véleményt, amit [Soros György] megformált, nem tekintünk közösnek, vagy olyasminek, amihez ragaszkodnánk az alapítványon belül.” Elmondták, hogy Nizák Péter évekkel ezelőtt beszélt utoljára Sorossal, Goran Buldioski viszont hat hete találkozott vele: „Évente két-háromszor beszélünk, a legutóbbi találkozónk az európai munkánk tervezéséről szólt, 2016 eseményeiről, a 2017-es tervekről és arról, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európában is romlott a nyílt társadalmak helyzete.” Leszögezték, hogy nem támogatnak semmilyen illegális tevékenységet, és csak támogatások hat százaléka ment „migrációval kapcsolatos ügyekre”. Mint kiderült, ez a hat százalék 1,1 millió dollár. Nizák aláhúzta még egyszer: „nem támogatunk illegális tevékenységet, és nem támogatjuk magát a migrációt se. A migráció elkerülhetetlen globális trend.” És hogy mire ment el az 1,1 millió: „Háromféle tevékenységre adunk pénzt: a jogvédelemre, a – részben már Magyarországon lévő – menedékkérőknek nyújtott szolgáltatásokra és jogsegélyre. Szóval a szervezetek elég specifikus munkára kapnak támogatást.” És még egyszer, nehogy félreértsük: „nem támogatjuk a migrációt, nem támogatunk illegális tevékenységet.”
Nizák Péter. Fotó: Facebook
Magánügy a vagyoni helyzetük
Nizák Péter elmeséli, hogy mennyire fájdalmasak az olyan állítások, hogy az OSF és bérencei lerombolják az európai nemzetállamokat. „Dolgoztam a Magyar Soros Alapítványnál és tudom, hogy mennyit tettünk a nemzeti kultúra, például a népzene erősítéséért”. Goran Buldioski ráerősít: „Remélem, látszik a fájdalom Péter arcán.” A két OSF-vezető szerint felesleges a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatot tenniük, hiszen nem kezelnek közpénzeket, azonban „hiszünk az transzparenciában” és „támogatjuk az átláthatóságot”. És egyébként is, „még a vezető ngo-knál is kicsit alacsonyabbak a fizetések, mint a bizniszszektorban”. Nizák egy kitalált helyzettel érzékelteti a vagyonnyilatkozat súlyát: „Képzeljünk el egy helyzetet: egy kulturális szervezet vezetői vagyunk egy kis faluban, és véletlenül kapunk valahonnan külföldi támogatást. Nyilvánosságra kell hoznunk a vagyoni helyzetünket egy 100 lelkes faluban. Sokan nyilván nem akarnák ezt, nem azért, mert bármi illegálisat tettek volna, hanem mert magánügy. Rengeteget ártana a civil szektornak.” Orbán Viktor meg figyeljen oda, mert aztán mit fog szólni, ha Románia meg Szlovákia is hasonló törvényeket hoz, és „a hátrány mekkora részben ér majd magyarokat”.
A teljes interjút itt olvashatja el.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS